Ülést tartott az Országos Munkavédelmi Bizottság

Az ülésen részt vett az SzCsM részéről dr. Nádasné dr. Rab Henriett és dr. Szabó Imre Szilárd helyettes államtitkár.

Napirendek:

1.    A nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés tervezetének megvitatása (előadó: kormányzati oldal)

 2.    Jogalkotással kapcsolatos egyeztetés (előadó: kormányzati oldal)

 3.    Egyebek, aktualitások

 Az első napirendben a kormányzati oldal részletesen ismertette a 2025. évi munkavédelmi helyzetről szóló jelentés tervezetét. A jelentés jól összefoglalja a munkavédelem jelenlegi helyzetét. A munkabalesetek száma kirívóan magas a mikro és középvállalkozások területén. A munkavédelmi ellenőrzések is azt támasztják alá, hogy ezeken a területeken tapasztalható a legtöbb munkavédelmi szabálysértés.  A jelentésben külön szerepel a munkavállalói oldal véleménye a munkavédelmi helyzetről, az alábbiak szerint:

A munkavállalói oldal véleménye a 2025. év munkavédelmi helyzetéről

Szakszervezetek tapasztalata szerint a munkabalesetek, azon belül a súlyos és halálos balesetek számának jelentős mértékű csökkenése nem tapasztalható. Aggodalommal látjuk, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonsága továbbra is magas kockázati tényező. A munkáltatók sok esetben a minimális munkavédelmi követelményeket sem tartják/tartatják be.

Meglátásunk szerint a jelentős mértékben megemelt munkavédelmi bírságok, szemben a jelenlegi kevés számú munkahelyi hatósági munkavédelmi ellenőrzésekkel, nem jelentenek számottevő pozitív változást a munkahelyi biztonság terén. A kormányzati jogszabály-módosítások nem váltották be a kívánt célt; tapasztalataink szerint több esetben a korábban már elfogadott rendszerben is zavart okoztak.

Mindezek mellett egyre erőteljesebben jelen van a munkavállalók körében a pszichés megterhelés és a pszichoszociális kockázat növekedése, különösen azokban az állami szektorokban, ahol tartós a létszámhiány, magas a felelősség, vagy állandó az időnyomás.

Bár foglalkozási megbetegedés bejelentésére alig kerül sor, a mentális és érzelmi terhelés bizonyíthatóan jelen van, és több visszajelzés szerint egyre gyakoribbak a kiégés tünetei. A burnout fokozott kockázata már most érzékelhető: nő a fáradékonyság, csökken a motiváció, romlik a munka-magánélet egyensúly és megjelenik az érzelmi kimerültség. A pszichés terhelés tartós fennállása hosszú távon a munkaképesség csökkenéséhez, a teljesítmény romlásához, a fluktuáció növekedéséhez és a szervezeti működés instabilitásához vezethet. A kiégés nem csupán egyéni probléma, hanem szervezeti kockázat, amely megelőző intézkedéseket igényel – ugyanúgy, mint a fizikai veszélyforrások.

Külön aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi gyakorlatban a rendkívül magas, sokszor aránytalan munkavédelmi bírságok (maximális 100 millió forint) gyakran nem ösztönzik valós, tartós munkavédelmi fejlesztésekre a munkáltatókat. A bírságok adójellegűvé váltak, hiszen olyan extrém mértékű terhet jelentenek, amelyet több munkáltató inkább „adminisztratív költségként” kezel, miközben a vállalkozások erőforrásait a valódi munkavédelmi beruházásoktól vonják el. Ezzel ellentétes hatást váltanak ki, mint amit eredetileg céloztak: kevesebb forrás jut megelőzésre, képzésre, korszerű eszközökre és a munkakörülmények javítására.

Álláspontunk szerint a munkahelyi biztonság javítása nem pusztán bírságolási kérdés. A hatékony megelőzéshez szükség van a rendszeres, tényleges munkahelyi hatósági ellenőrzésekre, a kockázatértékelések valós tartalommal való megtöltésére, a munkavállalók bevonására, a pszichoszociális kockázatok mérésére és kezelésére, és a munkavédelmi források tudatos, fejlesztésorientált felhasználására. Csak ezek együttes megléte biztosíthatna valódi előrelépést a munkavállalók testi és lelki biztonságának védelmében.

A szakszervezeti konföderációk élesen kritizálták a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerének módosítását, amely annak ellenére került bevezetésre, hogy az érdekegyeztetés során nemcsak a munkavállalói oldal, hanem a munkáltatói oldal is szakmai alapon tiltakozott ellene. A módosítás érdemben kikezdte a munkavédelem megelőzésre épülő alapelvét, többek között azzal, hogy az orvosi alkalmassági vizsgálatot mindössze „adminisztratív kötelezettségnek” minősítette. A deregulációra való hivatkozás pedig látványosan nem valósult meg: a korábbinál nagyobb számú, tartalmilag gyakorlatilag azonos ágazati rendelet került kihirdetésre, miközben más jogszabályokkal való ellentmondások további értelmezési problémákat és jogbizonytalanságot okoztak.

A konföderációk tapasztalatai szerint mind a kkv-szektorban, mind a közszféra számos területén a módosítások következményeként tömegesen mondták fel a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatási szerződéseket. Ez a folyamat a prevenció teljes leépülésének kockázatát hordozza, hiszen a munkavédelmi rendszer egyik legfontosabb pillére éppen a munkaköri alkalmasság objektív orvosi vizsgálata lenne. Nehezen érthető, hogy a kormányzati oldal, mint a legnagyobb munkáltató és a munkaerőpiac egyik meghatározó szereplője, miért nem érdekelt a munkavállalók munkavégző- képességének megőrzésében és a preventív egészségvédelmi rendszer fenntartásában A szakszervezetek kiemelt feladatuknak tekinti a munkavállalók munkahelyi biztonságának kérdését. A jelenlegi jogszabályi keretek között végzett érdekképviseleti munka szerves része a munkahelyi munkavédelmi kérdések figyelemmel kísérése, a munkavállalók egészségének és biztonságának kérdése. A képzések során minden esetben kiemelt témakör a munkahelyi biztonság, a tisztségviselők munkavédelmi ismereteinek bővítése, a munkahelyeken megválasztott munkavédelmi képviselők bevonásával.

Egyes konföderációk állandóan elérhető munkavédelmi tanácsadással segíti a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek betartását, továbbá európai szinten az Európai Szakszervezeti Szövetségekkel szoros kapcsolatban, közös szakmai, szakértői munkacsoportban a hazai munkaegészségügy és munkabiztonság hazai képviselete.

A szakszervezetek számára kiemelten fontos, hogy valós, empirikus adatokkal rendelkezzenek a munkavállalók helyzetéről, mert csak így tudnak megalapozottan fellépni szakmai és érdekérvényesítési kérdésekben. Ezzel szemben az állami oldal – a baleseti statisztikák közzétételén és az ellenőrzési tapasztalatok időszakos ismertetésén túl – gyakorlatilag nem végez olyan átfogó kutatásokat, amelyek a munkaképesség, a munkakörülmények vagy a pszichoszociális kockázatok alakulását feltérképeznék.

Mindez jól mutatja, milyen súlyos következményekkel jár, hogy az állami oldal nem végez rendszeres, független munkavédelmi és egészségvédelmi kutatásokat. Ennek hiányában a munkavállalói oldalnak – saját erőforrásból és civil kezdeményezésből – kell feltárnia azokat a problémákat, amelyek a döntéshozatal alapját kellene, hogy képezzék. Ez még inkább alátámasztja a szakszervezetek követelését, miszerint a munkavédelmi politika alakításához átlátható, rendszeres és független kutatásokra, hatáselemzésekre és pszichoszociális kockázatelemzésre van szükség. Enélkül nem hozhatók megalapozott döntések, és nem biztosítható a munkavállalók testi és lelki egészségének hatékony védelme. „

A munkavállalói oldal továbbra is kiáll azon véleménye mellett, hogy a munkavédelmi hatóság szisztematikus leépítése miatt a nem kellő számú munkavédelmi hatósági ellenőrzés „finoman szólva” is elfogadhatatlan.  A hatósági szerepkörök, kellő számú szakmailag jól felkészült apparátus bővítése, megerősítése elengedhetetlen!

Jogalkotás 

A második napirenden szereplő Jogalkotással kapcsolatos egyeztetés előterjesztője dr. Szabó Imre Szilárd helyettes államtitkár ismertette a kormány munkavédelmet érintő szabályozási terveit. Az előző kormány 2023- ban kezdte meg két (talán legfontosabb) munkavédelmi szabályozás deregulációját. Nevezetesen a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról szóló rendelet, valamint a munkavédelmi törvény, munkavédelmi oktatásokra vonatkozó előírásainak módosítását, amelyek 2024- től hatályba is léptek úgy, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság és az orvosi szakma a változtatások bevetését ellenezte. Ezen rendeletek, szabályozások visszaállítása a kormány asztalán van. dr. Nádasné dr. Rab Henriett helyettes államtitkár tájékoztatója szerint a hőségprotokoll szakmai kidolgozása is kiemelten fontos. a Munkavédelmi törvény, valamint több fontos munkavédelmi rendelet felülvizsgálata is tervben szerepel mint pld. a 3/2022 EüM-SzCsM, ill. 4/2002 EüM-SzCsM rendelet, amelyek változtatásáról ki fogják kérni az Országos Munkavédelmi Bizottság véleményét is.

Az egyebek napirend keretében az OMB titkára beszámolt arról, hogy levélben megkeresés érkezett a LIGA Szakszervezetek Vas-és  fémipari Szövetsége részéről, az Iváncsai akkumulátor gyárban történt munkavédelmi hatósági vizsgálaton feltárt hiányosságok, valamint a kirótt százmillió forintos birsággal kapcsolatban. A kérés az, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság tűzze napirendre az akkumulátorgyárakban történt balesetek, valamint egészségkárosító fokozott kockázatok kérdését. A kormányzati oldal hozzon létre egy vizsgáló bizottságot a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőinek bevonásával. Egyben adjon tájékoztatást a vizsgálat eredményéről. dr. Nádasné dr. Rab Henriett helyettes államtitkár is fontosnak tartja az akkumulátorgyárak kérdését. Mivel az előzetesen jóváhagyott és kiadott napirendektől eltér, ezért ennek az ülésnek a keretében most nem tárgyalható. 

Miskéri László