6,5%-kal bővült a gazdaság teljesítménye

A Központi Statisztikai Hivatal 2022. augusztus 17-i gyorsjelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke a 2022 II. negyedévében 6,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első negyedéves 8,2%-os bővülés után tehát lassult a növekedés.

A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1%-kal emelkedett.

gdp.jpg [md-600]

Az év második felében éves alapon a mostaninál lassabb növekedés várható, a nagy kérdés pedig az, hogy negyedéves alapon elfogy-e a lendület, és recesszióba csúszik-e a magyar gazdaság. A növekedést övező kockázatok (magas hazai infláció, emelkedő áram- és gázár, a hitelezés megtorpanása, európai gázválság) alapján nem lenne meglepő a visszaesés.

A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.

Felhasználási oldalról nézve a fogyasztás, termelési oldalról pedig a szolgáltatások bővülése lehetett a gazdaság motorja a második negyedévben. A bérek emelkedése mellett a fogyasztás bővülését segítették az egyszeri juttatások, mit az SZJA-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj. A második negyedév végén azonban már láthatóak voltak a lassulás jelei, a harmadik negyedévben pedig valószínűleg éves alapon érdemben tovább lassul majd a gazdaság.

A lakosságot egyre jobban érinti a vártnál gyorsabb ütemben emelkedő infláció, amely egyre szélesebb körben csökkenti a reálkereseteket. Ma már azoknak is csökken az életszínvonala, akik 10% feletti béremelést kaptak, hiszen az infláció ennél is magasabb.

Infláció2.jpg [md-600]

A következő hónapokban a rezsiköltségek nagymértékű emelkedése is növeli az inflációt, aminek következtében a lakosság kénytelen lesz visszafogni a fogyasztását. Az egyszeri juttatások hatásai kifutottak, így ez a tényező már nem segíti a bruttó hazai termék növekedését.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a második negyedévben jelentős volt a GDP növekedése, amiben jelentős szerepe volt a lakossági fogyasztás erőteljes bővülése. Az idei első félévben 7,3%-kal nőtt a bruttó hazai termék, így a második féléves lassulással számítva a Kopint- Tárki 4%, a GKI 3,7%-os éves GDP-bővülést prognosztizál jelenleg. Az infláció növekedése és a reálkeresetek emelkedésének lassulása visszavetik a gazdaság teljesítményét, a legfontosabb kérdés, hogy a gázválság hatásai milyen mértékben érintik az ipar és a szolgáltatások alakulását. Ettől függ ugyanis, hogy a GDP növekedése negyedéves alapon leáll vagy recesszió alakul ki (legalább két egymást követő negyedévben csökken a reál GDP az előző negyedévhez viszonyítva). A vázolt kockázatok miatt a Kopint-Tárki 4%-os, a GKI 2,7%-os GDP-bővülést prognosztizál a következő évre.

be-