Szociálisan felelős MI-stratégiát sürget az EGSZB
A mesterséges intelligencia már nem a jövő: egyre több munkahelyen jelenik meg, átalakítja a munkafolyamatokat, új készségeket követel meg, miközben komoly kérdéseket vet fel a foglalkoztatás, az adatvédelem és a munkavállalói jogok terén. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. január 8-i állásfoglalása ösztönzi a MI felhasználását, de hangsúlyozza, ezt csak emberközpontú, befogadó és szociálisan igazságos módon lehet.
2026. január 8-án fogadta el az EGSZB „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére”- dokumentumról szóló véleményét. A Bizottság a dokumentumban megfogalmazza azt a stratégiát, amelyet a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére dolgozott ki. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményében konkrét, gyorsan alkalmazható intézkedéseket sürget az MI piaci bevezetésének felgyorsítására, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az innovatív, növekvő cégek esetében. Ennek főbb eszközei a testület szerint a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, a kevesebb adminisztráció megvalósítása, a világosabb szellemi tulajdonjogi szabályok bevezetése és a határokon átnyúló növekedés támogatása az egységes piacon.
Szakszervezeti szempontból kulcsfontosságú, hogy ez a fejlődés ne a munkafeltételek romlásával, hanem minőségi munkahelyek létrehozásával járjon.
Az EGSZB hangsúlyozza a regionális kompetenciaklaszterek és az európai digitális innovációs központok szerepét. Ezek segíthetnek abban, hogy az MI ne csak a nagyvállalatok privilégiuma legyen, hanem a régiókban működő cégek és munkavállalók is részesüljenek az előnyeiből. Fontos elem az is, hogy az eddig alulreprezentált ágazatok, például a pénzügy, az idegenforgalom vagy az e-kereskedelem is bekapcsolódjanak. Ez hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb és befogadóbb digitális átmenethez.
Az MI egyik legnagyobb kihívása a munka világában a készségek gyors elavulása. Az EGSZB ezért sürgeti a képzésbe, továbbképzésbe és átképzésbe történő beruházásokat, egyértelmű fogalmi keretekkel.
Ez különösen fontos olyan kulcságazatokban, mint az egészségügy, a védelem és biztonság, valamint a közszféra. A szakszervezetek számára ez alapvető kérdés: az MI bevezetése nem járhat elbocsátásokkal megfelelő alternatívák és képzési lehetőségek nélkül.
Az EGSZB kiemeli, hogy az MI terjedéséhez egyértelmű, arányos és kiszámítható szabályozásra van szükség. Meg kell erősíteni az adatmegosztási kereteket, a szellemi tulajdon védelmét és az inkluzív irányítást, ahol minden érdekelt fél – köztük a munkavállalók képviselőinek – hangja érvényesül.
Fontos elv, hogy a szabályozási kötelezettségek ne hozzák lehetetlen helyzetbe a KKV-kat és az induló vállalkozásokat, ugyanakkor biztosítsák a munkavállalók jogainak védelmét.
Az EGSZB hosszú távú finanszírozást és stratégiai közbeszerzést szorgalmaz, beleértve a 2028–2034-es uniós költségvetésben biztosított, kiszámítható forrásokat. Célja Európa MI-ökoszisztémájának megerősítése, a digitális szuverenitás növelése és az ipari bázis védelme, miközben szeretné biztosítani az átláthatóságot és a tisztességes versenyt. A testület üzenete egyértelmű: a mesterséges intelligencia nem lehet pusztán technológiai vagy gazdasági projekt. Társadalmi kérdés is, amelyben a munkavállalók bevonása, a képzéshez való jog és a tisztességes munkafeltételek garantálása elengedhetetlen.
A szakszervezetek feladata, hogy részt vegyenek az MI-vel kapcsolatos döntéshozatalban, fellépjenek a dolgozók védelmében és biztosítsák, hogy a digitális átállás ne csak keveseknek, hanem mindenki számára előnyt jelentsen.
dr. Kállay Piroska,
a LIGA Szakszervezetek EGSZB képviselője
