Szakképzésfejlesztés: megfelelnek-e a képzések a munkaerőpiaci igényeknek?

Milyen szakmai igények leszenek Európában, milyen képzésekre lesz szükség, hogyan lesz egységes a tagállamokban, hogyan lehet elismertetni egy szakmunkásbizonyítványt vagy diplomát, hogyan kezeljék a munkáltatók a felnőttképzéseket és átképzéseket, vagy a gyakornokokat? – csupa olyan kérdés, amellyel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ foglalkozik. A szervezet igazgatótanácsi ülését 2026 október 8-9 között tartotta.

20261008_150152.jpg [md-600]

Az Igazgatótanács ülése kétféle feladatot lát el. Egyrészt szakmailag áttekinti a korábbi szakmai működést és programokat alkot a jövőbeli működés javítására, másrészt, és itt ez a hangsúlyos elem, mindennek a hátterét, a pénzügyi megvalósítását kezeli, illetve azokról a struktúrákról, keretekről határoz, amelyek között a programokat meg lehet valósítani. És ami még bonyolultabb: ezeket a kereteket következetesen és folyamatosan változtatja az EU-s előírások, a tagállami igények, a rendelkezésre álló források, vagy a munkaerőpiac igényei szerint.  

Belátható, előre kell jelezni, mi történik a szakképzésben, annak érdekében, hogy a munkaerőpiac megkapja, amit szeretne. Például pontosan szeretné látni, hogy a papírok mögött milyen tudás rejtőzik: az egyes tagállamokban megszerzett szakképesítések hogyan használhatók az országhatárokon kívül. Erre több összehasonlító rendszert sikerült kidolgozni, (EQF, ESCO, Europass). Fontosak a felnőttkori átképzés (reskilling/upskilling), a rugalmas tanulási utak, valamint a jó minőségű gyakorlati/duális képzések rendszerszintű fejlesztése és elterjesztése, de a másik oldal is: a szakoktatói és képzői kapacitásbővítés:, a szakképzésben dolgozó oktatók hiányának kezelése, szakmai támogatása és módszertani fejlesztése.

Jürgen Siebel, a szervezet igazgatója elmondta, a Cedefop feladata továbbra is az, hogy elemezze a piacok változó készségigényeit és arra törekedjen, hogy az oktatás és a képzés alkalmazkodjon ezen igényekhez. Majd rátért arra, hogy a Munkaprogram végrehajtása több változást igényelt a költségvetésben.

Ezt követően információkat kaptunk a Cedefop 2026-os rendezvényeiről, kiadványairól. A szervezett események között megtalálhatók szakpolitikai tanulási fórumok, kutatási szemináriumok, interaktív műhelyfoglalkozások, éves plenáris ülések, konferenciák és brüsszeli szemináriumok. A programok még a felnőttkori átképzési lehetőségeket is áttekintik. A tervezett kiadványok kiterjednek kutatási jelentésekre, szakpolitikai összefoglalókra, nemzeti jelentésekre, közös jelentésekre és módszertani útmutatókra. Példaként említhető a tagállami tanulási számlákat vizsgáló országjelentés-sorozat. Az ülésen elhangzott, sajnos a források csökkenése miatt nagyobb hangsúlyt kell helyezni a saját szakértőkkel való munkára az elkövetkezőkben.

A 2026. évi költségvetés helyzetéről hallottunk előadást, amelyből kiderült, a szervezet eddig az előirányzott költségek 81 százalékát költötte le, és 64,6 százalékát fizette ki. A Cedefop munkavállalóinak fizetésekről megtudhattuk, egy indexálás szerint működik a fizetésemelés, amely számol az inflációval és az Eurostat adataival – novemberben kerül megállapításra de júliusra visszamenőleg vonatkozik. Szó került arról is, hogy bizonyos beruházásokat – például a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlesztést – elhalasztották.

Ezt követően a jelenlévő áttekintették az Egységes Programdokumentum 2027-2029 című anyagban foglaltakat. A dokumentumot másfél éves egyeztetési folyamat végén fogadták el, a később hozzáférhetővé vált adatokat frissítették benne. A Cedefop többéves célkitűzései célja, hogy segítsék a partnereket egy megalapozott politikai menetrend kidolgozásában, amely folyamatosan fejleszti a szakképzést az emberek, a gazdaságok és a társadalmak változó igényeire reagálva. A szervezet ezen túl támogatja a szakpolitikai tanulást, a szociális partnerek, a szakképzési szolgáltatók és más érdekelt felek igényeit, valamint az uniós politikák és intézkedések végrehajtását. A résztvevőknek alkalmuk nyílt a korábbi dokumentum változásaira rákérdezni, és javasolni további kiegészítéseket.

Mara Brugia, a Cedefop igazgatóhelyettese a ReferNet, vagyis az Európai Szakképzési Fejlesztési Központ által létrehozott európai hálózat jövőjéről adott előterjesztést. A hálózatba nemzeti konzorciumok tartoznak, feladatuk az információk gyűjtése, elemzése. Például a „Szakképzés Európában” adatbázis, amely országonként mutatja be e rendszereket. Informáckiókat ad például a korai iskolaelhagyókról, de tájékoztatókat is publikál, amelyek gyors áttekintést nyújtanak a nemzeti rendszerekről, tematikus elemző cikkeket, szakpolitikai idővonalakat és nemzeti híreket.

A hálózat lehetővé teszi a tagok számára, hogy megosszák tapasztalataikat és hozzájáruljanak a szakképzési politika és kutatás fejlődéséhez Európában. A Cedefop ugyanakkor csak a ReferNet tevékenységeinek kb 70%-át fedezi, a fennmaradó 30%-ot a nemzeti partnerintézménynek kell saját forrásból biztosítani, ugyanis, a ReferNet finanszírozási problémájának magva a kötelező önrész és az magas, fölöslegeesen bürokratikus elszámolási teher kombinációja. Mara Brugia kifejtette, a jövőben lehetségesek egyszerűsített alapok az elszámolásban, amely azt jelenti hogy projekt alapú általányösszegeket kell meghatározni, ezt követően semmilyen dokumentum nem szükséges a résztételek elszámolásához, ha az illető rendezvény, feladat, kutatás megvalósult, akkor azt úgy veszik, hogy a költés is megfelelő.

Ezt követően tájékoztató hangzott el az adatmegosztási platformról és a készségintelligencia-megfigyelőközpontról, valamint ezeknek a Cedefop munkaprogramjára gyakorolt ​​hatásáról. Vagyis a Cedefop és a tagállami hálózatok közötti strukturált, digitális adatcseréről, és arról a megfigylőközpontról, amely munkaerőpiaci trendeket, a hiányszakmákat, az álláshirdetések nagyadat-alapú elemzését (OVATE) és a jövőbeli készségigények előrejelzését (Skills Forecast) gyűjti össze és jeleníti meg.

Az ülésen a résztvevők döntöttek személyi kérdésről is, amely zárt tárgyaláson került megvitatásra.

Végül az igazgatótanácsi ülés több adminisztratív kérdést is felvetett, például annak áttekintésével, hogyan tölti be a szervezet az álláshirdetéssel megjelenített munkaköröket, hogyan erősíti a szervezet a belső ellenőrzését. A jelenlévők megvitatták a fellebbezési és panaszbizottság beszámolóját, az emberi erőforrások kezeléséről szóló beszámolót, amely az alkalmazottak kiválasztásának folyamatáról, a létszámterv alakulásáról nyújtott áttekintést. Valamint a kifizetések megfelelőségéről szóló dokumentumot és egyéb adminisztratív anyagokat.

kl