Vélemény a sztrájktörvény módosításához
A sztrájktörvény 3. § (1) bekezdése a) pontját, azaz a sztrájk jogellenességének körét a törvény két esettel bővíti:
- Jogellenes a sztrájk a Sztv. 1. § (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén: „A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos.”
- Jogellenes a sztrájk, ha a Sztv. 4. § (2) bekezdésébe ütközik: „Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.”
Ezzel egyidejűleg kiegészül a törvény a még elégséges szolgáltatások mértékének és feltételeinek megállapításhoz kapcsolódó kötelező eljárási renddel:
- a még elégséges szolgáltatások mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja
- a még elégséges szolgáltatások mértékéről és feltételeiről a felek megállapodnak
- a bíróság bármelyik fél kérelmére jogerős határozatával állapítja meg a még elégséges szolgáltatások mértékét és feltételit. .
A tervezet jelentős mértékben korlátozza a munkavállalók sztrájkhoz való jogát az alábbiak miatt:
A sztrájk jogellenessége megállapítását a munkáltató azon az alapon is kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a munkavállalók visszaélnek a sztrájkjogukkal.
Mivel a törvény nem sorolja fel, mit lehet a sztrájkjoggal való visszaélésnek tekinteni, sztrájkjoggal való visszaélésre hivatkozással bármilyen esetben a bíróság helyt adhat a munkáltató kérelmének, és jogellenesnek minősítheti a sztrájkot. Ezzel a módosítással ellenőrizhetetlenné és kiszámíthatatlanná válik, melyik sztrájkot, és milyen kritériumok alapján nyilvánítaná jogellenesnek a bíróság. Komolyan sérül tehát a jogbiztonság elve.
A jogellenes sztrájkban résztvevő munkavállalónak nem jár munkajogi védelem, így reális a veszélye annak, hogy ez a rendelkezés valóban korlátozza a munkavállalók Alkotmányban biztosított sztrájkjogát.
A még elégséges szolgáltatások esetében munkaügyi bíróság hatáskörébe utalni a döntést, elhibázott lépés. A bíróságoknak nincs olyan speciális szakértelmük, amelyek alapján el tudnák dönteni, hogy milyen legyen az elégséges szolgáltatás. A határidő rövidsége miatt kizárt a szakértő igénybe vételének lehetősége, ezért a bíróságok nagy valószínűséggel az egyik fél álláspontját fogják elfogadni, ami valószínűleg a munkáltató álláspontja lesz, mivel a közvélemény előtt könnyen igazolni lehet, hogy a szolgáltatást igénybe vevők számára kedvezőbb változatot fogadta el a bíróság.
A törvény új szövege ellen szól a munkaügyi bíróságok többször hangoztatott véleménye is, hogy ők a még elégséges szolgáltatások tárgyában való döntésre nincsenek felkészülve.
A módosítás a kihirdetést követő napon lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban levő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás során is alkalmazni kell. Ez a rendelkezés azonban sérti a jogbiztonságot, hiszen a folyamatban levő ügyekben történő alkalmazással gyakorlatilag a törvény hatályba lépése előtt megindított és jogszerű eljárást utólag jogellenesnek lehet minősíteni.
