Liga Szakszervezetek a bérmegállapodásról: ebben a helyzetben ezzel az emeléssel elégedettek lehetnek a felek

Megszületett a 2026-ra vonatkozó bérmegállapodás, január 1-től a minimálbér 11 százalékkal, a szakmunkás bérminimum 7 százalékkal emelkedik. A LIGA Szakszervezetek elnöke 2025. november 28-án az InfoRádióban arról beszélt, hogy milyen folyamatok vezettek ezekhez a megegyezésekhez, illetve mi várható még az elkövetkező években.
 

Liga Szakszervezetek a bérmegállapodásról: ebben a helyzetben ezzel az emeléssel elégedettek lehetnek a felek

Létrejött a megállapodás a 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról. A minimálbér január elsejével 11 százalékkal bruttó 322 800 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 7 százalékkal bruttó 373 200 forintra emelkedik.

„Egy nagyon nehéz tárgyalássorozat eredményeként született meg ez a kompromisszumos megállapodás. Szeptember kezdtük meg az egyeztetési folyamatot, és egészen november végéig abban a hitben voltunk, hogy a kormányzat is hozzájárul ennek a megállapodásnak a megszületéséhez a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentésével, ennek megfelelően alakítottuk ki az várható értékeket mind a két kötelező bérelem vonatkozásában” – mondta az InfoRádióban Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

„Sajnos a szociális hozzájárulási adót nem csökkentette a kormány, de bejelentett egy, a kis- és középvállalkozásokat érintő gazdaságélénkítő csomagot, ami 70-80 milliárd forintos kiesést jelent a költségvetésnek” – mondta az elnök. Hozzátette, ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a jövő évre vonatkozóan reálisan nincs esély további csökkentésekre és kedvezmények biztosítására. Ezért, mint mondta, szinte újra kellett kezdeni az egyeztetési folyamatot, és ennek eredményeként született meg a 11 és 7 százalékos emelés, amivel a gazdaság jelenlegi tényleges teljesítőképességét figyelembe véve mindkét fél elégedett lehet.

Mészáros Melinda megjegyezte, nyilvánvaló, hogy munkavállalói oldalról nézve nincs az a magas érték, amivel a szakszervezet a dolgozók szempontjából elégedett lenne, de a realitások talaján mozogva, első körben a minimálbér 11 százalékos emelése egy olyan magas érték, ami havi bruttó 32 ezer forintos növekedést jelenthet.

A szervezet elnöke elmondta, középtávú tervekről is szó volt a tárgyalásokon, mi több, ezek folyamatosan napirenden vannak a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésein. Viszont a három évre szóló megállapodás más egyéb pontjait a jelenlegi béremelkedési mértékről szóló megállapodás nem érinti. Hangsúlyozta ellenben, hogy azt a bérpályát, amit 2027-ig a minimálbér vonatkozásában a LIGA Szakszervezetek felvázolt, szeretnék is tartani. Mészáros Melinda leszögezte, hogy a szervezet nagyon nehéz helyzetben van, hiszen 2024-ben, amikor az előző bérmegállapodást kötötték, akkor a várható makrogazdasági számok tükrében tették ezt meg.
Arra számítottak, hogy az akkori prognózis beigazolódik, azonban sem a GDP, sem az infláció nem az előrejelzések szerint alakult. Bíznak benne, hogy a 2026-os és 2027-es évek már kedvezőbb értékeket fognak mutatni és sikerül folytatni a felzárkózási folyamatot, amivel 2027-re sikerül elérni, hogy a minimálbér legalább megközelítse a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

A munkáltatók is rábólintottak a kialkudott emelésre 

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az InfoRádióban azt mondta, az elmaradt dinamikus gazdasági növekedés ellenére kihozták a legtöbbet a tárgyalásokból.

„Maguk a vállalkozások és a vállalkozók is érzik, hogy tenni kell valamit a dolgozói szegénység ellen, a munkavállalók jólétéért. A belső keresletet mindenképpen táplálni kell, hiszen nagyon sok cég a belső piacból él Magyarországon” – szögezte le a főtitkár.

Kijelentette viszont, hogy ez egy erőltetett felzárkóztatás, hiszen 0,5 százalékos gazdasági növekedés, és egy mérsékelt, bár a várakozásoknál kicsit magasabb, 4,5-5 százalékos infláció mellett több százalékpontos reálbér-növekedést vállalni kockázatos, elhivatottság és bátorság kell hozzá. A VOSZ-nál azonban úgy ítélték meg, és erről a vállalkozásokat is megkérdezték, hogy ekkora bérnövekedéssel nem lehetetlenül el olyan mértékben a cégek gazdálkodása, hogy ne tudnák folytatni a tevékenységüket.

infostart.hu

Illusztráció: Pixabay