Közös szakszervezeti fellépés
2026. június 9-én a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös levélben fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a pénzügyminiszterhez, valamint a szociális- és családügyi miniszterhez, hogy Magyarország támogassa: az Európai Szociális Alap maradjon önálló, és továbbra is biztosítsa az európai szociálpolitikát és a szociális párbeszédet.
A szakszervezeti szövetségek követelései az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete kapcsán
Az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) előkészítése meghatározó jelentőségű lesz az európai foglalkoztatás-, szociális és kohéziós politika jövője szempontjából. A jelenlegi tárgyalási folyamat olyan hosszú távú döntéseket alapoz meg, amelyek közvetlen hatással lesznek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, a közszolgáltatások finanszírozására, valamint a társadalmi kohézió erősítésére az Európai Unió egészében, így Magyarországon is.
Meggyőződésünk, hogy az MFF-ről szóló tárgyalások során Magyarországnak olyan álláspontot szükséges képviselnie, amely határozottan kiáll a kohéziós politika, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások uniós támogatásának megőrzése és megerősítése mellett.
Ennek keretében különösen fontos, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA, ESZA+) önálló, egyértelműen azonosítható, jól elkülönült alap maradjon a következő ciklusban is. Mivel az alap az Európai Unió szociálpolitikájának legfontosabb finanszírozási eszköze, a magyar munkavállalók számára is kulcsfontosságú, hogy annak részaránya legalább a korábbi szintet őrizze meg, és ne legyen a céljától eltérő módon felhasználható. Nem tartjuk elfogadhatónak a szociális és kohéziós források összeolvasztását a migrációs, illetve védelmi kiadásokra fordítható alapokkal.
A következő MFF-nek emellett célzott támogatásokkal kell segítenie a munkavállalói és munkáltatói részvételt biztosító, ám az utóbbi időben jelentőségét elvesztő szociális párbeszéd megújítását is. Ennek érdekében a szociális kiadások legalább 1%-át szükséges a szociális partnerek kapacitás-bővítésére fordítani.
A jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások fényében különösen indokolt lenne továbbá a többéves pénzügyi keretből finanszírozott valamennyi eszközre vonatkozó szociális kötöttségek bevezetése. Nemcsak dedikált forrásokkal, hanem a jogállamisági mechanizmushoz hasonló horizontális szociális záradékok bevezetésével is szükséges a munkavállalók helyzetének javítása. A szociális feltételrendszernek elő kell segítenie a minőségi munkahelyek teremtését és a kollektív tárgyalásokat, valamint biztosítania kell az alapvető munkavállalói jogok és munkavédelmi sztenderdek tiszteletben tartását.
Végül, szorgalmazzuk a többéves pénzügyi keret teljes összegének jelentős emelését is, amelynek keretében a szociális és gazdasági kohézióra fordított kiadásokat egyértelműen meg kell erősíteni, és azoknak időben stabilnak kell maradniuk. Ragaszkodunk hozzá, hogy a társadalom minden rétege (beleértve a vállalkozásokat és a leggazdagabb magánszemélyeket is) méltányos részt vállaljon a pénzügyi terhekből.
Bízunk benne, hogy a fenti szempontok és javaslatok hozzájárulhatnak Magyarország álláspontjának kialakításához a vonatkozó tárgyalások során. A szakszervezeti oldal kész szakmai tapasztalatával és javaslataival támogatni a kapcsolódó kormányzati munkát, és nyitott a további egyeztetésekre annak érdekében, hogy az új MFF erősítse a társadalmi kohéziót, a szociális párbeszédet, valamint a munkavállalók biztonságát.
Kérjük szíves visszajelzését a fentiekben foglaltakkal kapcsolatban.
Budapest, 2026. június 9.
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Munkástanácsok Országos Szövetsége
