A fogyasztói árak: 20,1 %

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 2022. szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit (az előző havi hasonló érték 15,6% volt), ami 1988 augusztusa óta a legmagasabb érték. Az üzemanyag-és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció már elérte a 20,7%-ot.

A fogyasztói árak: 20,1 %

Az élelmiszerek ára 35,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4%-kal nőtt a sertéshús, 19,1%-kal a csokoládé, kakaó, 10,9%-kal a cukor, 5,0%-kal az étolaj ára. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5%-kal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6%-kal került többe.

2022. augusztusától, tehát egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 4,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,5%-kal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7%-kal többe, a csokoládé, kakaó 0,5%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 59,2%-kal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0%-kal drágult. A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7%-os drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6%-os árcsökkenése.

Az infláció jelentős megugrását elsősorban a háztartási energia árának növekedése okozta. A kormány augusztus elején vezette be a meghatározott fogyasztási szint feletti magasabb tarifát, de a statisztikában akkor szerepel, amikor a fogyasztók megkapják az emelt számlát. Így tehát a háztartási energia ára egy hónap alatt 60%-kal került többe, egy évet tekintve pedig 62%-os a drágulás. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121%-kal, az elektromos energia 28,9%-kal, a palackos gáz 45%-kal, a tűzifa 43,8%-kal emelkedett.

Az energiaárak növekedése mellett az élelmiszerárak emelkedése okozta a jelentős inflációt, 2022. szeptemberében az áremelkedés itt már meghaladta a 35%-ot.

Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető tehát az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélhetünk, az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.

A forint további gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát, ami így további felfelé mutató nyomást helyez az inflációra, ami az év végére elérheti akár a 24-25%-ot is. Emellett a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesül ténylegesen a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be. Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot, 2023-ban pedig ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése az elemzői előrejelzések szerint.

b.e-