A nők és az esélyegyenlőség

Az előző ülés emlékeztetőjének az elfogadását követően Isabella Schömann, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkár helyettese ismertette a női, esélyegyenlőségi ügyek aktuális helyzetét. A legfontosabb lépésnek azt emelte ki, hogy hosszas előkészítő munka után az ETUC ajánlást fogadott el a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezeléséről, mely kiterjed a munkahelyi erőszak visszaszorítására is. A bértranszparencia irányelv átültetése kapcsán elmondta, hogy minden országban nehéz a munkaadói oldallal egyeztetni ezt a kérdést, mivel túl drágának és sok adminisztrációs tehernek tartják az irányelv által szabott kötelezettségeknek való megfelelést. Kiemelte továbbá, hogy az EU szinten 13%-os mértékű nemek közötti bérkülönbség csökkentésében a bértranszparencia irányelv elsődleges szerepet játszik. Ez a bérkülönbség olyan mértékű, hogy november elejétől úgy kell tekintetünk erre, mintha a nők ingyen dolgoznának az év hátralévő részében. Schömann asszony elmondta, hogy az ETUC félidős kongresszusa jövő évben lesz és céljuk, hogy minél több fiatal nő is bevonásra kerüljön a szakszervezeti események résztvevői közé.

Ezt követően Aline Brüser az ETUC szakértője mutatta be az Európai Parlament új összetételét és az Európai Bizottság új jelöltjeit. Az esélyegyenlőség és ezen belül a női ügyek területére Hadja Lahbib-ot javasolta Ursula von der Leyen asszony.

Giulio Romani az ETUC főtitkára a szervezet október 15-16-án elfogadott ajánlását mutatta be, melynek célja, hogy Európai Uniós irányelv szülessen a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzéséről. Az ajánlás az elsődleges munkahelyi stresszt okozó faktorok között emeli ki a kiégést, a rossz munkaszervezést, a munkaerőhiányt és az ennek kezelésre alkalmazott túlmunkát, a folyamatosan rendelkezésre állás elvárását a munkáltatók oldaláról, a munkahelyek bizonytalanságát és nemi alapú munkahelyi erőszak előfordulását. Ezek mind növelik a pszichés nyomást a munkavállalókon. Az pszichoszociális kockázatok az Európai Unióban az egészségkárosodás egyik jelentős forrása. Az Európai Szakszervezeti Szövetség Intézetének (ETUI) legfrissebb felmérése szerint a korai halálokok kiváltóinak 8%-át ez a kockázati faktor jelenti. Bizonyított tény, hogy a pszichoszociális kockázatok szív és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek, és ezzel veszélyeztethetik a munkavállalók egészségét és biztonságát. A munkavállalók hatékonyságára szintén negatív hatást gyakorol ez a tényező, mind a verseny, mind a közszféra alkalmazottai körében. Megfelelő szabályozás esetén a munkavállalók és a munkáltatók oldaláról előnyös lenne ezt a kockázati faktort csökkenteni és kezelni. Az eddigiek alapján látható, hogy a munkavállalói egészségmegőrzés szempontjából kiemelt jelentőségű területről beszélünk. Ennek tükrében fontos, hogy a jövőben több figyelmet irányítsunk a pszichoszociális kockázatokra, hiszen ez is része kell, hogy legyen az egészséges és biztonságos munkahelyeknek. Az ETUC évek óta harcol azért, hogy egy EU szinten kötőerővel bíró irányelv szülessen a probléma orvoslása érdekében. A leendő irányelv fontos, hogy figyelembe vegye a nemi alapú munkahelyi erőszak hatását, továbbá fontos, hogy más sérülékeny csoportokra is figyelmet fordítson.

A bizottsági ülés során a résztvevők bevonásával megvitatásra került két novemberben esedékes kampány. Az egyik a béregyenlőség napja, amelytől számítva úgymond ingyen dolgoznak a nők a nemek közötti bérkülönbség miatt. A LIGA Szakszervezetek ezzel kapcsolatos tájékoztatóját néhány nappal ezelőtt közöltük a weboldalon. A másik témája a november hónapnak a nemi alapú erőszak visszaszorítása, erre vonatkozóan november 25-én az ETUC figyelemfelhívó kampányt tart majd.

A későbbiekben Sarah Cooke O’Dowd a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (továbbiakban EIGE) munkatársa mutatta be az intézet működését és kutatási területeit. Elmondta, hogy minden soros elnökséghez kapcsolódóan készítenek egy szakmai kiadványt. Az aktuális magyar elnökség alkalmából a visszatérés a munkaerőpiacra a szülői szabadságról témában készült kutatásuk, ami az EIGE honlapján keresztül elérhető angol nyelven.

Az eseményen a fentieken túl kerekasztal beszélgetésre volt lehetőség Lina Gálvez Muñozzal az Európai Parlement képviselője, aki az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) vezetője is egyben. Ezt követően bemutatásra került az EU 2022/2381 irányelv átültésének helyzete az egyes tagállamokban. Az irányelv célja a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és a kapcsolódó intézkedések.

Szabó-Zsura Brigitta