A negyedik hullám előtt

Augusztus végén a LIGA Szakszervezetek regionális referenseit kérdeztük arról, hogy hogyan készülnek a negyedik hullámra a vállalatoknál, milyen az oltási hajlandóság, és segítik-e pozitív motivációval a megelőzést a munkáltatók. 

 

A negyedik hullám előtt

A járványügyi szakértők arról számolnak be, hogy hamarosan megérkezik Magyarországra a COVID-19 vírus negyedik hulláma. Figyelmeztetnek arra is, hogy az átoltottság mértéke még nem elég magas ahhoz, hogy a lakosság körében el lehessen kerülni a fertőzések további terjedését. Kérdés, mennyire fogja mindez megviselni a lakosságot, hogyan fogadja mindezt az egészségügyi ellátórendszer, és nem utolsó sorban az is, hogy a munkáltatók és a munkavállalók felkészültek-e a járvány kezelésére.

Néhány vállalat már példamutató intézkedéseket hozott a megelőzés érdekében, például a MÁV Zrt. májusban egyoldalú kötelezettségvállalással két nap pótszabadságot biztosított mindazon munkavállalók számára, akik hajlandók beoltatni magukat. Pótszabadságot kapnak a dolgozók a BKK-nál és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nél is, ez utóbbi vállalat 3 szabadnappal ösztönzi az oltáson gondolkodó dolgozóit.

Az alábbi összeállításunkban a LIGA regionális referenseit kérdeztük arról, hogyan látják, milyen intézkedéseket hoztak a különböző régiókban a munkáltatók, illetve milyen intézkedésekkel kell a munkavállalóknak számolniuk, ha a járványügyi helyzet rosszabbodik.  

Kerekes Edit, a LIGA dél-dunántúli referense szerint az oltási hajlandóság a térségben vállalatonként nagy eltéréseket mutat. Vannak vállalatok, ahol ódzkodnak az oltástól a munkavállalók, míg más vállalatoknál szinte mindenki beoltatta magát. Van olyan vállalat, ahol a munkáltató többletjuttatást (pl.: ajándékcsomag, egyszeri kifizetés, vásárlási utalvány) adna azoknak a munkavállalóknak, akik beoltatták vagy be fogják oltatni magukat. Az adott vállalat a szakszervezet véleményét is kikérte a motivációs célú juttatási forma bevezetését megelőzően. (Ez a gyakorlat egyébként nemcsak a hazai vállalatoknál került kialakításra, hanem valamennyi európai telephelyén alkalmazná a munkáltató. Jelenleg a HR dolgozza ki ennek a rendszerét.)

Van olyan munkáltató, aki többlet szabadnapot biztosít azoknak a munkavállalóknak, akik vállalják az oltást. Mindez azonban a már beoltott dolgozókra nem terjed ki. Kerekes Edit megjegyzi, hogy mindez okoz némi feszültséget azok között, akik már beoltatták magukat és nem kaptak plusz szabadságot, illetve azok között, akik most fogják beoltatni magukat, és jár nekik egy plusz szabadnap. Ezeknek a gyakorlatoknak a kialakításában a szakszervezeti kezdeményezések is szerepet játszottak.

Van olyan munkáltató, aki a nemzetközi régióközpont részére készített beszámolójához kérte a szakszervezet támogató nyilatkozatát: a higiénés és pandémiás intézkedések miatti többletköltség növekedésének indokolása céljából. Ennek során a munkáltató fontosnak tartotta a szociális partnerek véleményét is továbbítani a nemzetközi menedzsment és  tulajdonosi kör felé.

Zömében a munkáltatók az első pandémiás helyzetre adott reakcióikat készítik elő - kiegészítve azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket azóta begyűjtöttek. A munkáltatók a napi híradások és az esetszámok növekedése függvényében hozzák meg szigorító intézkedéseiket (maszkhasználat újra kötelezővé tétele, A-B heti beosztás bevezetése, személyes meetingek létszámkorlátozása vagy teljes átállás online platformokra, illetve az otthoni munkavégzés visszaállítása – természetesen ott, ahol ez lehetséges.)

Irodai munkakörnyezetben zömében továbbra is megmaradtak a személyes távolságtartás – íratlan - szabályai. A higiénés intézkedések, kézfertőtlenítés, ehhez szükséges eszközök és anyagok biztosítása a szigorítások feloldását követően is megmaradt, kivétel nélkül minden telephelyre belépéskor kézfertőtlenítő automatával lehet találkozni, a takarítások megnövelt száma is megmaradt a gyakorlatban.

Már az első és második hullám során olyan gyakorlati megoldásokkal találkoztunk, amelyeknek csak a megerősítésére van szükség, ugyanis ezek a gyakorlatok beváltak – teszi hozzá a regionális referens. Voltak olyan intézkedések, amelyeket nem is kellett alkalmazni, de szükség esetén a jövőben alkalmazhatók lesznek: több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók esetén súlyos kollektívát érintő fertőzöttségi szint elérése esetére a munkáltató kialakított úgynevezett „bentlakásos műszakozásra alkalmas helyeket”. Ezek ma kihasználatlanok, de szükség esetén rendelkezésre állnak a jövőben.

Dudás Roland úgy látja, az észak-magyarországi munkáltatók kialakították a védekező intézkedéseket a munkahelyeken. A legtöbb esetben kérik, hogy a munkavállalók kerüljék a kézfogást, de a multinacionális vállalatoknál még mindig kötelező a maszkviselés és a távolságtartás. Ha ez utóbbit a szalag mellett nem is lehet betartani, de legalább az étkezőkben a munkáltatók kialakították a megfelelő távolságot biztosító ülésrendet.   

Gyakorlat, hogy ha egy dolgozó a betegség tüneteit észleli magán és bebizonyosodik, hogy koronavírusos, akkor kontaktkutatást végeznek. Esetleg hazaküldik a fertőzött dolgozóval kapcsolatban lévő kollégákat is. Ezeknek a munkavállalóknak 10 napra karanténba kell vonulni, amely alatt vagy táppénzre jogosultak, vagy fizetetlen szabadságot kell kivenniük.

A regionális referens elmondta, a multinacionális vállalatoknál a külföldi tulajdonos dönt, esetenként szigorúbb szabályokat alkalmazva, mint az aktuális hazai járványvédelmi rendszabályok. Van olyan vállalat, ahol továbbra is kötelező a maszkviselés. Itt a munkavállalók azért lobbiznak, hogy ha 80 százalékos az átoltottság, akkor a maszkot le lehessen venni; annál is inkább, mert jelenleg egyik helyi vállalatnál sincs számottevő fertőzöttség.  

Úgy tűnik, az oltási hajlandóság véges, aki akarta, már beoltatta magát, aki nem, az nem is fogja – vélekedik Dudás Roland. A multinacionális munkáltatók csak kérhetik, hogy a munkavállaló oltassa be magát és mutassa be az erről szóló igazolást, de rosszak a tapasztalatok; például egy 1000 fős vállalatnál csak 200 dolgozó mutatta be a védettségi papírjait. Probléma, hogy szinte sehol sincsenek reprezentatív adatok. Kevés munkáltató tudja, hogy milyen az átoltottság mértéke az adott vállalatnál, ezért a szigorúbb szabályok mellett döntött.

Több vállalatnál az üzemorvos is adhat oltást, munkaidőben, az oltás után haza lehet menni, de plusz szabadságra nincs lehetőség.

Szabó-Zsura Brigitta a dél-alföldi tapasztalatokról elmondta, a harmadik hullám után bizonyos munkaköröknél a munkavállalók home office-ban maradtak. A munkáltatók szerint a távmunka bevált és a jövőben is alkalmazásra kerül több területen. Több vállalatnál a munkáltatók vállalati szintű oltást szerveztek a hivatalos oltópontokra, ennek idejére természetesen mentesítették a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettség alól. 

Dr. Bognár Ferenc, a nyugat-dunántúli térség regionális referense arról számolt be, hogy a munkáltatók figyelnek a negyedik hullámra; egyelőre információkat gyűjtenek a harmadik hullám során tett intézkedések hatékonyságáról, és ellenőrzik az itt kialakított protokollokat. Ennek megfelelően felkészültek arra, hogy ha emelkednek a számok, ezeket újra életbe léptetik. Ilyen intézkedések a szociális és a közösségi helyiségekben az elkülönítés, a maszkviselés a gyártósorok mellett, illetve a lebontott plexifalak újra felszerelése.

A regionális referens elmondta, az irodákban sok helyütt megmaradtak a plexifalak, de az üzemcsarnokokban nem, mivel a térség nagyobb vállalatainál már 2-3 hónapja nem volt megbetegedés. Ugyanakkor, tette hozzá, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók megelégelték a járványt. Az oltási hajlandóság a térségben jó, igazolt fizetett távollét jár az oltás napjára. A munkáltatók a beoltottak számról statisztikát készítenek, ezt frissítik is. Ha újra fellángol a járvány, a cégeknél újra hozzáférhetők lesznek az azonnali és az antigén vizsgálatot alkalmazó tesztek is.

Kozák László