Ez a törvény így nem elfogadható

A Magyar Orvosok Szakszervezete követeli, hogy a kormány halassza el az új jogviszony bevezetését, és felhívja tagjait, hogy ne írják alá az új munkaszerződésüket. Az okokról 2021. február 26-án Tóth Judit Máriát, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnökét kérdeztük.

Ez a törvény így nem elfogadható

- Drasztikus lépésre szántátok el magatokat: azt kéritek a tagjaitoktól, hogy ne írják alá a munkaszerződéseiket. Mi volt a háttere ennek a lépésnek?

- Az egészségügyi szolgálati törtvény (2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról) október 5-én került a parlament elé, ekkor a Magyar Orvosok Szakszervezete azonnal jelezte az ezzel kapcsolatos aggályait. Számos és számtalan hibát észleltünk a törvényben: alapvető jogokat korlátoz, tiltja a kollektív szerződést, korlátozza az egészségügyi dolgozók sztrájkhoz való jogát, elveszi a közalkalmazotti jogviszonnyal járó előnyöket. Ez olyan kerettörvény, amelynek számos részletszabályozása kormányrendeletben, utasításban, vagyis átláthatatlan módon kerül kialakításra. A kezdetektől jeleztük ezt a problémát, kértük a parlamentet, a köztársasági elnököt, a kormányt, hogy módosítsák a törvényt.

- Érkezett-e válasz, és honnan érkezett?

- Az EMMI leült velünk egy egyeztetésre, már a törvény elfogadása és kihirdetése után, és fogadott el néhány észrevételünket a kormányrendeletekkel kapcsolatban. Ugyanakkor ezt nem hívnám valódi, érdemi tárgyalásnak. Meghívták a szociális partnereket, mindenki 3 percben elmondhatta az észrevételeit, illetve elküldhettük írásban, ebből pedig figyelembe vettek, amit figyelembe vettek. Úgy értékelem, hogy érdemi, valódi tárgyalás nem történt a MOSZ-szal. A Magyar Orvosi Kamarával volt valamilyen szintű egyeztetés, de az sem volt nevezhető érdemi, partnerekként tekinthető tárgyalásnak, a kormány gyakorlatilag egyoldalúan terjesztette be és fogadta el a törvényt szociális partnerek érdemi bevonása nélkül.

Eredetileg ennek a törvénynek és a jogviszonyok megváltozásának a hatályba lépési ideje január elseje lett volna. Sikerült elérni, hogy ez kerüljön halasztásra március elsejére. Közben állandóan jeleztük az ezzel kapcsolatos aggályainkat, kérdéseket tettünk fel, hogy akkor mégis, hogyan, miként kerülnek kiadásra a részletszabályok. A törvény tartalmazta azt is, hogy az aláírás előtt 30 nappal a dolgozóknak joga van megismerni a munkaszerződést, van 30 napjuk ezt átnézni, meggondolni, hogy aláírják ezt a szerződést, vagy nem. Ez a halasztás során kikerült a javaslatból, most már nincs és nem volt semmifajta jogi kényszer, hogy 30 nappal korábban adják ki a szerződést. Ez oda vezetett, hogy vannak dolgozók, akik még tegnap kapták meg az új munkaszerződésüket, és van, aki ma fogja megkapni, úgy, hogy ezt elvileg február 28-ig kellene aláírni.

Ez az áldatlan helyzet vezetett oda, hogy valójában drasztikus lépésre szántuk el magunkat, úgy éreztük, hogy hitelesen, szakszervezetként nem kommunikálhatunk mást, mint azt, hogy igenis, most összefogásra van szükség, és egységesen kell azt mondanunk, hogy ez a módszer és ez a törvény ez így nem elfogadható. Nem lehet ilyen helyzetbe hozni egyetlen ágazat dolgozóit sem.

- Erre a törvényre, illetve az aláírásra nemet mondtatok. Van-e alternatív javaslatotok, vagyis mire mondtok igent?

- Kidolgoztunk egy jogszabály módosító javaslatot, amivel le tudnánk ülni az asztalhoz tárgyalni, ha végre meghívást kapnánk, annak mentén ki lehetne dolgozni egy egységes keretbe foglalt jogállási törvényt.

l-.