A nyugdíj és a munkanélküli járadék csökkentéséről

A LIGA Szakszervezetek érdeklődéssel figyeli a kormány februárban várható ténykedését, amelynek alapjául Orbán Viktor miniszterelnök külföldi lapoknak adott interjúja szolgál.
A kormányfő által bejelentett megszorító intézkedések - magyarra fordítva szerkezeti átalakítások - ugyanis egyrészről nem fedik a kormány eddigi ígéreteit, másrészről nem egyeztethetőek össze a szociális biztonság növelésének ígéretével.

A munkanélküli járadék és segély összegének és a járandóság idejének csökkentése a 10%-ot is meghaladó munkanélküliség közepette persze lehet, hogy valamelyest csökkenti az államháztartási hiányt, de ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy annak összege és ideje is erősen limitált, míg forrását az adott munkavállaló munkában töltött évei alapján, a befizetett adókból és járulékokból biztosítják, azaz technikailag helyesebb volna a munkanélküli biztosítás kifejezés.
Munkanélküli járadék egyébként maximum 270 napig jár, ezután munkanélküli segély maximum 90 napig. Előbbi maximuma a minimálbér 120%-a, utóbbié a minimálbér 40%-a.

A nyugdíjkorhatár gyakorlatilag egységes emelése és a kifizetések összegének a befizetésekhez való kötése szintén nem szerepelt eddig a kormány programjában, ahogy a szociális partnerekkel való egyeztetések napirendjén sem.
Az öregségi korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségek megszüntetése legalább egymillió embert érint, hiszen ma átlagosan 58 évesen vonulnak a magyar munkavállalók nyugdíjba. Mint ismeretes, az előző kormány az egységes 62 évről folyamatosan 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, míg a jelenlegi kormány ezt nem vonta vissza, de a nők esetében 40 év szolgálat után lehetővé tette a nyugdíjba vonulást.
A kormányfő most bejelentett terve többek között éppen e 40 év utáni nyugdíjazást szüntetné meg a nők esetében, de ugyanúgy a veszélyes munkakörökben dolgozók korengedményes nyugdíját is.

A LIGA Szakszervezetek régóta hangoztatott programpontja, hogy a nagy szociális újraelosztó rendszereket társadalmi és szakmai konszenzussal kellene alapos átgondolás után, rendszerszerűen átalakítani, nem pedig kormányról-kormányra, évről-évre itt-ott belepiszkálni.