"Függetlenül a veszélyhelyzet megszűnésétől"

A koronavírus világjárvány miatt életbe léptetett intézkedések megszüntetése érdekében elfogadott jogszabályok 2020. június 17-én kerültek kihirdetésre a Magyar Közlöny 144. és 145. számában.  A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről a 282/2020. (VI.17.) Kormányrendelet határozott, melynek értelmében a veszélyhelyzet Magyarországon 2020. június 18. napjával megszüntetésre került. A munka világának szempontjából fontos rendelkezéseket tartalmaz, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, melynek 56.§ rendelkezik a Munka törvénykönyvének (Mt.) eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályokról.

Mint tudjuk a veszélyhelyzeti – különleges jogrendi - időszakban a Munka törvénykönyvét is érintő változások történtek. A 2020. június 16-án elfogadott törvénycsomag ezeket a szabályokat is érinti, rendelkezik azok további, átmeneti jellegű alkalmazásáról. Ennek megfelelően július 1-ig van lehetőség a következő eltéréseket alkalmazni:

• a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
• a  munkáltató a  munkavállaló számára az  otthoni munkavégzést és a  távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
• a  munkáltató a  munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a  szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,
• a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a munkáltató élt azzal a lehetőséggel (melyet a veszélyhelyzeti időszakban elfogadott Korm.rendelet biztosított) hogy legfeljebb 24 havi munkaidő-keretet vezetett be egyoldalúan, az ebben a formában történő foglalkoztatás a munkaidőkeret végéig fennáll, függetlenül a veszélyhelyzet megszűnésétől. 

Szintén a munkaidőkeretben történő munkavégzést érinti az az új szabály, mely szerint a jövőben az új munkahelyteremtő beruházás esetén, amennyiben az nemzetgazdasági érdeknek minősül az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti, hogy a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazzon egyoldalúan. Külön kitétel, hogy az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel kell lenni.

Iránymutatást jelenthet, ennek a szabálynak az alkalmazására is az ITM Foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának állásfoglalása (mely teljes terjedelmében olvasható weboldalunkon) amely korábban a  104/2020. (IV. 10.) Kormányrendeletre vonatkozó értelmezésként került kiadásra és összhangban áll a vonatkozó munkaidőszervezési irányelvvel (2003/88/EK irányelv). Az állásfoglalás kifejti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásakor sem lehet hosszabb referencia időszakot figyelembe venni mint 4 illetve 6 hónap - kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig 12 hónap. Azaz ilyen időtartamban kell vizsgálni, hogy a heti munkaidő mértéke átlagban nem lehet több mint 48 óra.

Tehát továbbra is fontos, hogy amennyiben a 4 illetve 6 hónapnál hosszabb referencia időszakot kíván alkalmazni a munkáltató, akkor arra kizárólag a szakszervezettel kötött kollektív szerződésben van lehetősége, legfeljebb 12 hónap vonatkozásában, amennyiben ezt objektív, műszaki, vagy munkaszervezéssel összefüggő okok indokolják.  Tekintettel arra, hogy a fentiekben hivatkozott uniós irányelv egyetlen fogalmat használ (referencia időszak, amely a munkaidőkeretnek feleltethető meg), míg a magyar Munka törvénykönyve a munkaidőkeretet mesterségesen elválasztotta a referencia időszaktól, az értelmezési problémák elkerülése érdekében is, a VKF munkavállalói oldalának konföderációi megkeresést intéztek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) felé, amely vizsgálat folyamatban van.

Sz-Zs-B