A minimálbér és garantált bérminimum emeléssel érintett munkavállalók köre

Az elmúlt napokban több sajtótermék is foglalkozott a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók létszám- és kereseti viszonyaival a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a 2022. II. negyedévi munkaerőpiaci folyamatokat összegző kiadványára hivatkozva.

A minimálbér és garantált bérminimum emeléssel érintett munkavállalók köre

A megjelent írások érdekességként megemlítik, hogy a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók száma 568 639 fő volt, ami a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében 19,7%-ot tett ki. Összességében tehát tízből két (teljes munkaidőben) dolgozónak a fizetése legfeljebb bruttó 260 ezer forintot tett ki az adott időszakban.

 A helyzet azonban ennél lényegesen bonyolultabb, ha még azt hozzávesszük, hogy a minimálbér (kötelező legkisebb munkabér) illetve a garantált bérminimum 8-10-12%-os növelése mekkora munkavállalói kört érint. Ők azok a foglalkoztatottak ugyanis, akiknek a bére alig haladja meg a garantált bérminimumot illetve a minimálbért. Ekkor már a fent említett körnél lényegesen nagyobb munkavállalói létszámról beszélünk.

A Gazdaságkutató Zrt. (GKI) 2021. decemberi elemzése szerint az elmúlt évek folyamatos keresetemelkedéseinek hatására a kis-és középvállalkozások körében jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak száma (2021. decemberében már csak a munkavállalók 13%-a), ami nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkozatottat jelentett a 4 fő feletti kkv-knál. A GKI szerint a 2022. januári minimálbér és garantált bérminimum-emelés nyomán viszont akár 1 millió munkavállalót is jelenthet ez a kör. Minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak (16%), ezt követik a mikrovállalkozások (14%), majd a középvállalatok (11%), végül a nagyvállalatok (9%). Minden vállalat-kategóriánál a garantált bérminimumosok képviselik a nagyobb arányt.

Ágazatok szerint a legnagyobb arányban a kereskedelem és gépjárműjavítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos munkavállalók, az összes foglalkoztatott 18%-át teszik ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14%), az építőipar (12%), végül a feldolgozóipar (10%). Ezen belül a feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya (6,5%).

A jövő évi, 2023-ra vonatkozó minimálbér-tárgyalások kapcsán ugyanakkor ennél is fontosabb adat, hogy adott mértékű, újabb minimálbér és garantált bérminimum emelés mekkora munkavállalói kört érint (tehát az éppen minimálbért és garantált bérminimumot keresők valamint az afölött az adott emelés mértékéig).

Ennek alapján a helyzet sajnos nem túl felemelő: amennyiben 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum 8%-kal emelkedne (ami messze elmarad a várakozásoktól), az mintegy 840 ezer főt érintene a köz-és a versenyszférában. 10%-os emelés esetén 880 ezer fő, 12%-os esetén 917 ezer fő, 14%-os esetén 956 ezer fő, 16%-os emelés esetén (a jelenlegi prognózisok szerint ez a mérték jelentené a reálbérek megőrzését jövőre) 1 millió 011 ezer fő lenne érintett közvetlenül.

Tovább bővíti – közvetett érintettség okán - a kört a minimálbérhez kapcsolt szociális transzferek kérdése: a GYED, nagyszülői és a diplomás GYED, a táppénz, az álláskeresési járadék, a gyermekek otthongondozási díja, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására igénybe vehető járulékkedvezmény stb.

Látható tehát, hogy a 2023. évi minimálbérekről szóló tárgyalások tétje kiemelten nagy: a 2022. évi 19,5%-os emelések jelentősen kibővítették az érintettek körét, akik a munkavállalói rétegek legalsó, a dolgozói szegénység által leginkább fenyegetett szintjeit jelentik.

Ezek a rétegek a havi bérük több, mint felét költik élelmiszerre, energiára, azon javakra, amelyeknek az ára az utóbbi évben a legjelentősebb emelkedést mutatja. Számukra a bérek reálértékének a megőrzése nem az éves várható infláció értékével megegyező mértékű emelést jelentené, hanem még ennél is magasabbat. Fontos tehát látni, hogy az érintett munkavállalók még egy prognózis szerinti reálérték-megőrző minimálbér és garantált bérminimum emeléssel is olyan helyzetbe kerülnek, ami azt jelenti számukra, hogy a havi bérük közel 60%-át kell a napi megélhetésre (élelmiszer és rezsiköltségek) fordítaniuk. Alacsonyabb mértékű emelés a több, mint egymillió főnyi munkavállalói réteg számára egyértelműen az életszínvonal jelentős romlását eredményezné, ez tehát nem csupán gazdasági, de legalább annyira szociális kérdés is a jelen körülmények között.

B.E.