„Embereket mentünk, nem munkahelyeket"

A Stockholmban megrendezett esemény megnyitásként a Foglalkoztatási Minisztérium nevében Sophia Metelius, a svéd foglalkoztatási és integrációs miniszter államtitkára üdvözölte a résztvevőket, és elmondta, európai országoknak az elmúlt időszakban számos kihívással kellett szembesülni. Ilyenek volt a COVID, az infláció, az energiaárak növekedése és az orosz agresszió. Felhívta a figyelmet a Képzettségek Európai Évek által meghatározott teendőkre, és elmondta, jó tudni, hogy az Európai Szociális Alap segíteni tud a problémák megoldásában azáltal, hogy ezek az összegek a szociális integrációt és a munkaerőpiaci célokat segítik.

Andriana Sukova, az Alapokért, a Méltányos átmenetért és az Elemzésért felelős főigazgató-helyettes, a Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője elfogadtatta az előző plenáris ülése jegyzőkönyvét és a bizottság technikai munkacsoportja ülésén elhangzottak összefoglalására adta meg a szót. Jeroen Jutte, a Foglalkoztatási Főigazgatóság munkatársa elmondta, 2023 májusában indult az Európai Unió Szakképzésre koncentráló éve, amely egyik kulcskérdése a képzettségek elismerésének megkönnyítése. Vázolta, hogy az alapok pénzügyi lehívásának állását, például a REACT EU alapok lehívása tekintetében sok tagállam még jelentős elmaradásokat mutat.

Szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek kapacitásépítése

A szociális partnerek kérésére készült egy tanulmány, amely kimutatta, mennyiben teljesülnek az ESZA céljai a szociális partnerek kapacitásának támogatása tárgykörében. Ugyanis a szabályok szerint az ESZA+ forrásainak felhasználásakor megfelelő összeget kell a szociális partnerek (és civil szervezetek) kapacitásépítésére fordítani a programokban - például képzésekre, hálózatépítésre, vagy a szociális partnerek bevonásával megvalósuló tevékenységekre. Oscar Appelgren szakértő elmondta, a szociális partnerek és a civil társadalom kapacitásépítésének támogatására elkülönített teljes összeg 1,07 milliárd EUR, amely az uniós költségvetés 0,75%-a.

A kiírás szerinti "megfelelő összeget" eseti alapon értékeli a Bizottság, ugyanakkor az ESZA+ költségvetés legalább 0,25 %-át kell elkülöníteni azokban az országokban, ahol az országspecifikus ajánlások ezt kötelezővé teszik – ez jelenleg Magyarország, Lengyelország és Románia esetében érvényes. Magyarország hozzávetőlegesen 20 millió eurót különített el erre a célra, amely az összes ESZA keret hozzávetőlegesen 0,25 százaléka. (Összehasonlításként Bulgária a keret 0,82, Lengyelország 0,55 százalékát fordítja a kapacitásépítésre). 

A támogatások felhasználásáról az előadó elmondta, legnagyobb részben képzésre (beleértve a tagszervezeti képzéseket is), a gazdasági helyzet változásait feltérképező kutatásokra, valamint különböző események rendezésére költik a támogatást a szociális partnerek. Kisebb mértékben a gazdasági-társadalmi elemzések valamint a kollektív szerződések megvalósítása érdekében ideiglenes munkaerő felvételére, de a célok között találunk tanulmányutakat is. A támogatásokért cserébe az elvárt eredmények az erősebb szociális-gazdasági dialógus, a kapacitás (taglétszám) építés, a több kollektív szerződés létrehozása, vagy ezek kiterjesztése szerepel a támogatott szervezetek vállalt céljai között.

A vitában egy munkáltatói hozzászólás szerint azon kívül, hogy Lengyelország és Románia magasabb összeget különített el, Magyarország kevesebbet, de fontos látni, hogy mire fordítják a támogatottak az elkülönített összeget. Elhangzott, fontos felkészülni az európai szemeszter, a kollektív szerződések, az új tanácsi ajánlások témakörökre, illetve a szociális dialógus fejlesztésére is.

A vitában az is kiderült, a szociális partnerek és a civil szervezetek fontos megítélés alá esnek, és erről a kérdésről a következő időszakban is folytatódnia kell a diskurzusnak. Annál is inkább mert az együttműködés nem egységes. Olaszországban például a menedzsment hatóságokkal való együttműködés problémamentes – például a szociális partnerek közösen válaszoltak a felmérés kérdéseire is. A vitában az is elhangzott, az adminisztratív kapacitások növelése is fontos, és meg kell engedni, hogy a partnerek találják ki, hogy milyen képzésre van szükségük, milyen pályázatot írjanak ki a keretből. Bulgáriában például a szociális partnerekkel közös tevékenységeket terveztek, ahol a szociális partnereknek nagyobb befolyásuk van a tanulási számlák és a mikrotanúsítványok, valamint a munkaerő-átképzés kérdéseinek menedzselésében is.

A Tavaszi csomag

A következő előadó Katia Berti, osztályvezető volt a Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóság részéről, aki az Európai szemeszter úgynevezett Tavaszi csomagjáról tartott ismertetőt. A csomag elsősorban a gazdasági kihívásokat részletezi, de rendelkezik foglalkoztatásra vonatkozó ajánlással is. A foglalkoztatás az Európai Unióban majdnem egy százalékpontot nőtt egy év alatt, ugyanakkor lényeges munkaerőhiányok is kialakultak bizonyos ágazatokban, például az infó-kommunikációs technológiai ágazatban és az építőiparban 3,5 százalékos munkaerőhiány. Ezért szükséges a képzés és átképzés, az aktív munkaerőiaci politikák fejlesztése és olyan eszközök fejlesztése például a gyermekfelügyeleti hálózatoké, amelyek lehetővé teszi a minél előbbi munkába állást.    

A svéd példa

Ezt követően a házigazda Svédország a svéd munkahelyvédelmi tanácsokról adott elő. Caroline Söder, az Új Munkahelyet Alapítvány vezetője jó gyakorlatokat osztott meg. Elöljáróban leszögezte, a jelmondatuk, hogy „embereket mentünk, nem a munkahelyeket”, amely személyre-szabott munkahelyi, átképzési és tanácsadási támogatást jelent. Arról beszélt, hogy Svédországban az elmúlt 40 évben olyan munkaerőpiaci reformok történtek az elmúlt 40 évben, amelyek növelték a flexibilitást, ezért különösen fontosak az átképzések.

Képességfelmérést, fejlesztést, karrier-tanácsadást végeznek, és nem csak azoknak, akik munkanélkülieknek, de azoknak is, akik dolgoznak. A szolgálatot felkeresőket a különböző szakmai intézményekben általában 44 héten keresztül kísérik figyelemmel, mentorálják, átképzik. Ennek eredménye, hogy átlagosan a hozzájuk érkezett munkahelykeresők 12 hónap alatt kapnak új állást – általában jobbat, mint amit feladni kényszerültek.

A karrier tanácsadásról és támogatásról szólva elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják a mentális egészséget. Továbbá az egyéni tanulási számlák működésébe is bepillantást kaphattunk, amelyek 44 hétig érvényesek – itt a munkavállalók saját maguk határozzák meg, mint szeretnének tanulni.

Ezt követően egy kisfilm került levetítésre a svéd foglalkoztatási törekvésekről.

Társadalmi innováció+

Délután Neringa Poškutė, a litván Szociális Innovációk és Transznacionális Kezdeményezések Központjának vezetője, és Miglė Aleksonytė, a projektirányítási csoportvezető az ESZA Társadalmi Innováció+ kezdeményezéséről beszélt, amely a foglalkoztatás, az oktatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén segít. A kezdeményezés, amelyet az ESZA litvániai ügynöksége intéz, költségvetése 197 millió euró a 2021-2027-es programozási időszakban. Elmondták, a kezdeményezés egyik fő vonulata a szociális innovációs támogatási rendszer, olyan transznacionális projektek támogatása, amelyek elősegítik a szociális innovációk átadását vagy kiterjesztését. Ezen belül a szociális innovációt támogató szervezetek kapacitásépítését is. A projekt úgynevezett szociális innovációs kompetenciaközpontokat állít fel, amelyek segítik a résztvevők informálását és tanulását a következő, általuk javasolt témakörökben: foglalkoztatás, oktatás és készségek, társadalmi befogadás, szociális innováció, migránsok, valamint az anyagi nélkülözés elleni intézkedések. A központok segítik egy-egy hálózat munkáját is, például az ALMA hálózatáét, amely a 18-29 éves, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozik. A témához fűzött magyar kormányzati részről elhangzott hozzászólásban elhangzott, hogy Magyarország egyetért a kezdeményezéssel, ám a tematikába szeretné beemelni 2024-2025 évre az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci integrációjának segítését is.

Az ülés végén további projektek bemutatása következett, például a Fogyatékosság és társadalmi befogadás témában, illetve a szociális védelem és a jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű csoport zárójelentését mutatta be Katarina Ivankovic-Knezevic, Szociális jogok és társadalmi befogadás munkacsoportjának vezetője. Zárszóként a spanyol kormány képviselője a következő elnökség feladatairól beszélt, és elmondta, a testület következő ülése 2023 októberében, Madridban.

K.L.