Budapest: 13°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Részletek

EGSZB vélemények


Jelen összeállításunkban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közelmúltban elfogadott véleményeit gyűjtöttük össze, az anyag terjedelme miatt két részben. Az első részben közöljük a Bizottság állásfoglalását az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről is. 

„GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ” SZEKCIÓ

Héa-reformcsomag II.

ECO/445

Az Európai Bizottság 2016. áprilisban cselekvési tervet tett közzé az európai héarendszer korszerűsítéséről. Az általa ajánlott csomagterv három irányelvjavaslatot és egy rendeletjavaslatot tartalmaz a terv végrehajtásának folytatásaként.
A három irányelvjavaslat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv módosítását javasolja. A javasolt változtatások a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozásra, a minimális hozzáadottérték-adó mértékekre és a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkoznak.


A héával kapcsolatos európai szabályok több mint húsz évre nyúlnak vissza, és a származási ország elvén alapulnak. Az Európai Bizottság korszerűsíteni kívánja ezeket, hogy a vállalkozások közötti határon átnyúló árukereskedelemre vonatkozóan egy végleges héarendszer kerüljön bevezetésre, amelynek a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatáson kellene alapulnia.
Az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy a tagállamok egyenlő bánásmódban részesüljenek. Ezt úgy tennék lehetővé, hogy a héa esetében egyetlen olyan kedvezményes adómértéket alkalmaznának, amelyre nem érvényes a minimális mértékre vonatkozó előírás, illetve két másikat, amelyek mértéke legalább 5%. Az Európai Bizottság a 15%-os minimális általános adómérték fenntartását is javasolja.
Az Európai Bizottság szerint arra lenne szükség, hogy a kedvezményes adómérték-rendszer ne vonatkozzon azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyek az Unión belüli kereskedelemben közvetett inputnak minősülnek. Javasolja továbbá, hogy a vizsgált csomagba átvett rendelkezések a végső fogyasztó javát szolgálják.

A rendeletjavaslat a 904/2010/EU rendelet módosítását javasolja, amely a hozzáadottérték-adó erületén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. A főbb ajánlott változtatások között szerepelnek az előzetes megkeresés nélküli információcserék; a közös ellenőrzések; a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalanyok részére történő héa-visszatérítési eljárás módozatai; az Eurofisc megerősítése egy közös kockázatelemzési kapacitással és azzal a lehetőséggel, hogy koordinálják a vizsgálatokat és együttműködjenek az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal) és az Europollal a súlyos héacsalási ügyek feltárása érdekében, illetve az Európai Ügyészséggel; az információcserére irányadó feltételek aktualizálása; valamint a 42-es és 63-as eljáráskóddal végzett vámeljárások adatainak és a gépjármű-nyilvántartási adatoknak a megosztása az adóhatóságokkal.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatait, és azt ajánlja a tagállamoknak, hogy fogadják el és mihamarabb hajtsák végre azokat, tekintettel arra, hogy a héarendszer belső piaci szintű, rendkívüli széttagoltsága indokolatlan akadályokat gördít a kisvállalkozások fejlődése elé.
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a vizsgált csomag intézkedéseinek a végső fogyasztó javát kell szolgálniuk, és megjegyzi, hogy a „negatív lista” nem vonhatja maga után a tagállamok azon szabadságának indokolatlan korlátozását, hogy egyes közérdekű termékekre vonatkozóan kedvezményes adómértékeket állapítsanak meg. Szeretné felhívni a tagállamok figyelmét a szervezetekre és egyesületekre alkalmazandó héarendszer azon fontos elemeire, amelyek a hátrányos helyzetű személyeknek történő segítségnyújtást szabályozzák. Ezért azt javasolja, hogy az uniós intézmények és a tagállamok vegyék ki ezeket a szervezeteket a héarendszer hatálya alól.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy engedélyezni kellene a tagállamok számára, hogy két, legalább 5%-os kedvezményes adómértéket, illetve egy 5%-nál alacsonyabb kedvezményes adómértéket alkalmazzanak, és úgy véli, hogy egyes tagállamok gyakorlatához hasonlóan ezeket bizonyos áru- és szolgáltatásosztályokra kellene alkalmazni. Az EGSZB javasolja a tagállamoknak, hogy tartsák fenn a jelenleg bizonyos közérdekű áru- vagy szolgáltatásosztályokra alkalmazott kedvezményeket, és azt ajánlja, hogy a tagállamok – az Európai Bizottság javaslatának megfelelően – biztosítsák a héával kapcsolatos jogsértések elleni küzdelemmel foglalkozó szervek számára a szükséges emberi, pénzügyi és logisztikai erőforrásokat a rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtása érdekében.

Úgy véli, hogy az Európai Bizottság által az ebben a szabályozási intézkedéscsomagban meghatározott ambiciózus célok csak akkor érhetők el, ha a tagállamok észszerű időn belül megteszik a szükséges erőfeszítéseket a végleges héarendszer elfogadása érdekében.

„EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS” SZEKCIÓ

Szociális vállalkozások/migránsok

INT/785

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális vállalkozások alapvető szerepet játszanak, mivel a bevándorlók integrációs folyamatának négy területére is hatással vannak: az egészségügy és a segítségnyújtás; a lakhatás; a képzés és az oktatás; valamint a foglalkoztatás és az aktív befogadás. Megítélése szerint a szociális vállalkozások elősegíthetik és támogathatják az új munkahelyek létrejötte mellett a migránsok és menekültek vállalkozó kedvét és gazdasági tevékenységekben való részvételét;ezért arra kéri az európai intézményeket, hogy kezeljék kiemelten a szociális vállalkozásokra irányuló politikákat, ahogyan azt már az Európai Bizottság 2018-as munkaprogramjára vonatkozó észrevételeiben is szorgalmazta.

Árucsomag

INT/826

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság sokrétű erőfeszítések révén megalkotta ezt a csomagot, ám úgy véli, hogy a vizsgált javaslatnak szabályt kellene alkotnia a tagállamok piacfelügyeleti kötelezettségének és ezen belül annak az előírásnak a megerősítésére, amely szerint (negyedévente) jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az általuk folytatott fellépésekről és ellenőrzésekről.
A bizottság továbbra is hangsúlyozza, hogy a piacfelügyelettel kapcsolatos általános elvek között szerepelnie kellene az elővigyázatosság elvének, amely minden esetben a döntéshozatal alapvető eleme. Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja, hogy amellett, hogy az Európai Bizottság köteles időszakos jelentéseket közzétenni a RAPEX-rendszerről, a fogyasztók és a vállalkozások, valamint az őket képviselő szervezetek a nyilvánosan közzétettnél több információhoz férhessenek hozzá. Hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a közös európai vámstratégiát, biztosítva az anyagi és emberi erőforrások optimális felhasználását a jelen javaslatban említett intézkedések kidolgozásához. Ennek kapcsán javasolja, hogy tegyék tartalmasabbá az összes kereskedelmi partnerrel megkötött kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat. A bizottság úgy véli, hogy a javaslatban foglalkozni kellene az internetes platformokon történő értékesítések piacfelügyeletének kérdésével, valamint azoknak az új veszélyeknek az értékelésével, melyeknek az internethez csatlakoztatott eszközöket („Internet-connected devices”) használó fogyasztók ki vannak téve.

Egészségügyi technológiaértékelés

INT/844

Az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos fenntartható uniós szintű együttműködés azt hivatott biztosítani, hogy valamennyi uniós ország részesülhessen a hatékonyságjavulás előnyeiből, és így maximális legyen a hozzáadott érték. Az e területen történő uniós szintű megerősített együttműködés széles körű támogatást élvez a betegek hozzáadott értéket biztosító innovatív kezelésekhez, innovatív gyógyszerekhez és innovatív egészségügyi termékekhez történő mielőbbi hozzáférésén dolgozó szereplők körében, és rámutat arra, hogy az EU nemcsak gazdasági unió, hanem olyan unió, amely elsődlegesen az emberek javát szolgálja. Azok az érdekelt felek és polgárok, akik részt vettek az Európai Bizottság nyilvános konzultációján, rendkívüli mértékű támogatásuknak adtak hangot: szinte mindenki (98%) elismerte az egészségügyi technológiaértékelés hasznosságát, és a válaszadók 87%-a egyetértett azzal, hogy az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos uniós szintű együttműködést 2020 után is folytatni kell.

Az EGSZB: egyetért azzal, hogy az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos fenntartható uniós szintű együttműködés azt hivatott biztosítani, hogy valamennyi uniós ország részesülhessen a hatékonyságjavulás előnyeiből, és így maximális legyen a hozzáadott érték; úgy véli, hogy a javaslat várhatóan előnyökkel jár a kkv-k, valamint az ágazatban működő szociális vállalkozások számára, mivel csökkenti a jelenlegi adminisztratív terheket és az abból adódó megfelelési költségeket, hogy az egészségügyi technológiaértékelésekhez kapcsolódó különböző nemzeti követelmények teljesítése érdekében számos dokumentumot kell benyújtani.
Az EGSZB javasolja, hogy a rendelet hivatkozzon az olyan megelőző intézkedésekre, mint például a kórházak támogatása a kórházi fertőzések ellenőrzésében, azok megelőzésében, korlátok közé szorításában és végső soron megszüntetésében, és hogy ezekkel bővüljön ki, illetve egészüljön ki a rendelet hatálya.

„KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFRASTRUKTÚRA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM” SZEKCIÓ

Nagy teljesítményű számítástechnika

TEN/659

Az EGSZB támogatja az EuroHPC közös vállalkozásra irányuló kezdeményezést, amely az európai számításifelhő-stratégiával összhangban megtett konkrét lépésnek tekintendő, és egy átfogóbb uniós stratégia részét képezi (amely kiterjed többek között a kiberbiztonságra, a digitális egységes piacra, a gigabitalapú európai információs társadalomra, a nyílt tudományra stb.). Ez a kezdeményezés egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremt olyan kulcsfontosságú technológiákkal, amelyek segítséget nyújtanak modern társadalmunk legnagyobb próbatételt jelentő kérdéseinek kezelésében, és végső soron kedvező hatást gyakorolnak jólétünkre, versenyképességünkre és munkahelyeinkre.
Az EGSZB úgy véli, hogy a két világszínvonalú szuperszámítógép beszerzésére és működtetésére szolgáló 1 milliárd eurós induló beruházás jelentős, de nem túl ambiciózus lépés a versenytársakhoz, azaz az USA-hoz és Kínához képest. Az EGSZB szerint ahhoz, hogy fenntartsuk a világszínvonalat a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazások terén, számottevően növelni kell a beruházásokat (az uniós tagállamokban), és ezt össze kell kapcsolni egy ütőképes európai kutatási és innovációs programmal. Mivel a verseny nem áll le, a következő többéves pénzügyi keretben kétségkívül hasonló erőfeszítésekre lesz szükség, összhangban a globális versenytársak erőfeszítéseivel. Az EGSZB támogatja az alacsony energiafogyasztású mikrochipek következő generációjának európai fejlesztésével kapcsolatos ipari megközelítést. Így az EU kevésbé függne a behozataltól, és biztosítaná a hozzáférést a HPC-csúcstechnológiákhoz. Az EGSZB rámutat arra, hogy az ilyen mikrochipek fejlesztése hatást gyakorol a kisebb léptékű számítástechnikai megoldásokra is, mivel a csúcstechnológiát képviselő integrált áramkörök adaptálhatók (leskálázhatók) a tömegpiaci készülékekre (személyi számítógépek, okostelefonok, gépjárműipar).

„KÜLKAPCSOLATOK” SZEKCIÓ

EU–Mercosur társulási megállapodás

REX/503

A Mercosur területe 12 800 000 km2; lakossága 293 millió fő, népsűrűsége 22,9 fő/km2. A Mercosur a világ hatodik legnagyobb gazdasága, kétbillió dollárnyi GDP-vel. Két teljes jogú tagja van a G-20-ban: Argentína és Brazília. A G-20 2018-as argentin elnöksége is a térség egyre növekvő jelentőségét bizonyítja.


A régióközi keretmegállapodás 1995. decemberi aláírását követően az Unió és a Mercosur megkezdte a társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat. A felek közötti nehézségek (azaz a mezőgazdasági termelési modellekkel és azok piacra gyakorolt hatásaival kapcsolatos nézeteltérések miatt, illetve amiatt, hogy az EU-ban és a Mercosurban is úgy érzik, hogy protekcionizmus érvényesül az iparban és a szolgáltatási ágazatban) 2004-ben – lényegében a dohai fordulóval kapcsolatos egyes elvárások következtében – megszakadtak a tárgyalások. A Latin-Amerika, a Karib-térség és az Európai Unió közötti, 2010-es csúcstalálkozón a tárgyalások újraindításáról döntöttek. Biztatóak voltak a megállapodásnak az az év vége előtti sikeres megkötésével kapcsolatos kilátások, de a Mercosur-kormányok részéről a regionális integráció és az Unióval fennálló viszony tekintetében tanúsított, lényegében politikai elfogultság miatt a tárgyalások ismételten leálltak, bár a brazil kormány álláspontjának változása miatt 2013-ban újraindulhattak.

Tekintettel arra, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján egyre több veszély fenyegeti a képviseleti demokráciákat és a szabadságjogok maradéktalan érvényesülését, az EGSZB leszögezi, hogy az EU–Mercosur társulási megállapodásnak határozottan ösztönöznie kellene a nemzeti és nemzetközi demokratikus értékeket, elveket és politikai kereteket.
Mivel az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalásoknak a társulási megállapodásra gyakorolt potenciális hatása teljesen bizonytalan, az EGSZB szerint ezeket a kérdéseket rugalmasan kellene kezelni, mindig a legvalószínűbb következményeket véve figyelembe.

Az EGSZB úgy véli, hogy egy ilyen jellegű megállapodás csupán akkor jöhet létre, ha kiegyensúlyozott, közép- és hosszú távon mindkét félnek kedvez, és egyetlen (mezőgazdasági vagy ipari) ágazatot, régiót vagy országot sem áldoz fel. A társulási megállapodás semmiképp sem alapulhat rossz tárgyaláson.


Figyelembe véve az együttműködésre és a politikai párbeszédre (azaz a társulási megállapodás három alappillére közül kettőre) vonatkozó részt, az EGSZB arra kéri a tárgyaló feleket, hogy tegyenek tanúbizonyságot a társulási megállapodás létrejöttéhez szükséges politikai akaratról, és tegyenek meg mindent a jelenleg a társulási megállapodás kereskedelmi vonatkozásaival kapcsolatban fennálló nézeteltérések megoldására, elismerve a tárgyalások során érintett egyes ágazatok érzékeny szempontjait. Ehhez az alábbiak szükségesek: az egyenlőtlenségek elismerése, a közösen elfogadott pontok nyomon követése, kísérő- és kiegyensúlyozó intézkedések, kivételek megállapítása, fejlesztési tervek a leginkább érintett ágazatok támogatására, a beruházások ösztönzése, innovációs politikák, továbbá kiegyensúlyozó, átmeneti és felülvizsgálati záradékok. A kísérőintézkedéseknek ezenkívül valamennyi uniós politikára vonatkozniuk kell.
Az EGSZB szerint az Atlanti-óceán mindkét partján végbemenő, mindenre kiterjedő digitális átalakulás jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban kiaknázzuk az Unió és a Mercosur közötti társulási megállapodást. Az esetlegesen kedvezően érintett ágazatok közül az Unió és a Mercosur közötti, jelenleg igen gyenge globális értékláncok megerősítését érdemes figyelembe venni. A társulási megállapodás minden infrastruktúraépítéssel kapcsolatos kérdés szempontjából releváns lehet, különösen ami az összekapcsoltságot, a megújuló energiák fejlesztését és még inkább a távközlési ágazatot illeti.

Az EGSZB mindenesetre arra kéri a tárgyaló feleket és különösen az Uniót, hogy vegyék figyelembe, hogy milyen számottevő és mindkét felet érintő politikai és gazdasági következményei lennének annak, illetve milyen lehetőséget mulasztanának el azzal, ha nem sikerül megállapodást elérni, ha vagy egyenlőtlen megállapodás születik. Nyilvánvaló, hogy a megállapodás elmaradásának következményeit nemcsak a Mercosur-országok szempontjából kell értékelni, hanem figyelembe kell venni egész Latin-Amerikát és különösen a Csendes-óceáni Szövetség országait, amely szövetség a latin-amerikai regionális integrációs folyamat során az európai érdeklődés homlokterébe került.

Az EGSZB döntő fontosságúnak látja, hogy a társulási megállapodás ambiciózus legyen, és foglalkozzon az EU–Mercosur kapcsolatok minden vonatkozásával. A közelmúltban Kanadával és Japánnal aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokat is figyelembe kell venni. Ebben az értelemben nagy jelentőséggel bír a vállalkozások előtt álló valódi akadályoknak a szabályozás harmonizálása és a nem kereskedelmi jellegű korlátozásokra való hatásgyakorlás révén történő kezelése.
A társulási megállapodásnak olyan szociális, munkaügyi és környezeti vetülettel kellene bírnia, amely annak egészén átível. E vetületnek biztosítania kell, hogy a gazdasági kapcsolatok összhangban álljanak a megállapodás szociális és környezeti célkitűzéseivel, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szabályok és garanciák sérelme nélkül. Emellett az élelmiszer-biztonság jelentőségét is hangsúlyoznia kell.

Az EGSZB úgy véli, hogy a társulási megállapodásnak aktívan elő kell mozdítania a szociális párbeszédet, valamint az ILO alapvető egyezményeinek végrehajtását, különös tekintettel a tisztességes munkára vonatkozó egyezményekre, illetve a munka világára vonatkozó alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatra. Ebben a tekintetben az EGSZB egy megerősített szociális-munkaügyi fejezet beillesztését kéri, amely a munka világában tapasztalható problémákkal foglalkozna, és elősegítené a vállalkozók és a munkavállalók közötti párbeszédet, ami pedig hozzájárulna a fokozott társadalmi kohézióhoz.

Kéri továbbá egy, az EGSZB és a Mercosur Gazdasági és Szociális Konzultatív Fóruma alkotta civil társadalmi nyomonkövetési vegyes bizottság felállítását, melynek:
- konzultatív jellegűnek kell lennie,
- a két intézményben képviselt három ágazat érdekeinek figyelembevételével egyenlő arányú és kiegyensúlyozott összetétellel kell rendelkeznie,
- a társulási megállapodás valamennyi területével (beleértve például a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetet) kapcsolatban véleményt kell tudnia nyilvánítani,
- emellett el kell ismerni, hogy közvetlen párbeszédet folytathat a társulási megállapodás többi közös testületével, és
- megkereséseket fogadhat az említett szervektől, és saját kezdeményezésére is nyilváníthat véleményt, maga dolgozhatja ki saját belső szabályzatát, és az illetékes politikai hatóságoktól a feladatai ellátásához szükséges finanszírozásban részesülhet.
AZ EGSZB szerint szükségtelen és nem hatékony, hogy a civil társadalom duplán is képviselve van: egyrészt a társulási megállapodás általános keretében, másrészt pedig a kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetben. Ezzel kapcsolatban az EGSZB úgy véli, hogy a társulási megállapodás olyan átfogó keretet jelent, amely a két fél összes tagállamát érinti. Az EGSZB sürgeti a tárgyaló feleket, hogy tanuljanak a más társulási megállapodásokból származó tapasztalatokból, ahol az egyes felek civil társadalmai részére létrehoztak ugyan belső tanácsadó csoportokat, de a megállapodások nem ismerték el ezek együttműködési lehetőségét. E modell korlátai ma már nyilvánvalóak, és azt bizonyítják, hogy nincs értelme a Mercosur összes országában belső tanácsadó csoportot létrehozni, mellyel a civil társadalom közvetve vehetne részt a társulási megállapodásban. Különösen akkor, ha mindkét fél rendelkezik független, kiegyensúlyozott, reprezentatív konzultatív intézményekkel, amelyek a társulási megállapodás keretében teljesíteni tudják megbízatásukat.

„MEZŐGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM” SZEKCIÓ

A vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok

NAT/720

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság megközelítését, amelyet azon lehetőségek módszeres feltárása során követett, amelyek segíthetnek megoldani a vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékokra vonatkozó jogszabályok közötti kapcsolódási pontoknál megállapított problémák egész sorát.
Örvendetes az Európai Bizottság által ezzel kapcsolatban elfogadott proaktív jellegű, hosszú távú megközelítés. Az átmenet időtartama szükségszerűen meghosszabbodik, de folyamatos ösztönzésre lesz szükség az előrehaladáshoz, és figyelembe kell majd venni az azonosítási és feldolgozási technológiák terén végbemenő folyamatokat.
A különösen a maradványanyagok problémájának megoldására vonatkozó átfogó intézkedés hiányában az újrahasznosító üzemekben dolgozók munkahelyi egészsége és biztonsága szintén veszélynek van kitéve. Nagyon fontos ezért, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtsanak a szakszervezeteknek.

A REACH-rendelet és a már hatályban lévő, vegyi anyagokról szóló más jogszabályok teljes körű alkalmazásának elsőbbséget kell élveznie. Még mindig nem alkalmazzák teljeskörűen azokat a meglévő jogszabályokat, amelyek megakadályozzák a veszélyes anyagok kezdeti bejutását az anyagkörforgásba, különösen ami a harmadik országokból származó termékek EU-ba való bejutását illeti.

Az EGSZB megítélése szerint az újrahasznosítással foglalkozó cégek részéről további beruházásokra van szükség testre szabott hulladékválogatási berendezésekhez, így e téren gazdasági és technikai támogatási intézkedéseket kell mérlegelni.
Az EGSZB határozottan támogatja azt a nézetet, miszerint a termékekben és a hulladékból kinyert anyagokban található veszélyes anyagok jelenlétére, helyére és koncentrációjára vonatkozó tájékoztatás javítása csökkentheti azokat a problémákat, amelyekkel az üzemeltetők a hasznosítási láncon belül szembesülnek.

A műanyagoknak a körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről szóló stratégia (a tengeri hulladék elleni fellépést is beleértve)

NAT/721

Az EGSZB, amely kezdettől fogva támogatta az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikáját, mindemellett úgy véli, hogy ezt a politikát előrejelzési tevékenységek útján, a társadalmi erőkkel és a civil társadalmi szervezetekkel szoros kapcsolatban, továbbá az akadémiák és a különböző képzési központok bevonásával kell megvalósítani.

Az EGSZB szerint – különösen a ma rendkívül széles körben jelen lévő csomagolási ágazatban gazdasági és higiéniai okokból ki kell dolgozni az újrahasznosítási láncra vonatkozó stratégiát, az újrafeldolgozási folyamatokban tapasztalattal rendelkező vállalatok bevonásával. Össze kell hangolni és hasznosítani kell a kompetenciákat, a folyamat beszerzési és értékesítési részén egyaránt. A nemzeti szabványügyi testületeknek – szoros kapcsolatban az európai és nemzetközi szervekkel – elő kellene segíteniük a másodlagos nyersanyagok címkézés útján történő elismerésének folyamatát, európai szintű harmonizáción keresztül fokozva az új termékekkel kapcsolatos fogyasztói biztonságot.

Az EGSZB szerint a következő, 9. keretprogramban fontos szerepet kell játszania a kutatásnak és az innovációnak, különösen a biotermékek fejlesztésére irányuló közös technológiai kezdeményezésnek (Institutional Public-private partnerships under Horizon 2020 – Intézményi köz-magán társulások a Horizont 2020 keretében) – és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos más fenntarthatósági kezdeményezéseknek. Kiemelten kell kezelni a különféle műanyagokra vonatkozó digitális jelölések alkalmazásának folyamatát, hogy lehetővé váljon a közös módszerek szerinti azonosítás, szétválasztás és esetleges megsemmisítés. Ezeknek a másodlagos nyersanyagoknak mentesnek kell lenniük bizonyos mérgező anyagoktól, amelyek jelen vannak olyan nyersanyagokban, amelyeket nem élelmiszerek vagy gyermekjátékok céljára hasznosítanak. Az EGSZB úgy véli, hogy a REACH-hez kapcsolódó vegyi elemzések révén intézkedéseket kell tenni a mikroműanyag-szennyezés korlátozása érdekében, ez jelenti ugyanis az egyik legnagyobb fenyegetést a környezetre és az emberek egészségére. Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottság javaslatát, melynek értelmében a kikötőket hulladékok leadására alkalmas létesítményekkel kell felszerelni, csakúgy mint a hajóüzemeltetők kötelezettségeit a hulladékgyűjtési eljárások betartása kapcsán. Hasonló stratégiát kellene kiterjeszteni a folyók kezelésére is, mivel ezekben jelentős mennyiségű olyan szennyezés összpontosul, amely a tengerekbe jut. Az EGSZB szerint a halászszövetségeket és a társadalmi erőket mind kulturális módszerekkel, mind pedig nemzeti, illetve közösségi finanszírozást felhasználva be kell vonni a víz polimermaradványoktól való megtisztításával kapcsolatos tevékenységekbe, és elő kell segíteni a folyami és a tengeri hulladékkal kapcsolatos figyelemfelkeltő intézkedéseket is. Emellett e szövetségek és erők megfelelő képzés mellett beavatkozhatnának a műanyaglánc kikötői vagy a folyók teljes hosszát érintő részén az újrahasznosítás kezdeti szakaszaiban, különösen a halászat élettani okokból történő szüneteltetése idején.

Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője

NAT/727

A jövőbeni Közös Agrárpolitikának (KAP) teljesítenie kell a Római Szerződésben megállapított eredeti célkitűzéseket, valamint a környezettel, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos új célkitűzéseket, ugyanakkor biztosítania kell, hogy az európai mezőgazdasági modell fennmaradjon, és az európai polgárok szükségleteinek kielégítése érdekében továbbra is versenyképes és életképes legyen. Az új KAP-nak el kell fogadnia és teljesítenie kell az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaiban és a COP 21-en meghatározott célokat.

Az EGSZB üdvözli a reformok irányát és a szubszidiaritásra és az új teljesítési modellre vonatkozó új javaslatokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy végrehajtásukra a közös politika és az egységes piac védelme mellett az egyszerűsítésre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal összhangban kerüljön sor. Mindazonáltal az EGSZB úgy véli, hogy a közleménynek konkrétabbnak kellett volna lennie. Remélte, hogy az Európai Bizottság a következő jogalkotási javaslatokban figyelembe veszi a civil társadalom e véleményben kifejtett álláspontját. Az EGSZB-véleményhez és az európai bizottsági jogalkotási javaslatokhoz megszabott határidők túl szorosak voltak.

Az EGSZB támogatja a KAP kétpilléres modelljét, amelynek keretében az első pillér közvetlen kifizetéseket nyújt, amelyek irányát újra meg kell határozni, és amelyek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes bevételben, a közjavak biztosítására való ösztönzésben, valamint piaci támogatásban részesüljenek, a második pillér pedig a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban a vidéki területeknek nyújt támogatást, és küzd az elnéptelenedés ellen. Az EGSZB ellenzi az első pillér társfinanszírozását. Azt kéri, hogy a második pillér társfinanszírozásában minden tagállam észszerű szinten vegyen részt. Az EGSZB szerint közvetlen kifizetések csak aktív mezőgazdasági termelőknek nyújthatók a mezőgazdasági tevékenységekre és a közjavak biztosítására vonatkozó objektív kritériumok alapján.

Az EGSZB egy szilárd és jól megalapozott KAP létrehozását, valamint az uniós költségvetésnek a GNI 1,3%-ára történő növelését támogatja az uniós gazdasági növekedéssel összhangban. Megfelelő KAP-finanszírozást kell biztosítani a mezőgazdasági termelők és dolgozók alacsony bevételeinek, az infláció és a brexit miatti hiánynak, valamint a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos további követelményeknek a kezelése, valamint annak érdekében, hogy a különféle feltételek figyelembevétele mellett megvalósuljon a közvetlen kifizetések szükséges harmonizációja a tagállamok között.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy a KAP-nak támogatnia kell a kis és a nagy mezőgazdasági üzemeket, a fiatalokat és az időseket, az új és a régi vállalkozásokat, az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőket és az általuk foglalkoztatott munkavállalókat, a nőket és a férfiakat is, hogy a vidéki élet élhető legyen minden olyan aktív mezőgazdasági termelő számára, aki mezőgazdasági termelést folytat, közjavakat termel, vigyáz a környezetre és hozzájárul a foglalkoztatáshoz.

Intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására

NAT/730

Az EGSZB üdvözli a vizsgált közleményt, ámbár bizonyos fenntartásokkal. Úgy véli, hogy környezetünk jelenlegi mértékű hanyatlásához képest az Európai Bizottság által előterjesztett, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés fokozását és a környezetvédelmi irányítás javítását célzó cselekvési terv cseppet sem ambiciózus és meglehetősen eszközhiányos.

Az EGSZB-nek annál is inkább fenntartásai vannak, mivel az Európai Bizottsághoz hasonlóan elismeri, hogy sajnálatos módon a környezetvédelmi megfelelést és az irányítást biztosító mechanizmusok végrehajtásának elmaradása is felelős a tisztességtelen versenyért és a gazdasági károkért.

Ezenfelül az EGSZB az Európai Bizottsággal egyetértésben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi hiányosságok aláássák a polgároknak az uniós jogszabályok hatékonyságába vetett bizalmát, és arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy a környezetvédelmi irányítás és a megfelelés végrehajtásának ellenőrzése érdekében teremtsék elő a további személyzet felvételéhez szükséges jelentős forrásokat.

Amint a „Jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményben szerepel, „az uniós joggal kapcsolatos kötelezettségszegések nem számítanak szokványos ügyeknek”, így nem kezelhetők azokként. Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós jognak való meg nem felelést megfelelően magas szinten és a kellő időben kell kezelni, ami a jelenlegi közlemény esetében nem teljesül.

A közlemény a kapacitásépítés és támogatás kérdéseit kizárólag tagállami szinten tárgyalja. Az intézkedések egyike sem kapcsolódik az Európai Bizottság által a „szerződés őreként” végzett uniós szintű nyomon követéshez és végrehajtáshoz. A cselekvési terv a félreértéseken és a kapacitáshiányon túl nem foglalkozik a meg nem felelés egyéb okaival, például az opportunizmussal és a politikai akarat hiányával. A tagállamok támogatása természetesen szükséges, azonban a környezetvédelmi megfelelés javításának stratégiája nem merülhet ki a cselekvési terv puha intézkedéseinek végrehajtásában.

„FOGLALKOZTATÁS- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, UNIÓS POLGÁRSÁG” SZEKCIÓ

Irányelv az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről

SOC/572

Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvjavaslat (2017/0355 (COD)) célja, hogy felváltsa a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelvet („írásos tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelv”). Emellett más meglévő uniós irányelvek kiegészítésére is szolgál.


A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja, és a meglévő uniós jog REFIT-értékelésén alapszik. A REFIT-jelentés megjegyzi, hogy az írásos tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelv egyértelműen hozzáadott értéket nyújt, eléri a célját, továbbra is a vívmányok fontos része, és minden érintett fél számára releváns marad. Az irányelv hatékonyságát, személyi hatályát és végrehajtását illetően azonban hiányosságokat tártak fel.


Egy új vagy átdolgozott írásos tájékoztatás kiadása a becslések szerint kis- és középvállalkozások esetében 18–153 EUR, nagyobb vállalatok esetében pedig 10–45 EUR költséggel járna. A vállalatoknak emellett az új irányelv megismeréséhez kapcsolódó egyszeri kiadásaik is lesznek: átlagban 53 EUR a kis- és középvállalkozások, illetve 39 EUR a nagyobb vállalatok esetében. Az új foglalkoztatási formák iránti kérelmek megválaszolásának költsége várhatóan az új írásos tájékoztatás kiadásához kapcsolódó költséghez lesz hasonló.


A munkáltatók néhány csekély közvetett kiadással számolhatnak (jogi tanácsadás, átdolgozott munkabeosztási rendszerek, HR-gazdálkodási idő, a személyzet tájékoztatása stb.). A rugalmasság csökkenése csak marginálisan lesz tapasztalható (azaz a munkáltatók azon kis arányának esetében, amelyek széles körben veszik igénybe a legrugalmasabb foglalkoztatási formákat).


2017. április 26-án, illetve 2017. szeptember 21-én az Európai Bizottság az EUMSZ 154. cikke szerint útjára indította az európai szociális partnerek konzultációjának két szakaszát az uniós fellépés lehetséges irányáról és tartalmáról. A szociális partnereknek változó meglátásai voltak arra vonatkozóan, hogy szükség van-e a 91/533/EGK irányelv felülvizsgálatát célzó jogalkotási intézkedésekre. Ahogyan egy korábbi véleményében már megtette, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az átlátható és kiszámítható munkafeltételeket mindenekelőtt a szociális partnereknek kell megtárgyalniuk szociális párbeszéd keretében, és sajnálja, hogy a szociális partnereknek nem sikerült megegyezniük arról, hogy tárgyalásokat kezdjenek egy uniós szintű megállapodás megkötéséről.


Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv (a továbbiakban: „írásos tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelv”) elfogadása óta a munka világa jelentős változásokon ment keresztül. Az elmúlt 25 évben a munkaerőpiac rugalmasságának növekedése volt megfigyelhető. 2016-ban a munkaszerződések egynegyede „nem hagyományos” foglalkoztatási formákra vonatkozott, az elmúlt tíz évben pedig az összes új munkahely több mint fele „nem hagyományos” formát öltött. Emellett a digitalizáció is megkönnyítette új foglalkoztatási formák létrejöttét.
Az Európai Bizottság a javaslatban megjegyzi, hogy az új foglalkoztatási formák által biztosított rugalmasság jelentős mértékben hozzájárult a munkahelyek létrehozásához és a munkaerőpiac bővüléséhez. 2014 óta több mint ötmillió munkahelyet hoztak létre, amelyből szinte 20% új foglalkoztatási formáknak felel meg.


Az Európai Bizottság ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos munkaviszonyok vonatkozásában ezek a tendenciák ezzel együtt is instabilitáshoz és a kiszámíthatóság hiányának növekedéséhez vezettek. Ez különösen a legbizonytalanabb helyzetben lévő munkavállalók esetében jellemző. 4–6 millió munkavállalót behívásos vagy időszakos foglalkoztatásra vonatkozó szerződésekkel alkalmaznak, és sokan közülük kevés információval rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy mikor és mennyi ideig fognak dolgozni. Mintegy 1 millió munkavállaló szerződése kizárólagossági záradékot tartalmaz, amely megakadályozza őket abban, hogy másik munkáltatónál is munkát vállaljanak. A másik oldalról az európai munkakörülményekről szóló hatodik felmérés (2015) azt mutatta ki, hogy az EU 28 tagállamában dolgozó munkavállalók 80%-a elégedett a munkakörülményekkel.


A tagállamok közül néhány már foglalkozott az atipikus foglalkoztatás jelentette kihívásokkal, és kollektív szerződések, szociális párbeszéd vagy jogszabályok keretében védőintézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy méltányos munkakörülményeket biztosítsanak és különféle karrierlehetőségeket nyújtó pályamódosítást tegyenek lehetővé a munkaerőpiacokon, és az EGSZB kifejezetten üdvözli ezt. Az Európai Bizottságnak a preambulumbekezdésekben le kell szögeznie, hogy a védelem bizonyos formáit – például a Belgiumban és Svédországban alkalmazottakat – be kell tartani. Belgiumban például bizonyos ágazatokban a kiegészítő munkák rendszere azon az elven alapul, hogy a munkavállalóknak emellett még egy másik, főállásuk is van.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tegye a munkafeltételeket mindenki, de különösen az atipikus módon foglalkoztatott munkavállalók számára, ami határozott lépést jelent a szociális jogok európai pillérének megvalósítása irányába.
A szociális partnerek sajátos szerepet töltenek be az átlátható és kiszámítható munkafeltételek társadalmi párbeszéden és kollektív tárgyalásokon keresztüli szabályozásában, figyelembe véve a tagállamok és a nemzeti gyakorlatok közötti eltéréseket. Néhány tagállam kollektív szerződések, szociális párbeszéd vagy jogszabályok révén kezelte az atipikus foglalkoztatás kérdését.


Az EGSZB elismeri a munkáltatóként eljáró természetes személyek, illetve a mikro- és kisvállalkozások különleges helyzetét, és azt ajánlja, hogy nyújtsanak megfelelő támogatást e gazdálkodó egységek számára.


A tagállamoknak képesnek kell lenniük a szociális párbeszéd keretében meghatározni, ki tartozik a „munkavállalók” körébe, ennek értelmezésénél azonban szem előtt kell tartani az irányelv általános célkitűzését. További pontosítás ajánlott, hogy ezek a munkavállalók is élvezhessék az irányelv által biztosított védelmet. Ugyanakkor azokat a platformokat használókat, akik valójában önálló vállalkozók és függetlenek, ki kell zárni az irányelv hatálya alól. Az irányelv személyi hatályát a munkavállaló fogalmának meghatározását illetően egyértelműbbé kell tenni.


Az EGSZB szerint a behívásos munkavégzés megfelelő referencia-időszak és előzetes értesítés nélkül nem tartható fenn foglalkoztatási formaként. A behívásos munkavégzésről szóló munkaszerződéseknek garantálniuk kellene egy bizonyos számú órát vagy ennek megfelelő fizetést.

Az EGSZB támogatja a munkafeltételekre vonatkozó minimumkövetelményekkel kapcsolatos rendelkezéseket, különösen a próbaidő hossza, a párhuzamos foglalkoztatás tilalmának korlátozása, a munka minimális kiszámíthatósága, a másik foglalkoztatási formára való áttérés, amennyiben az rendelkezésre áll, valamint a munkavállaló számára a feladata elvégzéséhez szükséges ingyenes képzés biztosítása tekintetében. Az EGSZB azonban tanácsosnak tartja egyes szempontok pontosítását, és azt javasolja, hogy a nemzeti jogi és szociális párbeszéddel kapcsolatos gyakorlatoknak megfelelően a felelősség nemzeti szintű legyen.


Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelv hatékony alkalmazása érdekében helyénvaló, hogy a munkavállalók védelemben részesüljenek az elbocsátásokkal szemben. A szankcióknak, amennyiben indokoltak, arányosnak kell lenniük a munkavállalók által elszenvedett kár mértékével. Az EGSZB üdvözli, hogy a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezés 15 napot ad a munkáltatóknak a hiányzó információk pótlására.


A javaslat minimumszabályokat állapít meg a konvergencia tekintetében, és fontos, hogy a jelenleg jobb anyagi jogokat élvező munkavállalóknak az irányelv végrehajtásakor ne kelljen tartaniuk meglévő jogaik romlásától.

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás (határok, vízumügy, rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció)

Az EGSZB hasznosnak és pozitívnak tartja az Európai Bizottság javaslatát az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás javítására a határok és a vízumügy, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, továbbá a menekültügy és a migráció tekintetében. Úgy véli, hogy az interoperabilitásnak stratégiai célkitűzésnek kell lennie az EU számára, hogy nyitott térség maradjon, mely garantálja az alapvető jogokat és a mobilitást. Az EU-nak és a tagállamoknak kötelességük védeni minden ember életét és biztonságát.


Úgy véli, hogy az interoperabilitási intézkedések annál is inkább érthetőbbek lesznek, mivel: az EU migrációs stratégiája keretében garantálják a szabadság és a biztonság közötti egyensúly feltételeit, tiszteletben tartva a hatáskörök szétválasztását; az érintett személyek számára garantálják alapjogaikat; újból megerősítik azt a követelményt, hogy az adatvédelmi elveket már a tervezési szakasztól be kell építeni; nem állítanak újabb akadályokat a normál utas- és áruforgalom elé. Olyan eljárásokat és biztosítékokat kér a bűnüldözési célú adatok felhasználására vonatkozóan, amelyek az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását írják elő. Szorgalmazza továbbá, hogy a felelősök évente jelentést készítsenek a kijelölt hatóságoknak és az Európai Bizottságnak az interoperabilitási elemek biztonságosságáról, illetve kétévente az intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatásáról. Javasolja szilárd képzési programok előírását az érintett hatóságok és az eu-LISA tisztviselői számára, valamint az ügynökség tisztviselői és az ügynökséghez jelentkezők készségeinek szigorú ellenőrzését.


Aggodalmát fejezi ki továbbá az új rendszer finanszírozásával kapcsolatban. A tervezés nyomon követése kulcsfontosságú lesz a költségvetés túllépésének elkerülése és a projekt 2029-ig történő véghezvitele érdekében. Azt ajánlja, hogy tájékoztassák a polgárokat a projekt befejezéséig annak előrehaladásáról. Úgy véli, hogy biztosítani kell a lehetőséget a folyamat leállítására, ha a rendszer visszaélésszerű működése veszélyeztetné a szabadságot és az alapvető jogokat.

Kállay Piroska


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.166.207.223 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »