A VKDSZSZ a hároméves bérmegállapodásról

Hároméves bérmegállapodás született az állami tulajdonú vízügyi vállalatoknál is. Fürjes-Gábor Józsefet, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnökét kérdeztük, hogyan értékeli a hatezer dolgozót érintő megállapodást.

A VKDSZSZ a hároméves bérmegállapodásról

(A megállapodás idén 4 százalékos, jövőre 7 százalékos, majd 2023-ra újra 4 százalékos béremelést garantál a dolgozóknak.)

- Jónak értékelem ezt a bérmegállapodást, főleg hogyha azt nézzük, hogy két héttel korábban még 0%-os ajánlattal szembesültünk. Ehhez képest a hároméves béremelés 15 százalék, és ez még alakulhat kedvezőbben is, hogyha a járulékok csökkennek, és annak a hatásait bele lehet számolni a bérintézkedésekbe! Úgy látom, hogy ettől jobbat a közszolgáltatásban nem kötött semelyik ágazat sem.

A tárgyalások során megemlítettem, hogy a közüzemi szolgáltatás az állami szektor mellett az önkormányzati munkavállalókat is érinti, és a munkabérek piaci értéke ott is fontos. Az önkormányzati társaságok munkavállalói közül sokan köszönték ezt, mert bár kevés a realitása annak, hogy önkormányzati tulajdonú vízművek munkavállalói bértámogatást kapjanak, de azt a tényt, hogy a szakszervezet ezt mégis szóvá teszi, pozitív üzenetként értékelték a tagszervezeteink.

A szektor sajátossága, hogy öt állami és több önkormányzati cég is dolgozik itt, így az állami támogatás kivételezett helyzetet hoz magával. Ugyanakkor a megállapodást annyira dicsérni nem szeretném, mert a munkavállalók közül nem mindenki mondja ezt jónak. Ha ezt az évet nézzük, akkor a keresetek a reálértéküket sem őrzik meg, ezt nem teszi lehetővé a félévtől kialkudott négy százalékos béremelés. Az viszont pozitív, hogy az intézkedésnek van áthúzódó hatása, ugyanis, ha az alapbér megemelkedik – ebből a szempontból mindegy, hogy áprilistól, júniustól vagy szeptembertől – akkor erre az összegre jönnek rá a járulékok és ezzel kell a következő év béremelését számolni.

Nyilván ebben az évben, ezzel a bérfejlesztéssel a reálkeresetek nem őrizhetők meg. Általános alapelvként minden szektor abban állapodott meg, hogy ez differenciált béremelés lesz. A 4 százalékot differenciáltan elosztani azt jelenti, hogy lesz, aki sokkal több mint 4%-ot kap. Én abban bízom, hogy megfelelő felosztási elv alapján az igazán kritikus munkakörökben dolgozókon tudunk segíteni. Ugyanis a szektorban vannak olyan kritikus munkakörök, amelyekhez nagyon nehéz a piacról új munkavállalót beszerezni, és hogyha ez nem sikerülne, az ágazat sem lenne működőképes.

Sorolhatnám a karbantartótól kezdve a vízmű gépészen keresztül a hálózat karbantartókig, a villanyszerelőkig, a laboránsokig a munkaköröket. Ez nem azt jelenti azt, hogy egy ügyviteli munkavállaló nem fontos, nélkülözhető lenne, de egy kis odafigyeléssel ebből a 4%-ból a kritikus munkakörökben dolgozók érzékelhető bérfejlesztés kaphatnak. Illetve számolhatunk a járulékcsökkentésből származó többlettel is.

-l