"Nem elég beszélni arról, hogy tenni kellene valamit"

A rendezvény – amelyre 25 fiatal több, mint 10 különböző európai országból érkezett – egyik fontos témája a 2024. június 6 és 9 között rendezett európai parlamenti választások voltak, amely során 3 nap alatt 27 ország dönt 5 évre az Európai Unió céljait meghatározó politikai erőkről.

A választások iránt az elmúlt 20 évben nem volt olyan magas az érdeklődés európai szinten, mint most. Változás, hogy az idei évben a képviselők száma száma 705-ről 720 főre emelkedik. A tagok száma az országok méretével, gazdasági szerepe és egyebek mentén lett meghatározva, melynek eredményeként Magyarország több, mint 20 tagot delegálhat. A választás végeredménye minden európai életére hatással lehet hosszú távon, hiszen a pártok választják ki a tanács tagjait, mely közvetlen hatással bír a globális európai uniós politikára, és a képviselt irányvonalakra.

A résztvevők a tréninghét alatt körképet kaptak az Európai Parlament jelenlegi helyzetéről és trendjeiről, a választások szakszervezetekre gyakorolt hatásáról mind európai, mind nemzetközi szinten, illetve láthattak lehetséges forgatókönyveket a voksolás különböző végkimenetelének hatásairól.

Mindemellett megismerték az Európai Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Bizottságának céljait, ezen kívül pedig az akaratuk érvényesítésének javításához is elsajátítottak módszereket. A megszerzett tudást és praktikákat gyakorlatban is kamatoztathatták, hiszen a tematikában helyet kapott több csoportmunka, ahol csapatokat alakítva egy-egy jelenleg uniós szinten problémát jelentő témát dolgoztak fel a meghívottak. Az erre hozott megoldásokat és felvetéseket pedig prezentáció formájában megosztották a többiekkel.

A képzés negyedik napján a delegáltak közösen ellátogattak az UGT székházába, ahol találkozhattak a szakszervezetek képviselőivel és feltehették nekik a kérdéseiket is. Ezen kívül a meghívottakat felkérték, hogy mutassák be társaiknak a saját országaik jelenlegi helyzetét, elsősorban azokon a területeken, amelyek kiemelt figyelmet kapnak. Az eredmények bár eltérő megközelítésből, de javarészt azonos alapokra nyúlnak vissza.

Lakhatás, alacsony bérek, elszegényedés

A vitákból kiderült: a legtöbb fiatalt érintő legnagyobb probléma a független lakhatás kérdése. Ez több okból is problémás. Egyes országokban ugyan vannak eladó ingatlanok, de az elszálló árak miatt ezeket egyszerűen nem képesek önállóan segítség nélkül megvásárolni a fiatalok. Albérletben ragadnak és nem tudnak onnan továbblépni. Másik eshetőség, hogy annyira összezsugorodott a kínálat és olyan nagy a kereslet, hogy ezek hajtják fel az árakat, miközben az építőipar áll, és ez hatalmas várólistákat generál. Így sokan nem tudják meghatározni, mikor juthatnak ingatlanhoz.

További probléma, hogy sok helyen a gyakornokokat fizetés nélkül, vagy nagyon alacsony bérezéssel alkalmazzák. Ez azért is problémás, mert sok esetben ugyanazt a munkát várják el tőlük, mint aki már megszerezte végzettségét. A fiatalok ebben is szeretnének változásokat, minőségi munkahelyeket, tisztességes bérezéssel.

Több helyen alakult vallási és/vagy migrációs konfliktus. Ez főleg azokon a területen fordul elő, ahol nagymértékű a bevándorlás, vagy egy országon belül több különböző vallású réteg él együtt. Ugyanilyen belső feszültséget szül az orosz-ukrán vagy közel-keleti háborúban történő bárminemű állásfoglalás.

Az inflációs hullám hatására a gazdasági növekedés és a beruházások látványosan visszaestek, ugyanakkor a társadalmi rétegek között még inkább megnyílt az olló. Ennek okán megszorítások várhatóak, melyek az alsóbb társadalmi rétegek további elszegényedését eredményezik.

Az újabb generációnak már nem elég beszélni arról, hogy tenni kellene valamit, hogy jobb legyen. Sokkal nagyobb százalékban progresszívek, mert úgy tekintenek az életükre, hogy nekik nincs választásuk a fenntarthatóságot tekintve. Éppen ezért ugyanúgy érdekli őket a politika, a választás is. Érdekesség, hogy a legtöbb országban 18 év a voksoláson való részvétel alsó határa, azonban Görögországban ez 17, míg Belgiumban, Németországban, Máltán és Ausztriában már 16 évesen is elmehetnek szavazni. Egy felmérésből kiderül, hogy a 15-24 év közötti korosztály 80%-a követi a politikai eseményeket és közel 50% pedig aktívan érdeklődik az idei európai választások iránt, ezzel pedig 1994 óta az idei lehet a legmagasabb részvételi arány ebben a korosztályban. Ettől függetlenül régiónként nagyobb eltérések lehetségesek, de Magyarországon a fiatalok részvételi aránya az előző voksoláson az előkelőbb kategóriába esett.

Az Európia Szakszervezeti Szövetség Kiáltványa a 2024-es Európai parlamenti választások előtt már ismert. Záró beszédében a fiatalok szakszervezeti elnöke kiemelte, hogyha lokális szinten nem történik változás, akkor sajnos globálisan sem fog, ez pedig mindenkinek a saját felelőssége.
A voksolás napja Magyarországon: 2024. június 9.-e, vasárnap.

Vörös László Dániel LIGA Ifjúsági bizottsági tag