Jövőre sem lesz tartható a 3 éves bérmegállapodás
A Portfolio kíváncsi volt, arra, hogy az 1-2 százalék közötti ingadozó infláció és az egyelőre 1,7 százalékos gazdasági növekedési ütem mellett milyen reális esélyt látnak a gazdasági élet szereplői arra, hogy a 3 éves bérmegállapodás utolsó évére, 2027-re, valóban 14 százalékkal emelkedjen a minimálbér. Főleg, úgy, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt már idén sem az eredeti megállapodás alapján emelkedtek a legalacsonyabb bérek, tehát az eredeti célkitűzések teljesítéséhez, igazából még nagyobb emelésre lenne szükség. A magyar minimálbér jelenleg a negyedik legalacsonyabb az EU-ban.
A magyar minimál nettó fizetés idén 214 662 forint. Ez még 14 százalékos emelés után is csak 244 714 forint lehetne jövőre, de valószínűleg nem lesz annyi.
„Jelenleg egy üdvözlendő, alacsony inflációs környezet alakult ki, amely valóban kedvezőbb a megállapodásban prognosztizálttól, viszont az árszínvonal változásának mértéke önmagában nem lehet egyedüli mérce. A bérmegállapodást nem lehet pusztán ez alapján értékelni, a bérpolitikai cél a bérek felzárkóztatása, a minimálbér és az átlagkereset közötti olló szűkítése volt. A korábbi alku felülvizsgálata során figyelembe kell venni további körülményeket is és ezek eredője kell, hogy meghatározza a béremelés mértékét. Ha a munkáltatók szerint a megállapodásban rögzített értékek a vállalkozások számára túl nagy terhet jelentenek, akkor nem a minimálbér emelési mérték drasztikus visszavágása a kívánatos megoldás, nem a munkavállalói oldal bérigényét kell jelentősen csökkenteni, hanem meg kell vizsgálni a vállalkozások terheinek célzott kompenzációjának, avagy a működési hatékonyság célzott támogatásainak lehetőségét” – közölte Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke.
Persze egy dolog az infláció és a GDP, de az enyhén emelkedő munkanélküliség ellenére is, inkább munkaerőhiánnyal küzd a magyar gazdaság. Érdekelt minket az is, hogy vajon a nagyobb munkaadói és munkavállalói szervezetek nem tartanak-e attól, hogy túl alacsony emelés esetén további jelentős munkaerő-elvándorlás lehet. A magyar minimálbér jelenleg ugyanis a negyedik legalacsonyabb az EU-ban.
A 10 százalék alatti béremelést egyértelműen megtorpanásnak tartanák a szakszervezetek. Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke is emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság az EU-s bérszínvonalban igencsak a sor végén kullog.
„Az első három negyedévre vonatkozó makrogazdasági adatok még nem állnak rendelkezésünkre, ezáltal pontos számszerű javaslattal még nem rendelkezünk, illetve nem ismerjük a következő évet meghatározó kormányzati terveket sem. Megítélésünk szerint a havi rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérő minimálbér nem a végállomás, hanem egy vállalt felzárkóztatási pálya része, nem a maximális cél, hanem a minimum, amit teljesíteni kell. Fontos, hogy a magyar munkavállalók európai bérfelzárkóztatása nem állhat meg” – összegzett Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke.
Bérekről még nem volt egyeztetés az új kabinettel, így a bérekért felelős Szociális és Családügyi Minisztériummal sem. Csak informális találkozó volt a VKF-en, de akkor a bérek nem kerültek szóba.
