A  kollektív szerződéssel hosszabb a szabadság

Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2021. augusztus 30-án közleményt adott ki, amely szerint a kollektív tárgyalások előnyeit élvező munkavállalók évente akár két héttel több fizetett szabadságot is kaphatnak.

A  kollektív szerződéssel hosszabb a szabadság

Tíz nappal több (alap)szabadságot élveznek a törvényes minimumon felül azok a német és horvát munkavállalók, akiknek a munkafeltételeit a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalások útján határozzák meg.

További hét európai országban a kollektív szerződéssel rendelkező munkavállalók is további egy hét szabadnapot kapnak: Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Csehországban, Finnországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban.

Európa-szerte 3 nap kollektív szerződéses szabadságbónusz jár, a megállapodással rendelkezők 24,5 napot kapnak, szemben a többi munkavállaló 21,5 napjával.

A szakszervezetek felszólítják az EU-t, hogy biztosítsa, minden munkavállaló részesüljön a kollektív tárgyalások előnyeiből, ami nemcsak több szabadságot, hanem igazságosabb fizetést is jelent - az Európai Szakszervezeti Szövetség e hónap elején mutatta be, hogy európaiak milliói nem engedhetik meg maguknak az egyhetes nyári szabadságot az alacsony bérszint miatt.

Az a 13 ország, ahol nemzeti/ágazati szintű kollektív szerződéses szabadságbónusz van érvényben:

táblázat.jpg [md-600]


Ugyanakkor a kollektív tárgyalások eredményeiben részesülő munkavállalók száma 2000 óta 22 EU-tagállamban csökkent a foglalkoztatás biztonságának csökkentését célzó megszorító reformok következtében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett a kollektív szerződések "megerősítésére" a bérekről szóló uniós irányelvtervezet részeként, amely előírja, hogy minden olyan tagállamnak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 70%-a tartozik kollektív szerződés hatálya alá, nemzeti cselekvési tervet kell készítenie a kérdésben.

Az Európai Parlament a nyár után tárgyalja az irányelvtervezetet, és az Európai Szakszervezeti Szövetség az európai parlamenti képviselőkkel együtt dolgozik az ehhez szükséges módosításokon:

A munkaadók ne helyettesíthessék a szakszervezeteket "ál-munkavállalói képviselőkkel" a kollektív tárgyalásokon.

Csak a kollektív tárgyalásokhoz való jogot tiszteletben tartó vállalatok juthassanak állami finanszírozáshoz.

A kollektív tárgyalásokhoz való jogot minden munkavállaló részére biztosítsák, beleértve a nem szabványos munkavállalókat és az önálló vállalkozókat is.

Esther Lynch (képünkön), a szervezet főtitkárhelyettese elmondta: "Munkavállalók milliói tölthettek több időt a családjukkal ezen a nyáron a kollektív szerződéseknek köszönhetően, amelyek következetesen több fizetett szabadságot, valamint igazságosabb béreket és munkahelyi biztonságot biztosítanak.

"De túl sok munkavállalónak kellett megszakítania a nyári szünetet, mert a megszorító politikák és a szakszervezetek elleni taktikák miatt még mindig ki vannak zárva a kollektív tárgyalások előnyeiből.

"Az EU tovább léphet annak érdekében, hogy minden munkavállaló élvezhesse a kollektív tárgyalásokhoz való jogát, ha megvonja a közpénzeket azoktól a munkáltatóktól, amelyek nem hajlandók tárgyalni a szakszervezetekkel.

"A szakszervezetek, amelyek elsőként vívták ki a fizetett szabadsághoz való jogot, a munkavállalók egyetlen legitim képviselői a munkáltatókkal folytatott kollektív tárgyalások során, és ezt az uniós jogban is el kell ismerni, hogy a gazember főnökök ne hozhassanak létre hamis üzemi tanácsokat, amelyek a tárgyalások látszatát keltik anélkül, hogy valódi előnyökkel járnának." - tette hozzá.


Megjegyzések:

A számadatok Stan de Spiegelaere, az Uni Europa kutatója és a Gent Egyetem vendégprofesszora, az Eurofound adatainak az Európai Szakszervezeti Szövetség számára készített elemzésén alapulnak, és nemzeti/ágazati szintű megállapodásokra vonatkoznak. Sokkal több munkavállaló részesül a vállalati szintű megállapodásokból.