A bruttó átlagkeresetek alakulása

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint a 2022. augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 497 200 Ft, (júliusi adat: 500 000 Ft), a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 Ft volt.

A bruttó átlagkeresetek alakulása

 A bruttó átlagkereset 16,6%-kal, a nettó átlagkereset 17,3%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 497 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt.

br1.png [md-600] 

Forrás: KSH

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 330 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 342 900 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,6%-kal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 17,3%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 472 200 forintra becsülhető, ez 15,6 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 0,9%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6%-os növekedése mellett.

br2.png [md-600] 

Forrás: KSH

A bruttó kereset mediánértéke 402 200 forintot ért el, amely 15,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 200 forint volt, 17,5%-kal felülmúlta az előző év augusztusit.

br3.png [md-600] 

Forrás: KSH

Látható, hogy a reálbérek emelkedése egyre lassul, az infláció gyors emelkedésével (szeptemberben 20,1% és az előrejelzések szerint év végére eléri a 23-24%-ot) az év végére érdemi reálbér csökkenés várható.

Az átlagbérek erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak következménye, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására utal. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió fogja majd megállítani.

Az év utolsó negyedében adhat még némi lökést a bérdinamikának az, hogy egyes vállalatok, állami intézmények egyszeri juttatás formájában kompenzálják munkavállalóik megnövekedett rezsiköltségeit illetve inflációs terheit. Ám a gazdasági recesszió a bérdinamikára is fékező hatással fog bírni. Amennyiben jövőre az ideinél alacsonyabb mértékben fog nőni a minimálbér és a garantált bérminimum, az szintén lassítani fogja a bérkiáramlás ütemét. Az ár-bér spirált azonban nehéz lesz megakadályozni, hiszen az leginkább a gazdasági szereplők (vállalatok, háztartások) inflációs várakozásaival áll összefüggésben.

b.e.