Miért rettegnek az EDDSZ tagjai?

A küldöttek és jelöltek egy részének kizárása mellett, és a nyílt szavazás ellenére is a jelenlévők 20%-a nem szavazott Cser Ágnesre. Az ellenállás tehát nő. De mitől tartanak a többiek? Cser Ágnes ezt is megválaszolta.

A munkavállalók érdekeinek feddhetetlen védője, a szakszervezeti vezetők példaképe, aki majdnem megmérettette magát több elnökjelölt között (de aztán inkább mégsem), aki majdnem minden jogosult szavazatára számított (csak az ellenszavazókéra nem), aki munkáltatóként 1.000.000.- forintos munkaügyi bírságot kapott, akit jogerősen fosztott meg elnöki címétől a bíróság, aki nemzetközi szinten képviseli a magyar munkavállalókat, Ő, dr. Cser Ágnes, kiemelten fontosnak érezte közölni egy munkáltatóval, hogy adott intézményben addig szakszervezeti vezetőként is tevékenykedő - tehát nyíltan munkaügyi konfliktusokat felvállaló - alkalmazott, többé nem áll szakszervezeti védettség alatt.

Ennek mi az üzenete?

Az, hogy habár jogerősen dr. Cser Ágnes vesztett el egy pert, jogerősen ő ejtett csorbát az általa képviselt szervezet hírnevén, mégis a felperest távolítják el a szakszervezetből fegyelmivel, majd hogy biztos legyen a teljes megsemmisítés, burkoltan a munkáltató figyelmét hívja fel az amúgy jogi és erkölcsi értelemben is vesztes fél arra, hogy minden további nélkül kirúgható állásából az egykori felperes.

Költői kérdés: bárhol a fejlett világban, mit tennének a tagok egy olyan szakszervezeti elnökkel, aki a saját egykori tagját felnyomja a munkáltatójánál? Válaszokat kommentben kérünk...