Mindkét oldal egyetért, a magyar gazdaság elbírná a 200 ezres minimálbért

Adócsökkentésekkel a munkáltatók által is támogatható az a javaslat, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér Magyarországon – mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a garantált bérminimum, esetében még nagyobb emelésre van szükség, mert csak így állítható meg a leszakadás a társadalomban.

Mindkét oldal egyetért, a magyar gazdaság elbírná a 200 ezres minimálbért

Perlusz László tájékoztatása szerint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már tavasszal megkezdte a háttéregyeztetések a kormányzati szereplőkkel, illetve az érintett minisztériumokkal, hogy jó előre „megágyazzanak” a hivatalos minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalásoknak.

Mindezek alapján a VOSZ is, megegyezően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményével, úgy látja, a magyar gazdaság elviselhet egy ilyen mértékű béremelést, ami egyfajta minimálbér- vagy bérminimum-robbanásnak is tekinthető, hiszen annak mértéke közel 20 százalékos lenne. A főtitkár hozzátette, az sem mellékes, hogy a minimálbér emelése az átlag bérszínvonalat is jó eséllyel két számjegyű növekedésre készteti, tekintve, hogy a bértorlódás miatt a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabban keresők bérét is emelni kell, ha nem is 20 százalékkal, de jelentősen.

Perlusz László szerint az a megfogalmazás, miszerint a munkáltatók viszonylag könnyen beadták volna a derekukat, miközben tudható, hogy a pandémiás helyzetben meglehetősen sok nehézséggel kell szembenézniük, nem egészen helytálló, emlékeztetve arra, hogy a hivatalos bértárgyalások még nem kezdődtek meg. Megismételte, álláspontjuk szerint elviselhető lehet a 19,5 és 20 százalékos emelés a minimális bértételeket tekintve.

A főtitkár hozzátette, azért is meri mindezt mondani, mert már a 2016 őszén megkötött hatéves bérmegállapodás első egy évére rendkívül radikális minimálbér- és garantált bérminimum-emelésben állapodtak meg a kormányzattal, úgy, hogy előbbi 2016-ról 2017-re 15 százalékkal, utóbbi, a nagyobbik bértétel, ami kétszer annyi embert érint közvetlenül, az pedig 25 százalékkal nőtt. Vagyis a mostani emelés nagyságrendileg hasonló terheket róna a cégekre és a kormányzatra – amennyiben – 2016-hoz hasonlóan – ismét valamilyen költségenyhítésre számíthatnak a vállalkozások az állam részéről.

Gondolva itt a 9 százalékos társasági adóra, ami 2017-ben csökkent, de ami még ennél is fontosabb, hogy a szociális hozzáújulás 27-től 22 százalékra mérséklődött abban az évben. „Ilyen körülmények között, bár valóban terhet jelentett a vállalkozásoknak, de elmaradtak az oly sokak által belengetett és ilyen félelmek által gerjesztett csőd- és bezárási hullámok.” Akkor is sikerült megegyezniük a kormányzattal egy ellentételezésben, erre számítanak most is – hangsúlyozta Perlusz László, aki szerint „nagy csodák nincsenek”, vagyis a szociális hozzájárulási adó hasonló mértékű csökkentésében, és esetleg egyéb vállalti terheknek valamiféle enyhítésében reménykednek.

Elbírja

A LIGA Szakszervezetek álláspontjáról Mészáros Melinda az InfoRádióban kifejtette: a munkavállalói oldal már a 2021-es évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum tárgyalások alkalmával, 2020 végén, 2021 januárjában jelezte, hogy az előzetes várakozások alapján 2-8 százalékos, esetleg azt is meghaladó mértékű átlagos keresetnövekedéssel lehet majd számolni az idei évben, kiemelten is a vállalkozások körében. Ezért hasonló mértékű minimálbéremelést képzeltek kell erre az évre vonatkozóan is, amit a nemzetközi tendenciák is alátámasztanak – tette hozzá a szakszervezeti vezető. „Sajnos ettől alacsonyabb mértékben sikerült csak a munkáltatókkal megállapodni, ami megtörte gyakorlatilag azt a felzárkózási folyamatot, amit jó néhány évvel ezelőtt a szociális partnerek elindítottak.”

Mészáros Melinda reményének adott hangot, hogy az elkövetkezendő napokban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) összehívásra kerül, és együttesen fogja meghatározni a 2022-es és további évekre vonatkozó minimálbért, adott esetben egy több éves megállapodás keretében is. A szakember szintén azon az állásponton van, hogy a magyar gazdaság jelenleg mindenképp elbírja legalább a 200 ezer forintos vagy azt meghaladó mértékű bruttó minimálbérösszeget is. Ugyanakkor ettől is lényegesebb és fontos kérdésnek tartaná – az érintettek számát figyelembe véve –, hogy a garantált bérminimum mértékét is nagyon jelentős mértékben tovább emeljék.

„Ezzel Magyarország még mindig a leszakadó országok között lesz a minimálbér tekintetében, de újból elindíthatjuk azt a felzárkózást, amit a 2021-es év sajnos megtört.”

Visszakanyarodva a garantált bérminimumra, a LIGA legalább egy 20-25 százalékos további bérfejlesztést tartana szükségesnek, hiszen ez nagyobb számban érinti ma a magyar munkavállalókat.

Végezetül megismételte, hogy eltérően a 2021-es évre vonatkozó megállapodástól, most egy lényegesen sikeresebb egyeztetési folyamatnak néznek elébe.

Infostart - InfoRádió