Változások a SZÉP-kártya juttatásaiban

2021. első és második félévére eltérő összeghatárúak lesznek a SZÉP-kártya kedvezményes adózású juttatásai. Az első félévben továbbra is a megnövekedett összeghatárig, szociális hozzájárulási adótól mentesen adhatók a SZÉP-kártya juttatások.

 

A Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira utalt összegek adózását alapvetően az SZJA törvény 71. §-a szabályozza. Az SZJA törvényben meghatározott keretösszegek tekintetében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény (Vmtv.) a 2021. január 1. - 2021. június 30. közötti időszakra eltérő szabályozást állapít meg.

2021. január 1-től 2021. június 30-ig a SZÉP kártya

  • szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forintig,
  • vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forintig,
  • szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forintig minősül béren kívüli juttatásnak.

2021. január 1-2021. június 30. közötti időszakra vonatkozóan módosul az éves rekreációs keretösszeg mértéke is. Így ez költségvetési szerv munkáltató esetén ez évi 400 ezer forint, nem költségvetési szerv munkáltató esetén évi 800 ezer forint.

2021. január 1. és 2021. június 30. között nem terheli szociális hozzájárulási adó a SZÉP kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összegeket.

2021. július 1-től visszaáll az SZJA törvényben szereplő szabályozás, vagyis 2021. július 1-től a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve

  • szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
  • vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint,
  • szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint.

A rekreációs keretösszeg 2021. július 1-től minden munkáltató esetében 450 ezer forint lesz.

Fontos tehát, hogy az adott juttatás mikor keletkezik, hiszen a juttatást terhelő közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania. Tehát ha május hónapban nyújt juttatást a kifizető (amely akár lehet az egész éves keretösszeg egyösszegben való nyújtása), akkor azt a május havi bevallásban kell szerepeltetni. Vagyis az olyan típusú juttatásra, amely az első félévben keletkezik, a Vmtv. szabályait, amely viszont a második félévben keletkezik, az SZJA törvény szabályait kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha például a nem költségvetési szerv munkáltató az első félévben már 400 ezer forint összegben ad támogatást a szálláshely alszámlára, akkor a második félévben erre az alszámlára már béren kívüli juttatásként nem, csak egyes meghatározott juttatásként helyezhet el összegeket, mivel a második félévben érvényes 225 ezer forintos keretösszeget az első félévi juttatásokkal már kimerítette. Emiatt a második félévben már csak a vendéglátás és a szabadidő alszámlára utalhat támogatást, de ezekre is csak összességében 50 ezer forintot, mivel így éri el a második félévben érvényes rekreációs keretösszeg 450 ezer forintos értékét.

Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor ki kell számolni, hogy a munkában töltött időre vonatkozóan mekkora az az összeg, ami béren kívüli juttatásként lett volna adható. Ha a munkavállaló munkaviszonya az első félévben szűnik meg, akkor a 800 ezer forint, ha a második félévben szűnik meg a munkaviszony, akkor a 450 ezer forint alapján kell meghatározni, hogy mennyi béren kívüli juttatás járt volna neki a SZÉP kártyán. Ha ezen összegen felül kapott juttatást a munkavállaló, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után az adót a munkaviszony megszűnése idejére vonatkozóan kell bevallani és megfizetni, figyelemmel arra, hogy korábban béren kívüli juttatásként mekkora adó került már kifizetésre.

Ezt egy példával szemléltetve:

Egy munkavállaló 2021. március hónapban megkapja a nem költségvetési szerv munkáltatójától a maximálisan béren kívüli juttatásként adható támogatásokat a SZÉP kártyája mindhárom alszámlájára, vagyis mivel 2021. év első félévéről van szó:

  • a szálláshely alszámlára 400 ezer forintot,
  • a vendéglátás alszámlára 265 ezer forintot,
  • a szabadidő alszámlájára 135 ezer forintot.

Munkáltató a március hónapra vonatkozóan megállapítja, bevallja és befizeti a juttatást terhelő adót, amely (400 ezer+265 ezer+135 ezer)x0,15=120 ezer forint személyi jövedelemadó. Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség 2021. első félévében nem áll fenn.

A munkavállaló úgy dönt, hogy májusban felmond a munkáltatónál és az utolsó munkában töltött napja 2021. május 15.

Ekkor meg kell határozni a munkáltatónál jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget:

Az első félévben az évi 800 ezer forintos rekreációs keretösszeg van érvényben, ezért a számítást ennek figyelembe vételével kell elvégezni. 2021. május 15-ig 135 nap telt el, egy évben 365 nap van, ezért az arányos összeg 135/365x800 ezer = 295.890.-Ft. Ez az az összeg, ami az adott munkavállaló esetében béren kívüli juttatásként adózhatott, az ezen felül megkapott rész (504.110.-Ft) pedig már egyes meghatározott juttatásnak minősül, tehát ez után még adófizetési kötelezettsége van a munkáltatónak, mely adót a május hónapra vonatkozóan kell bevallania és megfizetnie.

Az adó összege:

Már márciusban befizetésre került a 800.000.-Ft után a 15% személyi jövedelemadó. Mivel a 504.110.-Ft egyes meghatározott juttatásnak minősül, ezért ezen összeg 18%-a után kell kiszámítani még a személyi jövedelemadót (504.110x0,18x0,15=13.611.-Ft). Emellett szociális hozzájárulási adót is kell már fizetni, hiszen nem béren kívüli juttatás minősül az 504.110.-Ft-os összeg. A szociális hozzájárulási adó összege: 504.110x1,18x0,155= 92.202.-Ft. Vagyis 14 ezer forint szja-t és 92 ezer forint szocho-t kell még a munkáltatónak májusra vonatkozóan bevallani és megfizetni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a második félévben szűnik meg, akkor a viszonyítási alap nem 800 ezer forint, hanem 450 ezer forint, vagyis a fenti számítás esetén a 800 ezer forint helyett a 450 ezer forinttal kell számolni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló új munkaviszonyt létesít a második félévben, akkor az adott munkáltatójától kapható összegek meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a korábbi munkáltatójától mekkora összegű juttatást kapott. Ha az első félévben létesít új munkaviszonyt, akkor a korábbi munkáltatótól kapott juttatást nem kell figyelembe venni.