Bérek és szakszervezeti követelések
Milyen gazdasági, jogi, nemzetközi környezetben dolgoznak a szakszervezetek? Hogyan szervezkedjenek, gazdálkodjanak, milyen stratégiát kövessenek? A LIGA Szakszervezetek a GINOP_PLUSZ-3.2.3-24-2024-00078 azonosítószámú „Kapacitásépítés a LIGA Szakszervezeteknél” program keretében 2026. június 15-16-án Bérek és szakszervezeti követelések címmel rendezvényt tartott Gödöllőn.
A közel harminc résztvevőt Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek társelnöke köszöntötte.
Az alapvető szakszervezeti jogok és kötelezettségekről, a szakszervezeti munkaidő kedvezményről, illetve a szakszervezetek működtetésének kérdéseiről dr. Szabó-Zsura Brigitta adott elő.
![Brigitta.JPG [sm-300]](/images/a12477/g/Brigitta világos_sm.jpg)
Ezt követően Borsi Endre, a LIGA Szakszervezetek szakértője "A GDP, az infláció és a keresetek alakulása az országos bértárgyalások tükrében" címmel makrogazdasági kitekintést adott, amelyben az egyes ágazatok helyzetét ismertette. Szólt, az energiaárváltozásnak való kitettségről, a gazdasági növekedési prognózisokról, a termelékenység alakulásáról, de érintette az átlagos béremelkedés, valamint a foglalkoztatások alakulása témakörét is. Hangsúlyozta, jelenleg a legnagyobb mértékben a lakossági fogyasztás élénkülése támogatja a GDP növekedését, de a növekedésnek a beruházások növekvő mértéke, illetve a szolgáltatások bővülése is támasza lehet. A foglalkoztatáspolitikáról elmondta, jelenleg a munkaerő tartalékolás jellemző a gazdaságban, de 2026. második felében megindulhat a foglalkoztatás bővülése is.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség követelései, aktualitások a munkavállalókat érintő uniós irányelvek kapcsán címmel Hangonyi Adrienn, a LIGA Szakszervezetek nemzetközi referense tartott előadást. Előadásában ismertette az Európai Szakszervezeti Szövetség működését, és azokat az európai irányelveket, amelyeket a szövetség kezdeményezett. Ilyen például a már elfogadott bértranszparencia irányelv, és az elfogadás előtt álló a távmunkáról és lekapcsolódáshoz való jogról szóló szabályozás, a munkahelyi stresszről, vagy a közbeszerzési eljárások felülvizsgálatáról szóló rendelkezések. Fontos irány a Mesterséges Intelligenciáról szóló szabályozás vagy az ún. Igazságos átmenetről szóló irányelv, amely garantálná, hogy minden munkavállaló az aktív életszakaszában bármikor tanulhasson, lehetőleg költségmentesen és munkaidőben is.
A második nap Pszichoszociális kockázatok és mentális egészség kérdéséről adott elő dr. Madarász Gyula. Elmondta, az előző kormány leépítette a munkavédelem országos szervezetét, illetve nem tett meg mindent azért, hogy a munkavédelmi büntetések valódi visszatartó erőt képviseljenek. Ma több előremutató kezdeményezésről lehet beszámolni, például a munkavédelmi bírságok 100 millióra emelkedtek, illetve akkumulátor hatóság alakul. Sajnos a munkavédelmi szakmérnökök hiányoznak, és kiképzésük időbe kerül.
Kiemelte, a munkavédelem fizikai elemeit ki tudja a hatóság kényszeríteni, például az öltözők építését, de a mentális környezetet nagyon nehéz biztosítani a dolgozók számára. A levegőszennyezettséget, a zajt lehet mérni, a pszichoszociális kóroki tényezőket nem. Pedig a klasszikus kórokozó tényezők mellett egyre fontosabb a mentális tényezők szerepe. Fel kell tárni a pszichés zavarokat, olyanokat is, mint a jelenléti kimerültség, a táppénzre menekülés kérdése. Mindez azért is fontos, mert az Európai Munkavédelmi Ügynökség szerint az európai munkavállalók 46 százaléka az elmúlt 12 hónapban érzelmi vagy pszichoszociális problémával küzdött, és 25 százalékuknak nehézségei voltak a megfelelő ellátást megtalálni. Pedig a stressz a koncentrációs képesség romlását is okozhatja, főleg, ha nem egyszeri, hanem sorozatos, toxikus környezetet teremt. Ez a distressz, vagy krónikus stressz, ami ellen fel kell lépni.
![20260615_102416.jpg [md-600]](/images/a12477/g/20260615_102416_md.jpg)
Szervezés és szolgáltatások címmel Cserenyi Anna, a LIGA Szakszervezetek pályázati referense a konföderáció által nyújtott szolgáltatásokat ismertette. Előadásában kitért arra, hol, hogyan, ki igényelhet LIGA plasztikkártyát, és azt mire lehet használni. Vázolta a szolgáltatók által biztosított különböző mértékű kedvezményeket, például a Yettel tarifacsomagjait, a LIGA Pénzügyi Portál egyedi kedvezményeit, a Praktiker 10% kedvezményét, az Inno Wine 10% kedvezményét, a Danubius és Ensana Hotelek 15% kedvezményét, az Operettszínház 10-50% kedvezményét. Elmondta, új megállapodásokat is sikerült kötni például az Affidea Magyarország Kft.-vel, ahol 10% kedvezmény jár a szakorvosi, diagnosztikai, laboratóriumi és szűrővizsgálati szolgáltatásaikból, vagy a Főnix Medical Centerrel, ahol szintén 10% kedvezmény jár a tagoknak és a közvetlen hozzátartozóiknak a mindenkor hatályos árlistából.
A szervezési stratégiákról dr. Trembulyák Péter, a LIGA Szakszervezetek regionális referense adott elő. Elmondta, a szervezés kulcsa a komfortzónából kimozdulás, és hangsúlyozta a munkavállalói érdekeket folyamatosan kell képviselni. Mivel nagy a fluktuáció, a hagyományos foglalkoztatás változik, a szervezésnek a szervezet alaptevékenységei közé kell tartoznia, illetve mára a tagmegtartás szerepe is felértékelődött.
A rendezvény zárásaként Béren kívüli juttatások és adózási kedvezmények címmel a munkáltatók és a szakszervezetek által adható kedvezményes juttatásokat foglalta össze Árkovics István, a LIGA Szakszervezetek gazdasági alelnöke.
A rendezvény megtartását lehetővé tevő projekt a Széchenyi Terv Plusz keretében a Magyar Állam és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
l-.
