A foglalkoztatásról tanácskoztak az uniós miniszterek Gödöllőn

„A válságból való kilábaláshoz a GDP növekedése önmagában nem elegendő, hiszen az nem jár feltétlenül együtt a foglalkoztatás bővülésével” - nyilatkozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az uniós munkaügyi miniszterek kétnapos informális ülése után Gödöllőn. A munkahelyteremtés érdekében a tagállamoknak össze kell hangolniuk foglalkoztatás- és gazdaságpolitikájukat - tette hozzá az államtitkár.

Fókuszban az Európa 2020 stratégia

Czomba Sándor azt mondta, minden lehetséges eszközt meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy elérhető legyen az Europa 2020 stratégiában kitűzött cél, a foglalkoztatási szint 75 százalékra történő emelése. Az Unióban jelenleg átlagosan a munkaképes lakosság 69 százaléka dolgozik. A tagállamok és a tagjelölt országok szakminiszterei számos, a foglalkoztatás növelését célzó intézkedésről cseréltek véleményt. Czomba úgy vélte, bár az egyes országokban eltérők a lehetőségek, rendkívül hasznos a tagállamok közötti tapasztalatcsere. Az államtitkár szerint hosszú távon is stabil munkahelyeket kell teremteni, emellett rendkívül fontos a hátrányos helyzetű térségek és munkavállalók segítése.

Mozgásban a fiatalok

„Nem mondhatjuk, hogy túljutottunk a válságon, amíg a foglalkoztatás dinamikus bővülése nem valósul meg.” - ezt már Andor László mondta. A szociális és foglalkoztatáspolitikai biztos hangsúlyozta, az ülésen a téma számos aspektusát sikerült megvizsgálni, majd megállapította: különösen a fiatalok munkaerőpiaci helyzetében kell javulást elérni, ugyanis sok tagállamban ők a gazdasági és pénzügyi válság egyik legfőbb vesztesei.

A tagállamok képviselői részletesen megvitatták a Bizottság ezzel a problémával foglalkozó Mozgásban a fiatalok nevű „zászlóshajó kezdeményezését” is, amely elsősorban a fiataloknak kínált előnytelen, általában ideiglenes munkaszerződésekkel kapcsolatos problémáira, illetve a hátrányos helyzetű fiatalok, többek között a korai iskolaelhagyók és az alacsony képzettségűek gondjaira keres megoldásokat. Andor László kiemelte: rendkívül fontosak a közös uniós költségvetésből erre a célra szánt strukturális alapok, és azok megfelelő felhasználása, ám megfelelő gazdasági növekedés nélkül, önmagukban ezek sem képesek megoldani a foglakoztatás problémáit.

Elnökségeken átívelő célok

A trio-együttműködés jegyében Czomba Sándor mellett a spanyol illetve belga kollégája is beszámolt a hosszú távú foglalkoztatáspolitikai célokról. María Luiz Rodriguez, spanyol foglalkoztatásügyi államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy végre magunk mögött hagyjuk a recessziót, és ezzel együtt a munkanélküliséget. A spanyol politikus ennek érdekében az oktatás fontosságát hangsúlyozta, különösen a fiatal munkavállalók esetében. Hasonlóan látja a helyzetet Joëlle Milquet aki szerint a képzés mellett szükség van arra, hogy a foglalkoztatás ügye a makrogazdasági politika középpontjába kerüljön.
.
Az ülésen szóba került a munkahelyteremtésre szánt uniós források felhasználása is. A munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok és hitellehetőségek, valamint az Európai Szociális Alap kérdései mellett a miniszterek áttekintették azt is, mennyire hatékonyan használják fel a tagállamok a strukturális alapok munkahelyteremtésre fordítható forrásait.

Megbeszélések a szociális partnerekkel

Az informális ülés január 17-ei, első napján a miniszterek megbeszélést folytattak a szociális partnerekkel, az európai szintű szakszervezetekkel, a munkaadók szövetségével, illetve a kis- és középvállalkozókat képviselő szervezetekkel. A tárgyalások kiemelt témája az európai fiatalok foglalkoztatása és a foglalkoztatásbarát gazdaságpolitika kialakítása volt.

A magyarországi szakszervezeti konföderációk szóvivője az ülésen elmondta, őszinte, nyílt párbeszéddel lehet a válságon úrrá lenni, ám e tekintetben Magyarország nem mutat pozitív példát. A tanácskozást megelőzősen, a hat magyarországi szakszervezeti szövetség egyeztette mondanivalóját az egyes témakörökben. Az ifjúsági munkanélküliség, amely az informális találkozó egyik kiemelt napirendi pontja volt, Magyarországon is súlyos gondot jelent: problémát okoz az, hogy ugyan az általános képzettségi szint emelkedik, de ez nincs összhangban a munkaerőpiac igényeivel. Emellett a leszakadó és hátrányos helyzetű csoportok és régiók fiataljainak helyzete is sürgős megoldásra vár. Gyakran veszélyeket hordoznak magukban a válságkezelés rövidtávú megoldásai is, például az, hogy a munkáltatók rugalmasabbá akarják tenni a munkaerőpiacot, de ezen javaslatok mögött csupán a foglalkoztatás költségeinek csökkentése húzódik meg.

 Forrás: eu2011.hu / MTI