Ülést tartott az Országos Munkavédelmi Bizottság

– „A munkabalesetek, azon belül a súlyos és halálos balesetek számának jelentős mértékű csökkenése nem tapasztalható. Aggodalommal látjuk, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonsága továbbra is magas kockázati tényező, a munkáltatók sok esetben a minimális munkavédelmi követelményeket sem tartják/tartatják be” – írják a szakszervezetek a munkavédelmi helyzetről. 2026. szeptember 1-én tartotta ez évi első plenáris ülését az Országos Munkavédelmi Bizottság.

Ülést tartott az Országos Munkavédelmi Bizottság

Az ülésen részt vett az SzCsM részéről dr. Nádasné dr. Rab Henriett és dr. Szabó Imre Szilárd helyettes államtitkár.

Napirendek:

1.    A nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés tervezetének megvitatása (előadó: kormányzati oldal)

 2.    Jogalkotással kapcsolatos egyeztetés (előadó: kormányzati oldal)

 3.    Egyebek, aktualitások

 Az első napirendben a kormányzati oldal részletesen ismertette a 2025. évi munkavédelmi helyzetről szóló jelentés tervezetét. A jelentés jól összefoglalja a munkavédelem jelenlegi helyzetét. A munkabalesetek száma kirívóan magas a mikro és középvállalkozások területén. A munkavédelmi ellenőrzések is azt támasztják alá, hogy ezeken a területeken tapasztalható a legtöbb munkavédelmi szabálysértés.  A jelentésben külön szerepel a munkavállalói oldal véleménye a munkavédelmi helyzetről, az alábbiak szerint:

A munkavállalói oldal véleménye a 2025. év munkavédelmi helyzetéről

Szakszervezetek tapasztalata szerint a munkabalesetek, azon belül a súlyos és halálos balesetek számának jelentős mértékű csökkenése nem tapasztalható. Aggodalommal látjuk, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonsága továbbra is magas kockázati tényező. A munkáltatók sok esetben a minimális munkavédelmi követelményeket sem tartják/tartatják be.

Meglátásunk szerint a jelentős mértékben megemelt munkavédelmi bírságok, szemben a jelenlegi kevés számú munkahelyi hatósági munkavédelmi ellenőrzésekkel, nem jelentenek számottevő pozitív változást a munkahelyi biztonság terén. A kormányzati jogszabály-módosítások nem váltották be a kívánt célt; tapasztalataink szerint több esetben a korábban már elfogadott rendszerben is zavart okoztak.

Mindezek mellett egyre erőteljesebben jelen van a munkavállalók körében a pszichés megterhelés és a pszichoszociális kockázat növekedése, különösen azokban az állami szektorokban, ahol tartós a létszámhiány, magas a felelősség, vagy állandó az időnyomás.

Bár foglalkozási megbetegedés bejelentésére alig kerül sor, a mentális és érzelmi terhelés bizonyíthatóan jelen van, és több visszajelzés szerint egyre gyakoribbak a kiégés tünetei. A burnout fokozott kockázata már most érzékelhető: nő a fáradékonyság, csökken a motiváció, romlik a munka-magánélet egyensúly és megjelenik az érzelmi kimerültség. A pszichés terhelés tartós fennállása hosszú távon a munkaképesség csökkenéséhez, a teljesítmény romlásához, a fluktuáció növekedéséhez és a szervezeti működés instabilitásához vezethet. A kiégés nem csupán egyéni probléma, hanem szervezeti kockázat, amely megelőző intézkedéseket igényel – ugyanúgy, mint a fizikai veszélyforrások.

Külön aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi gyakorlatban a rendkívül magas, sokszor aránytalan munkavédelmi bírságok (maximális 100 millió forint) gyakran nem ösztönzik valós, tartós munkavédelmi fejlesztésekre a munkáltatókat. A bírságok adójellegűvé váltak, hiszen olyan extrém mértékű terhet jelentenek, amelyet több munkáltató inkább „adminisztratív költségként” kezel, miközben a vállalkozások erőforrásait a valódi munkavédelmi beruházásoktól vonják el. Ezzel ellentétes hatást váltanak ki, mint amit eredetileg céloztak: kevesebb forrás jut megelőzésre, képzésre, korszerű eszközökre és a munkakörülmények javítására.

Álláspontunk szerint a munkahelyi biztonság javítása nem pusztán bírságolási kérdés. A hatékony megelőzéshez szükség van a rendszeres, tényleges munkahelyi hatósági ellenőrzésekre, a kockázatértékelések valós tartalommal való megtöltésére, a munkavállalók bevonására, a pszichoszociális kockázatok mérésére és kezelésére, és a munkavédelmi források tudatos, fejlesztésorientált felhasználására. Csak ezek együttes megléte biztosíthatna valódi előrelépést a munkavállalók testi és lelki biztonságának védelmében.

A szakszervezeti konföderációk élesen kritizálták a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerének módosítását, amely annak ellenére került bevezetésre, hogy az érdekegyeztetés során nemcsak a munkavállalói oldal, hanem a munkáltatói oldal is szakmai alapon tiltakozott ellene. A módosítás érdemben kikezdte a munkavédelem megelőzésre épülő alapelvét, többek között azzal, hogy az orvosi alkalmassági vizsgálatot mindössze „adminisztratív kötelezettségnek” minősítette. A deregulációra való hivatkozás pedig látványosan nem valósult meg: a korábbinál nagyobb számú, tartalmilag gyakorlatilag azonos ágazati rendelet került kihirdetésre, miközben más jogszabályokkal való ellentmondások további értelmezési problémákat és jogbizonytalanságot okoztak.

A konföderációk tapasztalatai szerint mind a kkv-szektorban, mind a közszféra számos területén a módosítások következményeként tömegesen mondták fel a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatási szerződéseket. Ez a folyamat a prevenció teljes leépülésének kockázatát hordozza, hiszen a munkavédelmi rendszer egyik legfontosabb pillére éppen a munkaköri alkalmasság objektív orvosi vizsgálata lenne. Nehezen érthető, hogy a kormányzati oldal, mint a legnagyobb munkáltató és a munkaerőpiac egyik meghatározó szereplője, miért nem érdekelt a munkavállalók munkavégző- képességének megőrzésében és a preventív egészségvédelmi rendszer fenntartásában A szakszervezetek kiemelt feladatuknak tekinti a munkavállalók munkahelyi biztonságának kérdését. A jelenlegi jogszabályi keretek között végzett érdekképviseleti munka szerves része a munkahelyi munkavédelmi kérdések figyelemmel kísérése, a munkavállalók egészségének és biztonságának kérdése. A képzések során minden esetben kiemelt témakör a munkahelyi biztonság, a tisztségviselők munkavédelmi ismereteinek bővítése, a munkahelyeken megválasztott munkavédelmi képviselők bevonásával.

Egyes konföderációk állandóan elérhető munkavédelmi tanácsadással segíti a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek betartását, továbbá európai szinten az Európai Szakszervezeti Szövetségekkel szoros kapcsolatban, közös szakmai, szakértői munkacsoportban a hazai munkaegészségügy és munkabiztonság hazai képviselete.

A szakszervezetek számára kiemelten fontos, hogy valós, empirikus adatokkal rendelkezzenek a munkavállalók helyzetéről, mert csak így tudnak megalapozottan fellépni szakmai és érdekérvényesítési kérdésekben. Ezzel szemben az állami oldal – a baleseti statisztikák közzétételén és az ellenőrzési tapasztalatok időszakos ismertetésén túl – gyakorlatilag nem végez olyan átfogó kutatásokat, amelyek a munkaképesség, a munkakörülmények vagy a pszichoszociális kockázatok alakulását feltérképeznék.

Mindez jól mutatja, milyen súlyos következményekkel jár, hogy az állami oldal nem végez rendszeres, független munkavédelmi és egészségvédelmi kutatásokat. Ennek hiányában a munkavállalói oldalnak – saját erőforrásból és civil kezdeményezésből – kell feltárnia azokat a problémákat, amelyek a döntéshozatal alapját kellene, hogy képezzék. Ez még inkább alátámasztja a szakszervezetek követelését, miszerint a munkavédelmi politika alakításához átlátható, rendszeres és független kutatásokra, hatáselemzésekre és pszichoszociális kockázatelemzésre van szükség. Enélkül nem hozhatók megalapozott döntések, és nem biztosítható a munkavállalók testi és lelki egészségének hatékony védelme. „

A munkavállalói oldal továbbra is kiáll azon véleménye mellett, hogy a munkavédelmi hatóság szisztematikus leépítése miatt a nem kellő számú munkavédelmi hatósági ellenőrzés „finoman szólva” is elfogadhatatlan.  A hatósági szerepkörök, kellő számú szakmailag jól felkészült apparátus bővítése, megerősítése elengedhetetlen!

Jogalkotás 

A második napirenden szereplő Jogalkotással kapcsolatos egyeztetés előterjesztője dr. Szabó Imre Szilárd helyettes államtitkár ismertette a kormány munkavédelmet érintő szabályozási terveit. Az előző kormány 2023- ban kezdte meg két (talán legfontosabb) munkavédelmi szabályozás deregulációját. Nevezetesen a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról szóló rendelet, valamint a munkavédelmi törvény, munkavédelmi oktatásokra vonatkozó előírásainak módosítását, amelyek 2024- től hatályba is léptek úgy, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság és az orvosi szakma a változtatások bevetését ellenezte. Ezen rendeletek, szabályozások visszaállítása a kormány asztalán van. dr. Nádasné dr. Rab Henriett helyettes államtitkár tájékoztatója szerint a hőségprotokoll szakmai kidolgozása is kiemelten fontos. a Munkavédelmi törvény, valamint több fontos munkavédelmi rendelet felülvizsgálata is tervben szerepel mint pld. a 3/2022 EüM-SzCsM, ill. 4/2002 EüM-SzCsM rendelet, amelyek változtatásáról ki fogják kérni az Országos Munkavédelmi Bizottság véleményét is.

Az egyebek napirend keretében az OMB titkára beszámolt arról, hogy levélben megkeresés érkezett a LIGA Szakszervezetek Vas-és  fémipari Szövetsége részéről, az Iváncsai akkumulátor gyárban történt munkavédelmi hatósági vizsgálaton feltárt hiányosságok, valamint a kirótt százmillió forintos birsággal kapcsolatban. A kérés az, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság tűzze napirendre az akkumulátorgyárakban történt balesetek, valamint egészségkárosító fokozott kockázatok kérdését. A kormányzati oldal hozzon létre egy vizsgáló bizottságot a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőinek bevonásával. Egyben adjon tájékoztatást a vizsgálat eredményéről. dr. Nádasné dr. Rab Henriett helyettes államtitkár is fontosnak tartja az akkumulátorgyárak kérdését. Mivel az előzetesen jóváhagyott és kiadott napirendektől eltér, ezért ennek az ülésnek a keretében most nem tárgyalható. 

Miskéri László