„Valaki mer szólni”

– A sajtóban egyre másra jelennek meg a hírek a bérmegállapodásokról. Az MTSZSZ számára mikor kezdődik a bértárgyalási szezon?

– Hetven vállalatnál vagyunk jelen, ezért az a szakszervezet vagyunk, amely a bértárgyalásokat már szeptembertől elkezdi és ez április végéig tart. Ugyanis az állami vállalatoknál és a vállalatok egy részénél január elsejétől történik a béremelés, ezt már ősszel elkezdjük tárgyalni, januártól pedig kezdődnek a versenyszférás bértárgyalások, itt a gazdasági év április elsejétől indul.

– Mely vállalatoknál zárultak már le a bértárgyalások?
– A MÁV csoportban megtörtént a bérmegállapodás, amely közel 60 ezer munkavállalót érintett, azt gondolom, egészen jó megállapodást kötöttünk. Az előzetesen aláírt bérmegállapodás 4,7 százalékos alapbéremelést írt elő, ezt sikerült a gazdasági mutatókra tekintettel újratárgyalni, és még egyszer 4,7 százalékos béremelés történt! A munkavállalók két lépcsőben, januárban megkapták a 4,7-százalékot, a második 4,7 százalékot áprilisban kapják meg. Továbbá jelentős pluszkifizetésekre kerül sor. Az előző években a kritikus helyzetekben nem minden dolgozó kapott a helytállásáért jutalmat, például a hőségpénzt, de ezt most egységesítettük, a jövőben minden munkavállalónak jár, ez belekerült a kollektív szerződésbe. Ezek olyan jelentős összegek, hogy itt 13 százalék körüli keresetnövekedéssel tudunk számolni 2026-ban.
A fővárosi vállalatoknál is a BKV- BKK tekintetében 8,6 százalékos béremelésre kerül sor. A versenyszféra területén változó a kép: van, ahol már meg tudtunk állapodni, az autóipar egy részén már igen, ezen a területen a béremelések mértéke 5,5 százalék és 13 közötti, ez utóbbi a Mercedesre vonatkozik.

– Tegnap jelent meg a sajtóban is a Mercedes-bértárgyalások eredménye. Valljuk be, az itt elért keresetnövekedés kiugró érték!
– Igen, de ugyanígy az Opel Szentgotthárdon is hasonló, bőven tíz százalék fölötti ez az érték. A Mercédesznél 2,5 százalékról indultunk, ez volt a vállalat ajánlata, ehhez képest a fizikai dolgozóknál 6,7 százalékos alapbéremelés történt és sokféle egyéb juttatást értünk el. Összességében a bérmegállapodások hatása 13- 13,7 százalékos keresetnövekedést jelent. Két éves megállapodást kötöttünk, tehát mindez 2027-re is érvényes lesz.

– Az autóipari cégeknél sok a pótlék, és de itt a munkavállalók félmillió forint egyszeri kifizetést is kaptak…
– Pár évvel ezelőtt azt is elértük a Mercedesnél, hogy az eredményrészesedésből is kapjanak juttatást a munkavállalók, mivel ha a vállalat kitermel egy bizonyos nyereséget, az a dolgozókon múlik. Németországban ez bevett gyakorlat, de ezt a magyar vállalat nem fizette. Mi azt mondtuk, ugyanúgy hozzájárulunk a teljes konszern nyereségéhez, ezért kértük, hogy a magyar munkavállalóknak is járjon ez az összeg. Sikerült betenni a kollektív szerződésbe, illetve a bérmegállapodásba; a vállalat ezt az összeget a gazdasági év végén fizeti ki. Ez ebben az évben félmillió forint volt. Kevesebb, mint a korábbi évben, de ez a gazdasági körülményekhez is igazodik. Plusz pénz a dolgozóknak, még akkor is, amikor a gazdasági helyzet vagy a villanymotorokra való átállás miatt kevesebbet termelt a cég, a három műszakból csak egy dolgozott az elmúlt időszakban!
Továbbá az elmúlt években a vállalat nem fizette a cafetériát, most ezt visszahoztuk a kollektív szerződésbe. A munkavállalók szezonális bónuszokra is jogosultak, például. a vakáció bónusz 400 ezer forintos összeg, illetve ott a 13.havi fizetés.

– Említetted, hogy szűkül a termelés. Ez mennyire általános jelenség?

– Az egész versenyszféra területén problémák vannak. A vállalatvezetők eddig vártak, hátha történik valami, hátha lesznek megrendelések, de most ebben az évben leépítésekbe kezdtek.

– Amit nem leépítésnek, hanem karcsúsításnak hívnak..
- Egy vállalatunknál az ötszáz főből hirtelen háromszáz lett. Az autóiparról beszélek és a beszállítóikról. Az Opel az egyetlen olyan gyár – természetesen azok közül, amelyekre rálátok –, ahol még most is sok munka van. Négy műszakban dolgoznak és rengeteg a túlóra. Itt motorokat gyártanak. A Mercedesben most kezdik feltölteni, a gyárat,  hamarosan ideérkezik egy új modell, amit Magyarországon fognak gyártani, és ahhoz veszik fel folyamatosan az embereket. Jelentős bővítés előtt áll a gyár, s ehhez 3000-3500 új dolgozót vesznek fel. Sajnos nem ez az általános tapasztalat.

– Mindezt a tagszervezeti létszám is megsínyli.

– A mi létszámunk is a termelés bővülésével és megtorpanásával ingadozik, és sokan nyugdíjba mennek. A fiatalokat nehéz meggyőzni, ők vándorolnak. Éppen tegnap hallottam, hogy a Mercedes felvett 30 embert, akik megfeleltek, de a következő héten már csak 26-an jelentkeztek munkára….

– Említetted, hogy 70 cégnél vagytok jelen, ezek közül állami vállalat és privát szféra is megtalálható. Hogyan tudjátok összefogni ezeket a cégeket?
- Egyrészt a szervezeti felépítésünket ehhez igazítottuk. Tartoznak hozzánk állami vállalatok, közlekedési vállalatok – ebben nem csak a MÁV tartozik bele - és a versenyszféra területén autóipari cégek és beszállítóik, de vannak szerszámkészítők is, egészen odáig, hogy csatlakoztak hozzánk pedagógusok és egészségügyi területek. Mindenütt sikerült kiépíteni helyben az érdekvédelmet, és találtunk olyan embereket, akik a munka szakmai részét viszik. Külön alelnököket választottunk, van versenyszférás alelnökünk, közszférás alelnökünk, és ők a helyi tisztségviselőkkel dolgoznak együtt.
A jogi területen a munkajoggal és a munkaszerződéssel kapcsolatos elemeket központilag oldjuk meg. Két munkajogászunk van, akik kijárnak a területekre is, például havonta kimennek az adott gyárhoz, és ott is lehetőség van a dolgozóknak elmondani, milyen problémákkal szembesülnek. Ezek döntő része a munkaszerződéssel, a beosztásokkal, a munkaidővel és az elszámolással kapcsolatos. Ehhez igazodtunk a szervezeti szinten. És természetesen az elnökség fogja össze a teljes területet.  

– Visszatérve a taglétszámra: ha jól tudom, nem csak csökken, nő is a tagság.
– Egyre többen érdeklődnek, legutóbb a győri Audiból kerestek mérnökök. A mérnöki állomány korábban úgy gondolta, nekik nincs szükségük védelemre, mert ők megvédik magukat. Most egyre többen jelentkeznek. Ennek az az oka, hogy a bérmegállapodásoknál mindig a fizikai dolgozók béréről tárgyalunk, mert a bérük alacsony, nehéz a megélhetés, és közhiedelem, hogy "az értelmiségi területen dolgozók úgyis jól keresnek, nekik kevesebb százalékos béremelésre van szükségük". De a minimálbér jelentős emelkedésével és a fizikai létszám bérnövekedésével egymás mellé kerültek a bérek. Ilyenkor keresnek a mérnökök, hogy tudjuk-e őket is képviselni. A Mercedesnél a 6,5 százalékra plusz 1,5 százalékos béremelést kapnak a magasabb munkakörökben. Itt a menedzsment rájött arra, hogyha nem tudja a mérnökök bérét is megtartani azon a szinten, akkor tovább fognak lépni.
Az Ericsson Magyarország Kft.-nél is nagyobb létszámmal vagyunk jelen, itt jelentős a létszámnövekedés. A Műszaki Egyetemről jönnek a fiatalok, akik figyelik a lehetőségeket. Ha nem versenyképes a bér, ha például más, infokommunikációs területen dolgozó cégek többet fizetnek, akkor állást váltanak. Banki területről is van megkeresésünk – olyan területekről, ahol eddig nem voltunk jelen.

– Egyedi szakszervezeti modellt valósítotok meg. Egy szervezet hetven lábon áll.
– Az, hogy a szakszervezeti tisztségviselő kívül van a gyárkapun, ez unikális modell a magyar szakszervezetekben. Majdnem úgy működünk, mint egy konföderáció. Ilyen nincs másik Magyarországon. Nincs függő viszony, így teljesen másként tudok fellépni a cég vezetőjével szemben.

– Mi a legfőbb ok, amiért megkeresik az MTSZSZ-t a munkavállalók?
– A legkisebb ügytől a legnagyobbig minden előfordul. Ha a büfészolgáltatást kell elintézni, az is fontos. Fontos, hogy érezzék, hogy valaki mer szólni. Ha egy vállalatnál nem tetszik a dolgozóknak valami, azt mondják, „menjél odébb!” De ha valaki, főleg, ha külsős, aki nem megvehető a gyár részéről – ezt mondják a munkavállalók – ezt szóvá teszi, akkor az már számít! És számít, ha valaki komolyan veszi a munkavállalói kéréseket.

– A szakszervezet odafigyel a munkavállalókra - ez nem változik. Mégis, mi változott a szakszervezeti munkában?
– Az az elvem, hogy minden vállalatnál partnerségre kell törekedni. Az a módszer, ami régen volt, kiabáltunk vagy sztrájkoltunk, ez ma már nem működik. Meg kell találni azt a hangnemet, amelyet a konfliktusok megoldásában használni lehet. A konfliktusokat nem tudjuk kikerülni, nem is akarjuk, de tárgyalásos úton szeretnénk megoldani, és erre törekedni.
Persze nem mindig lehet. A szolnoki Stadler gyárban már két éve vannak tagjaink, de a cégvezetés annyira szakszervezet-ellenes, ha valakit megválasztanak tisztségviselőnek, azt rövid időn belül, valamilyen úton-módon eltávolítják a cégtől. Ha nem a munkája miatt, akkor addig piszkálják, amíg elmegy. 

– A hetven cégből hánynál tudtatok kollektív szerződést kötni?
– A nemrégiben lezajlott Mérnökök és Technikusok Díjátadó Gálán az egyik díjazottunk a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet tisztségviselője, ott kötöttük meg a 25. kollektív szerződésünket. A 70 vállalatból 25 –nél sikerült.

– A többi vállalatnál vagy hiányzik a reprezentativitás vagy nincs meg a munkáltatói fogadókészség?
– Vagy mindkettő. Tipikus, hogy elindítjuk a kollektív tárgyalásokat, többször kértük, hogy tárgyaljunk, de nem indul el a folyamat. Nem mondják azt, hogy nem, de nem kerül rá sor… ez is az uniós törvényeknek megfelelően lehet, hogy beindul. A magyarországi kollektív lefedettség 19 százalék körüli, a Balti országokban 80 százalék. Ezen mindenképpen javítani kell. A kormány kötelessége lett volna erre akciótervet készíteni – ezzel a mai napig adós.
A Munka törvénykönyve szerint a kollektív szerződésekről a munkáltató köteles tárgyalni, de elfogadnia nem kell. De van olyan szabályozás is, amely pozitívan változott. Például egy Alkotmánybírósági határozat és a Munka törvénykönyve szerint a később reprezentatívvá váló szervezetek is be tudnak kapcsolódni a kollektív szerződésbe. Például a Mercedes esetében, amikor már mi odakerültünk, volt kollektív szerződés. Csak nem engedték, hogy aláírók legyünk. Van olyan cég, ahol egy, a munkáltató által létre hozott szakszervezet akadályozta, hogy mi is aláírjunk. A jogszabályváltozás után mindkét esetben változott a helyzet.

-kl