467 ezer bruttó az átlagkereset
A Központi Statisztikai Hivatal 2022.március 28-án közétett az átlagkeresetek, és a a foglalkoztatottság alakulásáról szóló jelentése szerint a 2022. januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint volt (közfoglalkoztatottak nélkül számolva 477 700 forint), 13,7%%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Keresetek
Az átlagkereset emelkedéséhez az ütemezett béremelések valamint a jelentős, 19%-ot meghaladó minimálbér és garantált bérminimum-növekedés járult hozzá jelentős mértékben.
A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 476 800 forintot ért el, ami 12,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 436 200 forintot, ami 12,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, a nonprofit szektorba 479 300 Ft, ami 32,1%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 310 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 322 100 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,7%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset, elsősorban a 25 év alattiak számára meghatározott összegig biztosított adómentesség következtében, 14,8%-kal nagyobb lett az előző év azonos időszakinál.
A bruttó kereset mediánértéke 375.800 Ft volt, amely 13,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A nettó medián kereset közel 240 ezer forint volt januárban, ez 7,3%-os emelkedést jelent. Az alacsonyabb dinamika azzal magyarázható, hogy a bérnövekedés a legalacsonyabb jövedelműek körében volt a legjelentősebb, és már kisebb hatása van a bérskála közepén lévők bérére.
A gyors bérdinamika hatására a az átlagkeresetek reálértéke 5,4%-kal magasabb volt januárban, mint egy éve. Ez lényegesen magasabb, mint az előző hónapok 2-3%-os értékei, vagyis (a várakozásoknak megfelelően) az emelkedő infláció reálbércsökkentő hatásánál erősebbnek bizonyultak az év eleji béremelések. A medián bérek esetében (és vélhetően az ennél magasabb bérkategóriákban) a reálbérek éves alapon nem emelkedtek, hiszen a 7,3%-os dinamika elmarad a januári 7,9%-os inflációtól.
Foglalkoztatottság
A 2021. december - 2022. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezer fő volt, ami 101 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, ami azt jelzi, hogy az előző háromhavi átlaghoz képest nem változott érdemben a foglalkoztatás. Január elején szezonális hatások miatt kisebb mérséklődést láthattunk, azóta viszont stabilizálódás jellemző. Az elsődleges munkaerőpiacon 107 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak száma 15 ezer fővel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 570 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a foglalkoztatási ráta 74,0% volt.
Ugyanakkor a külföldön dolgozók száma újra emelkedni kezdett. A koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával párhuzamosan úgy tűnik, hogy egyre több magyar tér vissza korábbi, külföldi munkahelyére. A tavalyi 73 ezer fős mélypont után mostanra 88 ezerre nőtt az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok háromhavi átlagának száma.
A közfoglalkoztatottak számában nem érzékelhető érdemi változás, a következő hónapokban láthatjuk majd, hogy a megemelt minimálbér segít-e elhelyezkedni nekik az elsődleges munkapiacon, ám ezzel kapcsolatban erősek a kétségek, hiszen esetükben érdemi iskolázottsági és területi akadályok is nehezítik ezt.
Miután a háború beárnyékolja az idei növekedési kilátásokat, így a munkaerőpiacot is bizonytalanság terheli. A magyar GDP-növekedés a háború előtt várt 5-6%-hoz képest már csak 3% körül várható az elemzők szerint idén, amelynek egy része áthúzódó hatás, így könnyen lehet, hogy a hazai munkapiac is kihívásokkal néz majd szembe; különösen azok a kisebb cégek, amelyeknek idén nagy terhet jelentett a minimálbér és a bérminimum 20%-os emelése, illetve azok, amelyeknek a termelését negatívan befolyásolja a háború hatása.
B.E.
