De mit tettek értünk a szakszervezetek?

Az angol humor egyik mérföldkövének tekintett filmben persze kiderül - és ezt a rómaiak elleni összeesküvők érvelik saját maguk ellen -, hogy a rómaiaktól kapták a vízvezetékeket, a csatornázást, az öntözést, a gyógyászatot, az utakat, az oktatást, a borkultúrát, a népfürdőket, a közbiztonságot és a békét. Valójában mindent.

Vajon a szakszervezetek mit adtak a társadalomnak?

Magyarországon a 19. században az átlagos munkaidő 14 óra volt, amely a huszadik század hajnalára 12 órára csökkent, azonban a legtöbb szakmában az sem volt meglepő, ha a munkásoknak szinte csak az alvásra jutott idejük. Így az unalomig ismert 8 óra munka, 8 óra pihenés 8 óra szabadidő célja a század elején még igencsak merésznek volt tekinthető.

A fizetett szabadságot, a fizetett túlórát, a 15 perces ebédszünetet és a gyereknevelési pótlékot csak a harmincas évek végén sikerült elfogadtatni.  a Később, a harmincas évek végén, először az állami alkalmazottak számára, később további munkavállalói csoportnak a heti 48 órás munkaidőt.

A „legényládáktól”, a munkások saját maguk számára gyűjtött segélyezési kasszáktól hosszú út vezetett a társadalombiztosítás kiharcolásáig, vagy a munkanélküli segély intézményéig. De folytathatnánk az évtizedeken végigívelő példálózást egészen a tavalyi évben a Magyar Parlament által is elfogadott szülői szabadság biztosításáig. Korábban ez senkinek sem jutott eszébe, és őrült gondolatnak tűnt, de az Európai Szakszervezetei Szövetség és az európai szakszervezetek lobbijának és kitartásának hála, az Európai Unió elfogadta ezt az irányelvet.   

Mindazonáltal a videó egyik leginkább vitatott állítása az lehet, hogy a szakszervezeti tagok többet keresnek. Pedig ez a világ legtöbb országában így van. Például az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal 2023. évi jelentése szerint a szervezett dolgozók 18 százalékkal többet keresnek, mint a nem szervezet dolgozók (https://www.afscme.org/blog/the-union-difference-in-wages-18-higher-pay-if-you-belong-to-a-union) Angliában 10.2% os a különbség, a Szenátus 2022-es kimutatása szerint. (https://www.theguardian.com/us-news/2022/jun/10/us-union-workers-report-congress) A Policy Agenda 2017-es felmérése szerint a nem szakszervezeti tagok éves jövedelme havi átlagban bruttó 217 ezer forint, míg a szakszervezeti tagoké 324 ezer forint körül alakult. (https://policyagenda.hu/szakszervezeti-adatbazis/2019/magyar-szakszervezeti-tagsagrol/#.ZEqlQnZByUk) Ugyanakkor Európában a legtöbb országban ez az állítást úgy pontosíthatjuk, hogy azokon a munkahelyeken, ahol létezik szakszervezet, a dolgozók jóval, akár 20 százalékkal is többet kereshetnek, mint azokon a munkahelyeken, ahol nincsenek.  

A LIGA Szakszervezetek azért forgatta le ezt a videót, hogy a szakszervezetek munkáját, a szakszervezetek által elért eredményeket szélesebb munkavállalói réteg is megismerje. A Csuja Imre fémjelezte produkciót május elsejére készítették el az alkotók, így tisztelegve a munkásünnep előtt. Egyszersmind feltéve a kérdést: Mit tettek értünk a szakszervezetek? 

Talán a kisfilm után ki-ki elgondolkodik arról, hogy milyen előnnyel jár, ha működik egy munkahelyen szakszervezet, és miért hasznos szakszervezeti taggá válni.

A videó itt elérhető. 

Kozák László