2012-05-14

Benczúr Szálló (1068 Budapest, Benczúr utca 35.), 2012. május 14., 9.00-15.00

Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa-szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól - a szerződéses jogviszony jellegénél fogva, a munkaidő beosztását vagy a munkavégzés helyét tekintve - eltérő módon, például határozott idejű szerződéses jogviszonyban, távmunkában, részmunkaidőben vagy állásmegosztásban.
Az atipikus foglalkoztatás fogalmi meghatározása, a különböző formáinak, azok előnyeinek és hátrányainak értékelése országonként, politikai irányzatonként, érdekcsoportonként más és más, ennél fogva szabályozása, ösztönzése, elterjedtsége és gyakorlatai is különbözőek az egyes országokban.

Az atipikus munkaformák nagyobb rugalmasságot biztosítanak a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt. A nők és férfiak esélyegyenlősége és a társadalmi igazságosság szempontjából ugyanakkor nem közömbös, hogyan hat az atipikus munkavégzés hosszú távú munkaerő-piaci lehetőségeikre, a foglalkoztatás biztonságára, a fizetésre és juttatásokra, a betölthető pozíciók körére, képzésekhez való hozzáférésükre, előmenetelükre, társadalombiztosítási jogosultságaikra, nyugdíjukra stb.

Hazánkban a foglalkoztatási mutatók messze az uniós átlag alatt maradnak. Különösen a nők, azon belül is a gyermeket nevelők munkaerő-piaci aktivitása tekintetében a sereghajtók között kullogunk közel másfél évtizede. Vajon az atipikus munkaformák terjedése az út, amellyel ez a trend megváltoztatható?

Mennyire igaz az, hogy a nők felülreprezentáltak az atipikus munkaformákban? Melyekben és miért? Milyen gazdaság- és társadalompolitikai megfontolások állnak az atipikus munkaformák ösztönzése mögött? Milyen munkáltatói és munkavállalói szempontok motiválják alkalmazásukat illetve igénybevételüket vagy éppen elutasításukat? A különféle atipikus foglalkoztatási formák potenciálisan hozzá tudnak járulni a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdításához vagy inkább ellene hatnak? Léteznek olyan eszközök és feltételek, melyekkel inkább az előbbi biztosítható? Ha igen, melyek ezek?

A vélemények megoszlanak. A Friedrich Ebert Alapítvány és a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány közös konferenciájának célja az eltérő nézőpontok bemutatása, a fenti kérdések megválaszolása, és lehetséges megoldások megvitatása.