Nem csökken az áremelkedés

12 hónap alatt, 2024. júliushoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 5,9%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,6%-kal), ezen belül a csokoládé, kakaóé 20,4, a kávéé 19,6, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 18,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 32,0, az őszibaracké 85,4), a tojásé 17,7, az édesipari lisztesárué 13,8, a gyümölcs- és zöldségléé 13,2, az étolajé 10,8, a büféáruké 10,2, a vaj, vajkrémé 8,2, a péksüteményeké, valamint az alkoholmentes üdítőitaloké 7,0-7,0%-kal. A termékcsoporton belül a margarin ára 30,1, a liszté 10,4, a cukoré 9,0, a párizsi, kolbászé 8,6, a tejtermékeké 5,6, a sertéshúsé 4,2%-kal mérséklődött. A háztartási energiáért 10,9%-kal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,1, a palackos gáz 4,6%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,5%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,8%-kal. A szolgáltatások 5,3%-kal drágultak, ezen belül a testápolási szolgáltatások 10,1, a sport, múzeumi belépők, valamint a lakásjavítás és -karbantartás 10,0-10,0, a járműjavítás és -karbantartás 9,8, a lakbér 9,5, az egészségügyi szolgáltatások 8,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,5, a szobabútorok 4,4, a konyha- és egyéb bútorok 3,8, az új személygépkocsik 2,2%-kal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 4,3%-kal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,8%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2025. júniushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,3%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,4%-kal). A friss hazai és déligyümölcs 8,4, az édesipari lisztesáru 5,8, a csokoládé, kakaó 2,4, a baromfihús, valamint a kávé 1,8-1,8, a vaj, vajkrém 1,6, a cukor 1,1, az alkoholmentes üdítőitalok 0,8, a tejtermékek 0,7%-kal többe kerültek. A termékcsoporton belül a tojás ára 2,6, a péksüteményeké 1,7, a párizsi, kolbászé, valamint az étolajé 1,1-1,1, a kenyéré 1,0, a tejé 0,8, a liszté 0,6%-kal mérséklődött. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 1,2%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 2,3%-kal többet, a palackos gázért 1,1%-kal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 8,9, a sport, múzeumi belépők 1,7%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,3%-kal nőtt, a gyógyszer, gyógyáruké 0,3%-kal mérséklődött.

A júniusi 4,6%-ról ugyan csökkent az infláció júliusban, de a 4,3%-os érték meghaladta az előzetes várakozásokat. Az elemzők 4 százalék körüli éves drágulást valószínűsítettek részben a bázishatás (az infláció tavaly júliusi megugrása) miatt. A KSH adataiból az is kiderült, hogy a vártnál magasabb áremelkedési ütemért elsősorban az energiaárak voltak felelősek, melyek közel 11%-kal emelkedtek egy év alatt. Az élelmiszerek továbbra is átlagon felüli mértékben drágultak, 5,9%-os volt az infláció abban a termékkörben.

Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében továbbra is vegyes a kép, míg a havi ráták magasabban alakultak, az éves mutatók mindkét kategória esetében lejjebb jöttek. Az éves élelmiszerinfláció 6% alatt utoljára tavaly decemberben volt, a szolgáltatások éves mutatója pedig több mint három éve nem látott alacsony szintre mérséklődött. A friss adat egyben azt is jelenti, hogy megszakadt az alacsony havi átárazások sorozata. Mindez rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatása volt Azzal, hogy júliusra lényegében kifutott az összes intézkedés egyhavi inflációt fékező hatása, az alapfolyamatok vették át az uralmat és a mutató egyből megugrott. Tehát minden törekvés ellenére Magyarországon magas a strukturális infláció. Erre utal, hogy a maginfláció – bár júliusban tovább fékeződött – még mindig 4 százalékos, a tavalyi rendkívül magas bázis ellenére is. Összességében meglehetősen szerteágazó területek magasabb áremelkedése adta ki, hogy a vártnál magasabb lett a júliusi inflációs ráta.

be.

Június egyébként tipikusan az ilyen idényáras élelmiszerek áresésnek a hónapja, olyannyira, hogy emiatt a nyár elején a teljes élelmiszer termékkör árszintje esni szokott. Ez most nem következett be, mutatva, hogy az inflációnak az élelmiszer még mindig a legneuralgikusabb pontja. Jellemző, hogy a tartósabb inflációs folyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató (ami az időjárásfüggő, hektikus változó árú nyers élelmiszereket kiszűri) 4,8%-ról 4,4%-ra mérséklődött júniusban.

Ennél meglepőbb jelenség, hogy a tartós fogyasztási cikkek havi alapon 0,4%-kal drágultak. A magas importtartalom miatt ebben a termékkkörben meghatározó a forintárfolyam alakulása. Úgy tűnik azonban, hogy a stabilizálódó fizetőeszközünk ellenére maradt még árnyomás ezen a területen.

A harmadik inflációfelhajtó tényező a vezetékes gáz drágulása. Ez egy hatósági áras termék, aminek az átlagára a fogyasztás mennyiségétől függ, a KSH pedig hónapok óta úgy számol, hogy technikai alapon áremelkedést kell rögzítenie.

Összességében a mai adat a várakozásokkal egybevágó inflációs folyamatokról árulkodik. A gazdaság messze van az árstabilitástól, a hatósági árintézkedések nélkül 6% körüli lenne az infláció Magyarországon. A várakozások szerint az idén az árindex nem is süllyed vissza a jegybank 2-4%-os célsávjába, sőt, tartósan ez csak 2027-ben látszik elérhetőnek az elemzői várakozások szerint.