Csökkent a középosztály az EU-ban

A jövedelmi egyenlőtlenségek fejlődése és a középosztály az EU-ban című tanulmány arra a kérdésre is választ kívánt adni, hogy 2006-tól 2021-ig a középosztály mérete szűkült-e a háztartások elkölthető eszközállományában tapasztalható különbségek alakulása miatt. Az EUROFOUND által végzett elemzés kiterjedt a jövedelmi egyenlőtlenségek, a tagállamok közötti jövedelemszintek és a jövedelemeloszlás vizsgálatára, a nemzeti jövedelemből való részesedés nagyságára, valamint a szegénységi ráták és az európai háztartások által tapasztalt gazdasági nehézségek egyéb mutatói vizsgálatára. A jelentés nem volt független attól, hogy az Európai Unió egyik fontos célja a konvergencia, vagyis a jövedelmek kiegyenlítődésének megvalósítása.

Kulcsmegállapítások

A tanulmány fő megállapítása, hogy 2006 és 2021 között az egész EU-ra kiterjedő jövedelmi egyenlőtlenségek jelentősen csökkentek, amely fő oka az EU-tagállamok közötti erős jövedelemkonvergencia volt. Ugyanakkor az átlagos jövedelmi egyenlőtlenségek a tagállamokon belül nagyjából hasonlóak maradtak.

Ezt a konvergenciát a 2004-es bővítéssel az EU-hoz csatlakozott tagállamok (EU-13) figyelemre méltó jövedelemnövekedése és a 2004 előtti tagállamok (EU-14) lassú előrehaladása (vagy akár csökkenése) magyarázza. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országokkal ellentétben a mediterrán országok jövedelmi szintje általában nem közeledett a magasabb jövedelmű tagállamokhoz.

Az országok közötti átlagos jövedelmi egyenlőtlenségek stabilitása eltérő tendenciákat rejt. A jövedelmi egyenlőtlenség a tagállamok körülbelül felében nőtt, különösen több skandináv és kontinentális országban (köztük Svédországban és Dániában, amelyek korábban sokkal egyenlőbbek voltak), míg valamivel több mint felében, főleg több közép-kelet-európai és mediterrán országban (köztük Romániában) csökkent. (Portugália, Görögország, Lengyelország és Horvátország kezdetben sokkal egyenlőtlenebb volt).

A jövedelmi egyenlőtlenségeket előidéző ​​egyik tényező a bérek közötti különbségek növekedése (ami a tagállamok körülbelül felében fordult elő); egy másik a család gyengülő újraelosztó szerepe a legtöbb országban. A legtöbb országban a növekvő foglalkoztatási (és aktivitási) ráták csökkentették az egyenlőtlenségeket. Ugyanígy a jóléti állam tompította a piaci jövedelmek egyenlőtlenségét (a háztartások adók és juttatások előtti jövedelmét figyelembe veszik), de egyes országokban a jóléti államok gyengülése hozzájárult az egyenlőtlenségek növekedéséhez.

A jövedelmi szint növekedése az EU13-ban sok esetben erősebb volt az alacsonyabb jövedelműek körében, ami csökkentette a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A legpozitívabb példák a kelet-közép-európai országok. Ugyanakkor ezen országokra a recesszió különösen erős hatást gyakorolt, például a balti államokra.

A régebbi EU tagállamokban a mérsékeltebb jövedelemnövekedés, különösen a legalacsonyabb jövedelműek körében, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez (és a középosztály zsugorodásához) vezetett. Ez az északi országokban és a legtöbb kontinentális országban így történt. A mediterrán országok a legrosszabb képet mutattak a recesszió elhúzódó munkaerőpiaci hatásai miatt.

A recesszió és a COVID-19 világjárvány között az EU-27-en belüli összehangolt politikai válaszlépés volt a világjárvány idején, aminek következtében a foglalkoztatás szintje mérsékeltebben és kevesebb országban esett vissza, mint a korábbi recesszió idején, és a legtöbb országban folytatódott a jövedelemnövekedés (bár mérsékeltebb, mint a járvány előtt), és kevésbé volt jelentős a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése (annak ellenére, hogy az országok mintegy felében ez kismértékben nőtt).

A tanulmány szerint a piaci jövedelmi egyenlőtlenségek hatásának csillapításában kulcsszerepet játszott a jóléti állam, amely a szociális juttatásokkal és az adókedvezményekkel a számítások szerint mintegy 42%-kal csökkentette a háztartásokra nehezedő kedvezőtlen piaci hatásokat.

Az európai országokra jellemző volt a széles középosztály, amely a tagállamokban a lakosság többségét képviselte. Sajnálatosan a középosztály mérete a tagállamok csaknem kétharmadában csökkent. Az elemzés ugyan nem utal a középosztály általános zsugorodására, de megállapításai között szerepel, hogy a középosztályba bekerülni az alacsony iskolai végzettségűek, a fiatalok és a munkanélküliek számára egyre nehezebb.

A szegénységi küszöb (a mediánjövedelem 60%-a) alattiak aránya a tagállamok kétharmadában nőtt 2006 és 2021 között, ami összhangban van a középosztály méretének csökkenésével, ami sok országban a középosztályból az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező osztályba való mozgást tükrözi.

A megélhetési költségek válságának hatását legjobban az mutatja, hogy nagyobb arányban vannak olyan háztartások, akik nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat, mivel az energiaárak szintje 2022-ben jóval az átlagos infláció felett nőtt. Ez a legbizonytalanabb háztartásokat sújtotta leginkább, különösen az alacsony iskolai végzettségűek, a fiatalok, a nők és az egykeresős háztartásban élők (különösen a gyermeket nevelők esetében).

*

A tanulmány seregnyi megállapítása közül figyelemre méltó, hogy a reáljövedelem szintje több mint kétszeresére nőtt Bulgáriában és Romániában, megduplázódott Litvániában, majdnem megduplázódott Lengyelországban és Lettországban, Csehországban több mint 40%-kal, Horvátországban és Magyarországon közel 30%-kal nőtt. Ugyanakkor, paradox módon, az alacsonyabb fizetésű munkavállalók munkahelyének elvesztése, a bérek közötti egyenlőtlenségek csökkenésével (!) is járt, így néhány országban, ahol a korábbi ciklus recessziója nagy munkanélküliséggel járt, például Magyarországon, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése és a bérkülönbségek szűkülése párhuzamos folyamatként zajlott.

A tanulmány letölthető a honlapünkról.