Tájékoztató a bruttó átlagkereset alakulásáról

2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint volt.

A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 8,4, a reálkereset pedig 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 550 000, a nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,6, illetve 8,3%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

br átlag.png

Forrás: KSH

 2025. március:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400 forint volt, 8,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

A nettó átlagkereset 490 400 forintot ért el, 8,4%-kal magasabb volt, mint 2024. márciusban.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800, a költségvetésben 647 000, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0, 9,1, illetve 9,9%-kal nőtt egy év alatt.

A reálkereset 3,5%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,7%-os növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 550 000 forint volt, 8,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,3%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

reál átlag.png

Forrás: KSH

2025. január–március:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt.

A bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

 Márciusban 8,5%-ra lassult a bruttó bérek növekedési üteme, a fegyverpénz hatását leszámítva utoljára 2021 közepén volt ilyen lassú bérdinamika Magyarországon. A vállalati szektorban 8,5%-os növekedést mért a statisztikai hivatal, ami azt jelzi, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a cégek lassabb béremelési tempóra váltottak. Mindezek mögött a munkaerőhiány mérséklődése és a dolgozók alkupozíciójának romlása állhat. A gyenge megrendelési adatok és a bizonytalan kilátások is arra ösztönzik a cégeket, hogy igyekezzenek spórolni a költségeken.

A reálbérekre ellentétes folyamatok hatottak. A béremelkedési ütem lassulása visszafogta volna, míg az infláció mérséklődése emelte volna a reálbéreket. A két hatás végül kioltotta egymást, így a keresetek vásárlóereje márciusban is csak 3,5%-kal emelkedett.

Budapest, 2025. május 20.