A LIGA Szakszervezetek bérkonferenciája

2022. szeptember 22-én a LIGA Szakszervezetek a Szakszervezetek a helyreállításért projekt keretében konferenciát rendezett a bérek alakulásáról. Az eseményen Kutnyánszky Zsolt államtitkár (képünkön) is előadást tartott.   

A LIGA Szakszervezetek bérkonferenciája

A megjelent mintegy 90 érdeklődőt dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke köszöntötte.  

Első előadóként Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára lépett a pulpitushoz, Gazdasági és ipari körkép, munkaerőpiaci kilátások különös tekintettel a bérek alakulására címmel tartotta meg előadását. Úgy fogalmazott: a 2017-ben indult hatéves bérmegállapodás minden fél számára kedvező volt, valamint hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget tekintve is nagyon kedvezőek a magyar adatok.

Kutnyánszky felidézte, a foglalkoztatottak száma mintegy 3,8 millió volt 2010-ben, míg most a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Hozzátette, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a hazai munkanélküliség, a magyar munkanélküliségi ráta mára az egyik legalacsonyabb lett az Európai Unióban. A következő időszak munkaerőpiaci kihívásairól szólva kiemelte a strukturális feszültségeket. Mint mondta, az országon belül jelentősek az eltérések, egyes területeken munkanélküliség, míg máshol munkaerőhiány van, a magyar munkaerőpiac viszont nem mobilis. Rámutatott, hogy vannak társadalmi csoportok, amelyeket fontos bevonni a munkaerőpiacra, példaként említette a nyugdíjasokat, illetve a már nem tanuló fiatalokat. A magyar foglalkoztatásban még van tartalék, és a kormány elsősorban arra törekszik, hogy a magyar emberek dolgozzanak, de vizsgálják az alternatív módokat is, fejtette ki.

DSC_0084.JPG [md-600]

Őt dr. Lajtai György, közgazdász követte, aki Minimálbér és minimálbér megállapítás Európában és Magyarországon címmel adott elő, amely előadás a létező európai gyakorlatokat abból a szempontból is elemezte, hogy ezek milyen tanulságokkal szolgálnak a magyar minimálbér tárgyalások számára. Lajtai elmondta, a koronavírus járvány elsősorban az alacsony bérű munkavállalók megélhetését sodorta veszélybe, ugyanakkor ma már az élelmiszerek és az energia hordozók árának régen tapasztalt emelkedése miatt a középrétegek életminőségének megfizethetőségét is megkérdőjelezi. Majd miután áttekintette a minimálbér megállapítására vonatkozó európai gyakorlatokat, arra a megállapításra jutott, hogy a kiszámítható és egyben rugalmas bérmegállapítási rendszerek elégítik ki leginkább az érintettek elvárásait. 

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér mértékének meghatározásánál nem csak relatív, hanem a megélhetési költségek nagyságát tükröző abszolút jelzőszámokat is ajánlott tekintetbe venni. Elmondta, az Európai Uniós minimálbér irányelvében azért is kap nagy hangsúlyt a kollektív szerződések által lefedett munkavállalók arányának kiterjesztése, mert ettől egyszerre várható a minimálbérek megfelelő mértéke és a munkavállalók nagyobb részének a minimálbér feletti bérsávokba történő átkerülése.

DSC_0171.JPG [md-600]

A nap hátralévő részében e sorok írójának moderálásával Panelbeszélgetés hangzott el az ágazati bértárgyalások alakulásáról. Felkért hozzászólók voltak: Buzásné Putz Erzsébet, Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (versenyszféra) Fürjes József, Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (önkormányzati tulajdonú cégek) Hatvani Jácint, Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (közszolgáltatások) Szendrei Zoltán, Honvédszakszervezet (közszolgálat).

-l