Mint elmondta, a szakszervezetek törekvése minden esetben a bérek reálértékének a megőrzése, illetve folyamatos növelése a gazdasági várakozások és prognózisok függvényében. A Liga csaknem százezer munkavállaló érdekeit képviseli.

Elmondható, hogy ahol van szakszervezet, dolgozói összefogás, ott magasabbak a jövedelmi szintek, és fehérebbek a munkahelyek is, azaz kisebb a zsebbe fizetett, az adórendszert kikerülő bérelemek szerepe - mutatott rá. Alapvető tény az is, hogy a mediánbért és átlagbért tekintve a szakszervezeti tagoknak jobbak a pozícióik, mint a teljes lakosságnak: a nem szakszervezeti tagok éves jövedelme havi átlagban bruttó 217 ezer forint, a szakszervezeti tagoké azonban 324 ezer forint körül alakul. Mivel a szakszervezetek a helyi szinteken folyamatosan konzultálnak a munkáltatókkal a munkavállalók gazdasági, szociális érdekeiről, ezért a társaságok pénzügyi, piaci helyzetéről és a jövőre vonatkozó terveiről is rendelkeznek információkkal.

Ennek tudható be Mészáros Melinda szerint, hogy egy szakszervezeti tag általánosságban részletesebben és jobban tájékozott a foglalkoztatója helyzetét illetően, ami a saját karrierje szempontjából megalapozottabb döntésekhez vezet.
A hazai munkaerőpiac kettős képet mutat. Jelen van a munkaerőhiány, amely az elkövetkező években a munkaképes korosztályhoz tartozók számának folyamatos és jelentős csökkenésével még az eddiginél is nagyobb problémákat okozhat. Ezek mellett megjelent egyes munkáltatóknál a további foglalkoztatással kapcsolatos bizonytalanság is, amelyet a gazdasági környezet és a megrendelésállomány jövőbeni alakulása befolyásolhat.

A munkaerő megtartásában a bérnek és a jó munkafeltételeknek fontos szerepük van. Ahol szakszervezet működik, ott a munkafeltételek is gyorsabban javulnak, ennélfogva ezek a munkáltatók a már ott dolgozók és a munkát keresők számára is vonzóbbá válnak - emelte ki.

vg.hu