Kötelező vagy nem a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

Tavaly novemberben nyújtott be a kormány egy salátatörvény-javaslatot, amiben - mindenféle egyebek mellett - az szerepelt, hogy megszüntetné a kötelező foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok jelentős részét. A javaslatot azzal indokolták, hogy ez csökkenti a munkáltatók vállát nyomó bürokratikus terhet, és ezzel növelhető a versenyképesség és a közigazgatás hatékonysága. Miskéri László írása.

Kötelező vagy nem a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

Az Országos Munkavédelmi Bizottság a tervezetet megkapta véleményezés céljából. Plenáris ülésen tavaly, december első napjaiba a Munkáltatói oldal – a Munkaadói oldal egyetértésével – szakmai érvek sorozatával indokolta egyet nem értését a rendelet tervezet ellen, ami akkor már a parlament asztalán volt.  A szakmai érvek figyelmen kívül hagyása mellett a parlament a rendeletet elfogadta avval, hogy a végrehajtási rendeletet minden szaktárca dolgozza ki, ezért a bevezetését 2024. szeptember 1- hatállyal állapították meg.

E közben, futótűzként terjedt a hír a médiában, hogy szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat.

Az ágazati minisztériumi rendeletek megalkotására ugyan 8 hónap állt rendelkezésre, ennek ellenére csak a tervezett hatályba lépés előtt másfél héttel bocsátották társadalmi vitára a jogszabálytervezeteket.

Az Országos Munkavédelmi Bizottság a Miniszteri rendeletek tervezetét véleményezésre megkapta.  A munkáltatói és a munkavállalói oldal közös állásfoglalásában, (LIGA honlapon megtalálható) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok újraszabályozását súlyos, a munkavédelem és ezen belül a foglalkozás-egészségügyi ellátás működésének alapjait érintőnek tekinti, ezért közös és – hangsúlyozandóan – szakmai alapokon nyugvó álláspontot alakított ki.

Mindkét oldal elutasítja, hogy a szabályozást lehetővé tevő törvény indokolása, illetve a közzétett rendelettervezetek hatásvizsgálati lapja a munkaköri alkalmassági vizsgálatot egyszerűen adminisztrációs kötelezettségnek minősítse. A rendeletek hatályba lépésével nem a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkennek, hanem a megelőzés, a prevenció egyik fontos eleme csorbul.

Az NGM Munkavédelmi Főosztályának erre vonatkozó válaszában kitért arra, hogy a szakmai háttérmunka már az év elején elkezdődött. Számos belső, tárcaközi és szakmai egyeztetésre került sor a témában. A rendeletek a szakmai háttérmunka eredményeképp, munkakör, vagy foglalkozás helyett azokat az expozíciókat tartalmazzák, amelyekben a dolgozókat – a munkakőr elnevezéstől függetlenül – el kell küldeni alkalmassági vizsgálatra. A különböző ágazatok munkáltatói a rendeletek és kockázatértékelésük alapján tudják meghatározni, hogy milyen munkakörökben kell a kötelező alkalmassági vizsgálat.

 A miniszteri rendeletek alapján, a 33/1998 (VI.24)NM rendelet szerint kell eljárni, ami az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokra is vonatkozik.

A Munkavállalói oldal a kapott válaszra egy nyolc kérdést tartalmazó választ küldött, amelynek megvitatására október 21-én az Országos Munkavédelmi Bizottság soron következő ülésén dr. Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, valamint dr. Pilz Tamás IM közjogi és deregulációért felelős helyettes államtitkár részvételével került sor. A Munkavállalói oldal Szakszervezeti Konföderációkat képviselő tagjai véleménye szerint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok korábbi szabályozásának módosítása, különös figyelemmel a megjelent ágazati miniszteri rendeletekben meghatározottakra, szükségtelen volt, a munkavédelem presztízsét rontó, kárt okozó rendeletalkotás. Az ágazati rendeletekben egységesen, azonosan van meghatározva, hogy mely esetekben kötelező a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Ebben a munkavállalót érő expozíciókat határozták meg, többek között a tíz kg-nál nagyobb teheremelés esetén is kötelező a vizsgálat. (Csak példaként, egy karton nyomtató papír tömege több, mint tizenkét kg, vagy egy irodai szék, amely pld. a képernyős munkahelyeken elengedhetetlen, meghaladja a tizennégy kg-ot.) Az ülésen elhangzott olyan javaslat, kérés, hogy a rendeletet vonják vissza a további károkozás elkerülése végett. Tapasztalatain szerint jellemzően a kis és közepes vállalkozásoknál – vélhetően a médiahírek hatására – történtek szerződésbontások foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval, illetve elmaradtak az időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok.

 Ami nem változott: A 1993.évi XCIII tv.58.§ előírása értelmében a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani!

Amennyiben egy munkáltató úgy szabályozza le a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendjét, hogy nem minden munkavállalójának írja elő az előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatokat, ezt csak úgy tudja megtenni, amennyiben soron kívül kockázatértékelésben tárja fel azokat a tevékenységeket, ahol a rendeletben leírtak szerinti expozícióval nem kell számolni. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység. A kockázatértékelést végzők a megállapítás helyességéért, a munkáltató objektív felelőssége mellett együttesen felelnek.

Miskéri László

az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja