Budapesti nyilatkozat
A szakszervezetek által szorgalmazott értékek, a minőségi munkahelyek, a szociális jogok európai pillére, a szociális párbeszéd megerősítése és az esélyegyenlőség hangsúlyozása is belekerültek a 2024. november 8-án az állam és kormányfők által aláírt Budapesti nyilatkozatba.
Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról
A Spanyolországban pusztító szélsőséges időjárási eseményeket követően őszinte részvétünket és szolidaritásunkat fejezzük ki Spanyolország népe felé, különösen az áldozatok családtagjai és barátai felé.
*
Mi, az Európai Unió vezetői eltökéltek vagyunk amellett, hogy az új geopolitikai valóság, valamint a gazdasági és demográfiai kihívások közepette biztosítsuk közös gazdasági jólétünket és fellendítsük versenyképességünket, az EU-t a világ első klímasemleges kontinensévé téve, továbbá biztosítva az EU szuverenitását, biztonságát, rezilienciáját és globális befolyását. A Versailles-ban megkezdett, majd Granadában, Brüsszelben és a stratégiai menetrendben továbbvitt munkára alapozva az Uniót versenyképesebbé, termelékenyebbé, innovatívabbá és fenntarthatóbbá fogjuk tenni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra építve, továbbá biztosítva a konvergenciát és az egyenlő versenyfeltételeket mind az Unión belül, mind globálisan.
Üdvözöljük Enrico Letta „Much more than a market” (Jóval több mint piac) és Mario Draghi „The future of European competitiveness” (Az európai versenyképesség jövője) című jelentését, melyek azonosítják a kritikus jelentőségű kihívásokat, és jövőorientált ajánlásokat fogalmaznak meg. Ezek a jelentések szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy ambiciózusan haladjunk előre a munkánkkal. A jelentések megkongatták a vészharangot, és mi cselekedni fogunk. Döntő fontosságú, hogy sürgősen megszüntessük az innovációs és termelékenységi szakadékot mind globális versenytársainkkal szemben, mind pedig az Unión belül. Az egység és a szolidaritás szellemében fogunk munkálkodni, valamennyi uniós polgár, vállalkozás és tagállam javát szolgálva.
Versenyképességünk fellendítése érdekében minden eszközt és szakpolitikát ki kell aknázni, mégpedig átfogó és koherens módon, mind uniós, mind tagállami szinten. A szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges. A mai napon hangsúlyozzuk, hogy e kihívások kezelése érdekében sürgősen szükség van a határozott fellépésre, továbbá az Európai Tanács 2024. áprilisi következtetéseire építve eltökélt és kollektív erőfeszítésekre szólítunk fel a versenyképességet ösztönző következő tényezők kapcsán:
1. A teljeskörűen működő egységes piac biztosítására és a benne rejlő minden potenciál kiaknázására irányuló erőfeszítéseink intenzívebbé tétele, mivel az egységes piac az innováció, a beruházások, a konvergencia, a növekedés, a konnektivitás és a gazdasági reziliencia egyik fő hajtóereje. E célból felkérjük a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig nyújtson be olyan új és átfogó horizontális stratégiát az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan, amely egyértelmű határidőket és mérföldköveket megállapító ütemtervet is tartalmaz.
2. Határozott lépések megtétele 2026-ig a megtakarítási és beruházási unió felé, valamint sürgős előrelépés a tőkepiaci unió terén. Ez olyan, ténylegesen integrált európai tőkepiacokat fog teremteni, amelyek minden polgár és vállalkozás, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára is elérhetők. Ez várhatóan megteremtené annak lehetőségét, hogy innovatív vállalkozásaink növekedjenek. Emellett a tőkebefektetések növelése hozzájárulna az EU versenyképességének biztosításához a kritikus technológiák terén. A bankunió kiteljesítéséhez is további előrelépésre van szükség.
3. Az ipari megújulásunk és a dekarbonizáció biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az EU ipari és technológiai nagyhatalom maradjon. E célból olyan európai iparpolitikát fogunk kidolgozni, amely biztosítja a jövő kulcsfontosságú technológiáinak növekedését, mindeközben különös figyelmet fordítva az átalakulóban lévő hagyományos iparágakra. Felkérjük a Bizottságot, hogy – prioritást adva annak – terjesszen elő átfogó iparstratégiát a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében.
4. Egyszerűsítési forradalom elindítása, világos, egyszerű és intelligens szabályozási keret biztosítása a vállalkozások számára, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek drasztikus csökkentése, különös tekintettel a kkv-kra. Olyan támogató szemléletet kell követnünk, amely a bizalmon alapul, és amelynek köszönhetően a vállalkozások túlzott szabályozástól mentesen prosperálhatnak. A Bizottság által haladéktalanul megvalósítandó fő célkitűzések közé tartozik, hogy konkrét javaslatokat terjesszen elő 2025 első felében a jelentéstételi követelmények legalább 25%-kal történő csökkentésére vonatkozóan, valamint hogy a javaslataiba foglaljon bele a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatokat és versenyképességi hatásvizsgálatokat.
5. Védelmi készültségünk és képességeink növelése, különösen védelmi technológiai és ipari bázisunk ennek megfelelő megerősítése révén [1]. E tekintetben a főképviselő és a Bizottság haladéktalanul elő fogja terjeszteni a köz- és magánfinanszírozás céljára kidolgozott opciókat. Ki fogjuk aknázni az űriparban rejlő lehetőségeket is.
6. Európa élvonalba helyezése a kutatás és az innováció terén globálisan, különösen a forradalmi technológiákat illetően, valamint azon célkitűzés megvalósítása, hogy a K+F területén eszközölt kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3%-át. Készen állunk az Enrico Letta által javasolt „ötödik szabadsággal” kapcsolatos munkára, a kutatás, az innováció és az oktatás egységes piacon belüli előmozdítása érdekében.
7. Azon kettős célkitűzés megvalósításának folytatása, hogy stratégiai energetikai szuverenitást érjünk el, és 2050-re klímasemlegessé váljunk. E célból – prioritást adva annak – valódi energiauniót fogunk kiépíteni, amelyet a teljes mértékben integrált és összekapcsolt energiapiac jellemez; ezt energiaszerkezetünk dekarbonizációja, valamint minden polgárunk és vállalkozásunk megfizethető és tiszta energiával való ellátása révén valósítjuk meg. Sürgős intézkedéseket fogunk hozni annak érdekében, hogy kezeljük a magas és ingadozó európai villamosenergia-árakból fakadó helyzetet, valamint ezek kiváltó okait.
8. Körforgásosabb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság létrehozása, valamint integrált piac kialakítása a másodlagos anyagok, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok számára. E célból felkérjük a Bizottságot, hogy terjessze elő a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló javaslatát.
9. Az EU technológiai képességeinek megerősítése, a digitális transzformáció felgyorsítása minden ágazatban, az adatgazdaságban rejlő lehetőségek megragadása, gondoskodva egyúttal a magánélet védelméről és a biztonságról, valamint az innovatív technológiák fejlesztésének előmozdítása. Felkérjük a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig terjesszen elő javaslatokat e tekintetben.
10. Az Európában fellelhető tehetségpotenciál kiaknázása és beruházás a készségekbe, hogy Unió-szerte elő tudjuk mozdítani a minőségi munkahelyeket. A szociális jogok európai pillérével összhangban törekedni fogunk a szociális párbeszéd megerősítésére, az esélyegyenlőség fenntartására és az egyenlőtlenségek csökkentésére.
11. Olyan ambiciózus, szilárd, nyitott és fenntartható kereskedelempolitika folytatása, amelynek a magját a WTO alkotja, és amely védi és előmozdítja az EU érdekeit, gazdasági diverzifikációját, valamint rezilienciáját. Fokozni fogjuk gazdasági biztonságunkat a nyitott gazdaság megőrzésével és nemzetközi partnerségek kiépítésével párhuzamosan.
12. Versenyképes, fenntartható és reziliens mezőgazdasági ágazat létrehozása, stabil és kiszámítható keret biztosítása a mezőgazdasági termelők számára, az élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójuk megerősítése, valamint tisztességes verseny biztosítása globálisan és a belső piacon.
Jövőálló finanszírozás
Olyan versenyképességi kihívásokkal nézünk szembe, amelyek miatt jelentős beruházásokra lesz szükség, a köz- és magánfinanszírozást egyaránt mozgósítva. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy céljaink érdekében megvizsgáljuk és felhasználjuk az összes instrumentumot és eszközt: a többéves pénzügyi keretet mint stratégiai prioritásaink megvalósításának alapvető eszközét; a tőkepiaci uniót a magánfinanszírozás mozgósítása érdekében; továbbá az Európai Beruházási Bank nagyobb mértékű bevonását. Meg fogjuk vizsgálni új eszközök kidolgozásának lehetőségét. Továbbra is új saját források bevezetésén fogunk dolgozni.
Minden eddiginél sürgetőbb, hogy egységes választ adjunk. Felszólítjuk az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy sürgősen hajtsák végre és valósítsák meg ezt az új európai versenyképességi megállapodást. A következő év folyamán további stratégiai iránymutatást fogunk nyújtani, és rendszeresen át fogjuk tekinteni az elért eredményeket.
[1] Ez nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét.