A Norvég Projekt nyitótalálkozója

2013.április 25-én Osloban a norvég LO szakszervezet székházában találkozott a magyar küldöttség a Landorganisasjonen i Norge (LO) illetve az EL&IT Forbundet, a norvég számítástechnikai és energiaipari szakszervezet képviselőivel, amely szervezetet Monika Derbakk, Hans Oyvind Nilsen, Kai Christoffersen, Stefan Fiko képviselte. A kölcsönös üdvözletek után Gál Rezső a magyar szakszervezeti kihívásokról, Hangonyi Adrienn pedig a magyar gazdaság és társadalomról adott képet. Gál Rezső előadásában a különböző ágazatok (villamos-energia ipar, gázszektor, olajipar, bankszektor és a bányászat) hazai helyzetét mutatta be és kitért a magyar szakszervezetek szervezettségére, együttműködési formáira is.

A Norvég Projekt nyitótalálkozója

A norvég partner képviselői elmondták, a Landsorganisasjonen i Norge (LO-Norway konföderáció - melynek tagja az EL & IT is - célkitűzése a tisztességes munka, illetve annak megbecsülése. Stratégiájuk 5 pontból áll, melynek egyik pontja az, hogy a norvég vállalkozók kötelesek megvalósítani ugyanazokat a célokat, melyeket saját hazájukban is megkövetelnek tőlük. A projekt partnerek megállapodtak, a közeljövőben felmérik, hogy a norvég cégek Magyarországon hogyan valósítják meg a fenti célokat.

Ezt követően Kozák László a projekt tevékenységeit részletezte. Elmondta, a projekt jelenleg a terveknek megfelelően halad, a nyitórendezvény még márciusban megtörtént, az ehhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót is tartott a LIGA Szakszervezetek. Hozzátette, a norvég partnerektől elsősorban „szellemi muníciót" vár a magyar fél; fontos a norvég szakszervezeti rendszerben felhalmozott megoldások, elvek és törvények megismerése, hiszen Norvégia ezen a területen több évtizedes előnnyel (tapasztalattal) rendelkezik hazánkhoz képest. A projekt fontos célja, hogy hálózatépítéssel, kompetenciafejlesztés és a tárgyalástechnikai tréningek megtartásával fejlessze a szakszervezetek és a munkáltatók közötti együttműködést.

Ezt követően Kai Christoffersen a Norvégiában működő szociális dialógusról beszélt. A szakszervezetek felépítése Norvégiában az alapoktól (egyénektől) kezdődik, tehát alulról szerveződik, teljesen szabadon, munkájukba semmilyen felsőbb szervezett nem avatkozik bele. Szakszervezetnek minősül három, vagy annál több dolgozó közös együttműködése. Ezek a helyi szintű szervezetek egy nagyobb „ernyőszervezetbe" csatlakoznak, az ernyőszervezetek pedig egy-egy kooperációvá állnak össze. Ehhez hasonlóan tömörülnek a munkáltatók is. Az ágazati szinten a munkáltatói és a munkavállalói szintek párhuzamosan dolgoznak, hallgatják meg a másik fél ajánlásait, követeléseit. Amennyiben ezen a szinten nincs megegyezés, akkor a tárgyalás a már leírt, eggyel fentebbi szintre kerül. A tarifa megegyezéseket fő szinten alakítják, mely független a társadalmi rétegektől, ágazatoktól.

Az EL&IT Forbundet szervezetet Hans Oyvind Nilsen és Monika Derbakk mutatta be. Az EL&IT (Elektroninai és Számítástechnikai ágazati szakszervezet) jelenleg közel 40 ezer tagot számlál. Tagjai az energia-, elektromos mérnöki-, telekommunikációs- és IT dolgozók. 1999-ben alakultak két régebbi szövetség összeolvadásából. Területi alapon szerveződnek. A területi képviselők évente két alkalommal tartanak közös tárgyalásokat. A szervezet fontosnak tartja azt a célt, hogy az egyénektől, tagoktól minél rövidebb legyen az út a vezetőkig. Az alulról jövő elképzelések, felvetések így gyorsan megjelennek a tárgyalóasztaloknál is. A kerületek maguk is szerveznek saját konferenciákat. Működésüket a tagdíjakból fedezik. Az EL&IT és a LO célja a folyamatos párbeszéd a munkaadók és a munkavállalók közt, például abban a kérdésben is, hogy a munkavállalók minél kevesebb időt maradjanak ki a munkából. (Jelenleg Norvégiában a betegség miatti távollétre adott „táppénz" mértéke túlzott, nem elfogadható, amennyiben ennek mértéke nem változik, új törvényeket kénytelenek hozni ezzel kapcsolatban, és be kell vonni a törvényhozást is. Ezt szeretnék lehetőleg elkerülni; a távolléti arány leszorítása közös érdek, hiszen egy új törvény mindenképpen szigorítást jelentene a munkavállalók számára.)

Kai Christoffersen elmondta, Norvégiában a helyi szervezetek saját maguk kezdeményezhetnek kollektív tárgyalásokat, melyek nagyrészt a bérekről szólnak, a többi témát felsőbb szinteken, ágazatonként tárgyalják meg. Gál Rezső kérésére reagálva a norvég partner felajánlotta segítségét a gyakorlati megvalósítás tapasztalatainak átadását. Elmondta, Norvégiában jelenleg baloldali kormány irányítja az országot (8 éve folyamatosan). A választások ősszel esedékesek, s ez után - az előzetes prognózisok szerint - új kormány alakulhat. A jelenlegi ellenzék fő célja az adócsökkentés és a privatizáció.

Kozák László a közös projekttel kapcsolatban felkérte a norvég partnert arra, hogy lehetősége szerint biztosítson ágazati előadókat a jövőben megtartandó közös konferenciákra. Ezt követően Árkovics István mint a projekt pénzügyi vezetője bemutatta a Norvég Projekt megvalósításának részleteit, kitért a közös konferenciák megszervezésére, azok anyagi és eszközbeli feltételeinek fedezetére. A partnerek ezek után kitértek a soron következő konferencia kérdésére is, amely szeptemberi dátumának kiválasztásánál tekintettel kell lenni a norvég választásokra. Lehetséges helyszín az LO székháza.

A magyar küldöttség a következő találkozóra való felkészüléshez dokumentumokat kért norvég partnerétől, melyek bemutatják az LO és az EL&IT működését, a szakszervezetek felépítését. Ezen dokumentumok vizsgálatára kutatót bíz meg, hogy megvizsgálja a norvég tapasztalatok hazai rendszerbe történő átemelésének lehetőségét. Emellett folytatódik a projekthez kapcsolódóan kialakított honlapon a megvalósított tevékenységek közzététele (magyar és angol nyelven), így  a projekt eredményiről a norvég partner is tájékozódhat. Természetesen megkezdődnek, illetve folytatódnak a projektben vállalt tanfolyamok, közös szemináriumok is.

A találkozó végén a a felek kifejezték reményüket, hogy a közösen elkezdett projekt alkalmas lesz arra, hogy a társadalmi párbeszédet kibővítse Magyarországon, illetve alkalmat ad a norvég-magyar kapcsolatok megerősítésére, a tapasztalatok kölcsönös átadására is.


Képek: