18 Celsius-fok

A 2022. szeptember 19-i az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló kormányrendelet jelentős feladatot és felelősséget hárít a munkahelyi munkavédelmi érdekképviseletekre – állítja Miskéri László a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője.

18 Celsius-fok

Emberi jogok egyetemes nyilatkozata:

„23. cikk Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.”

 

Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk:

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

1993.évi XCIII tv. 1§ (2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

353/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről.

A kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya nem terjed ki

a) az egészségügyi intézményekre,

b) a bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézményekre,

c) a gyermekvédelmi intézményekre, valamint

d) a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekre.

2. § (1) Az intézmény helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában intézmény

a) a Kormány, illetve a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv,

b) az a) pontban megjelölt költségvetési szerv irányítása, felügyelete alatt vagy fenntartásában álló, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv,

c) - a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével - azon gazdasági társaság, amely

ca) felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik és

cb) az a) vagy b) pont szerinti költségvetési szerv, vagy az államnak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlásában áll.

(3) A közönség számára nyitva tartó uszodai létesítményben az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb léghőmérséklet is biztosítható.

3. § (1) A fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek - a fenntartótól, illetve a tulajdonostól függetlenül - legalább a 18 Celsius-fokot el kell érnie

a) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a köznevelési intézményekben, valamint

b) a szakképző intézményekben.

(2) Olyan köznevelési intézményben, amelynek épületében 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik, a fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot el kell érnie.

(3) A köznevelési intézmény fenntartója, illetve a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár határozza meg - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a biztosítandó léghőmérsékletet.

(4) Ezen § alkalmazása során a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13/A. § (2) bekezdésében, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 112. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak.

4. § Nem alkalmazhatóak

a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontja szerinti munkahelyekre a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (2), (4), - a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések kivételével - (8), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. oszlopa szerinti munkavédelmi szabályok, továbbá

b) a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet 3. § (4) bekezdése.

5. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § 2022. október 15-én lép hatályba.

6. §  

A szeptember 19.-én megjelent, egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022 számú Korm. rendelet kapcsán számtalan munkavállalói észrevétel érkezett.

 A kormányrendelet 2.§ /1/ bek. szerint, az intézmény helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet - a rendeletben leírt kivételektől eltekintve- a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg.

A kormányrendelet 2.§ /2/bekezdésében leírtak a rendeletben definiált intézményekre vonatkoznak, úgy mint: 

a) a Kormány, illetve a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv,

b) az a) pontban megjelölt költségvetési szerv irányítása, felügyelete alatt vagy fenntartásában álló, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv,

c) - a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével - azon gazdasági társaság, amely

ca) felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik és

cb) az a) vagy b) pont szerinti költségvetési szerv, vagy az államnak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlásában áll.

 

Fentiekből adódóan, amely gazdálkodó szervezet nem tartozik a kormányrendeletben meghatározottak alá, ott értelemszerűen nem kötelező az alkalmazása (betartása).

 

A kormányrendelet 4.§ a) pontja alapján nem alkalmazhatóak a 3/2002 (II.8.) EüM-SzCsM rendelet 7.§ (2)-(4)-(8)-(11)-(12) bek.ben előírtak.

” 3/2002 (II.8.) EüM-SzCsM  7. §

(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet

(4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani

(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

(11) A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.

(12) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. „

A munkahelyi léghőmérsékletnek vannak szakmai (szabvány) előírásai, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni. A munkavédelem egy multidiszciplináris tudomány, azaz több tudományág együtteseként jeleníthető meg. Magyarországon közel 2 millió ember dolgozik irodai munkahelyen. A dolgozók megfelelő komfortérzete hatással van a teljesítőképességre, a munkavégzésük hatékonyságára. Az ülő munkát végzők esetében a mérés a vertikális levegőhőmérséklet különbség ellenőrzésekor egy pontszerű mérés a fej (1,10 m) és a boka (0,10) között, (0,50-0,60 m) ülő személyek esetén.

Felmerülhet az a kérdés, hogy a munkahelyi –előírt- hőmérséklet megtartása érdekében a szükségszerű légcsere (szellőztetés) miképpen valósul meg. A munkahelyi komfortérzet szempontjából nagyon fontos a beltéri levegő minősége, ennek legjobb mutatója a szén-dioxid koncentráció. Az 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet szerint a szén-dioxid megengedett határértéke munkahelyi levegőben: ÁK 9000 mg/m3. A gyakorlatban azonban friss levegőnek az a levegő nevezhető, aminek CO2 szintje nem haladja meg az 1000 ppm értéket. Ezt az értéket nevezzük Pettenkofer-féle számnak. A túl magas CO2 koncentráció fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz, fejfájáshoz vezethet, továbbá betegségeket is okozhat.

A megfelelő beltéri levegőminőség elérése érdekében helyiségenként az előírásoknak megfelelő (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6.§, amelyet a 353/2022 korm. rend. nem korlátoz) légcserét kell biztosítani.

 

A 353/2022 számú kormányrendelet fentieken kívül mást, úgy mint az 1993. évi XCIII tv. egyéb előírásait nem korlátozza, ezért ezek betartása továbbra is kötelező.

1993.évi XCIII. tv.

„33. § (1) A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.

(2) Ha az (1) bekezdésben előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.”

 

„63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya.”

„54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

(3)  A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),”

 

Azokon a munkahelyeken, ahol a kormányrendelet előírásainak betartása miatt megváltozik a munkahelyi komfort érzett az újonnan alkalmazott munkahelyi klíma miatt, ott a kockázatértékelést soron kívül el kell végezni. A kockázatértékelés eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell határozni, és az érintett munkaterületen a fennálló kockázatnak kitett munkavállalókat a kockázat kommunikáció keretében tájékoztatni kell.

Kockázatértékelésben a szükséges intézkedéseket meg kell fogalmazni, úgy, mint pld. a szükséges egyéni védelem biztosítása. Ez különösen figyelmet érdemel az úgynevezett „formaruhát” viselők esetében, (pld. ügyfélszolgálatosok) ahol az új szabályozás szerinti hőmérséklet biztosítása mellet a jelenlegi blúz/ing nem felel meg. Ezekben az esetekben a munkáltatónak biztosítania kell megfelelő meleg öltözetet.

 

Az 1993. évi XCIII tv. alapelvként határozza meg a munkahelyi munkavállalói érdekegyeztetést.

„5. § *  E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, a kormányzati igazgatásról, a közalkalmazottak jogállásáról, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek jogállásáról szóló törvényben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait. „

 

A munkáltatói belső szabályozás keretében megfogalmazott, munkavédelmi szabályzatban rögzített és meghatározott munkáltatói feladatok továbbra is érvényesek.

Az 1993.évi XCIII tv.72. § előírása értelmében:

(4) Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.

Azokon a munkahelyeken, ahol munkavédelmi képviselőt, munkavédelmi bizottságot választottak, ott a Munkavédelmi képviselő/bizottság egyetértésével került kiadásra a munkavédelmi szabályzat, mivel a Munkavédelmi Szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő/bizottság egyetértése szükséges. (Ez lényegében vétójog!) Ez vonatkozik a módosításra is.

Amennyiben a munkavédelmi szabályzat rendelkezik pld. a védőital biztosításáról, azt a szabályzat esetleges módosításáig biztosítani kell.

A jelenlegi szabályozás jelentős feladatot és felelősséget hárít a munkahelyi munkavédelmi érdekképviseletekre. Ennek a munkának a végzése a képviselt munkavállalók érdekében kell, hogy történjen, amihez a szakszervezetek a szükséges segítséget, mint eddig is, meg fogják adni.

M.L.