A LIGA Szakszervezetek álláspontja a Munkavédelmi törvény módosításáról

A törvénytervezet

2023. november 14-én az Országgyűlés elé benyújtásra került T/6080. szám alatt „A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslat, amely egyebek mellett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítását is tartalmazza aképpen, hogy az Mvt. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,

d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

(1a) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”

(2) Az Mvt. 88. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)

„d) az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,

e) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”

A munkaköri alkalmassági vizsgálat megszüntetése

Az idézett módosító javaslat tehát az általánosan kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat megszüntetését célozza, kivéve azon munkaköröket, feladatköröket, foglalkozásokat, amelyek esetében az egészségügyért felelős miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a munkára való alkalmasság kapcsán orvosi vizsgálatot tesz kötelezővé.

Azon foglalkozások, munkakörök tehát, amelyek nem fognak ebbe a körbe tartozni, azok esetében értelemszerűen a munkáltató dönt arról, hogy

a munkavállaló a munkája ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
 

A munkáltató nem orvos

A munkáltatónak tehát a jövőben a fenti szempontok mérlegeléséhez kiterjedt kompetenciával kell(ene) rendelkeznie, figyelemmel az Mvt. 2.§ (2) bekezdésére, miszerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A módosítás a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy a munkáltatók, amennyiben jogszabály nem teszi kötelezővé számukra bizonyos munkakörökben a kötelező orvosi vizsgálatot, a fenti kritériumoknak való megfelelés kérdését egyszerűen figyelmen kívül hagyják, mivel azok mérlegeléséhez kompetenciával nem rendelkeznek és külső szolgáltató igénybevételére nem kötelezettek. Ennyiben tehát mindenképpen enyhülnek az érintett munkáltatók (közöttük a közigazgatás szervei) adminisztrációs kötelezettségei a módosítást benyújtó szándéka szerint. Az ugyanakkor előre látható, hogy az orvosi vizsgálatra nem kötelezett munkakörök egy részénél a jövőben munkavégzésre több-kevesebb mértékben alkalmatlan munkavállaló fog dolgozni, ily módon tehát egy munkaköri alkalmassági kérdés munkajogi megoldást (például munkáltató általi felmondás) fog eredményezni.

A módosítástól nem lesz jobb a versenyképesség

A LIGA Szakszervezetek nem látja igazoltnak, hogy a módosítás miként eredményezi a versenyképesség javulását az érintett munkáltatók esetében.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokról szóló 27/1995. )VII. 25.) NM rendelet 7. § szerint a foglalkozás-egészségügy preventív szolgálat, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkaköri kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.

Az általánosan kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszűnésével tehát a munkavállalók egy része kikerül a fent idézett rendelet szerinti szolgáltatásokkal érintettek köréből, amely ezen munkavállalók egészségi állapotának romlását fogja eredményezni, amely nyilvánvalóan a munkavégzésükre is negatív hatással járhat, végső soron az adott munkáltató (és természetesen az egész nemzetgazdaság) versenyképességére is kihat.

Romolhat a munkavállalók egészségi állapota

A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a magyar társadalomnak a közismert népegészségügyi és foglalkozás-egészségügyi helyzetéből fakadóan a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások sokkal kiterjedtebb alkalmazására volna szükség, különös hangsúllyal a preventív szolgáltatásokra, a törvénymódosító javaslat szándékaival ellentétben.

Véleményünk szerint a vállalkozások és általában a nemzetgazdaság versenyképességét nem a rövidtávú adminisztrációs intézkedések, de sokkal inkább a munkavállalók általános egészségi állapotának javulását célzó prevenciós szolgáltatások kiterjesztése szolgálja (nem beszélve a jóval alacsonyabb társadalmi költségeiről), amiként azt a vonatkozó közgazdasági illetve népegészségügyi szakmai konszenzus is megfogalmazza.

A Magyar Orvosok Szakszervezete kiegészítése

A LIGA Szakszervezetek álláspontja nagy részben a tagszervezete, a Magyar Orvosok Szakszervezete álláspontján alapul. Telefonon felkerestük dr. Srádi Pétert a MOSZ elnökét, aki kérdésünkre azt is kiemelte, hogy a T/6080 törvényjavaslat a prevenció elveit is sérti. Ugyanis a foglalkozás-egészségügy egy szakma, aminek feladatköre hátrányos következmények nélkül nem delegálható az egészségügy más szereplőire. 

A törvényjavaslat elfogadása esetén a munkáltatói és a dolgozói érdekek egyaránt kárt szenvednek. Ennek következtében a munkakörnyezet biztonságossága romolhat. Hangsúlyozandó, hogy miközben a munkavállalók munkaalkalmasságának megítélése szubjektivizálódik, egészségi állapotuk felmérése és ellenőrzése teljes egészében megszűnhet.