5 százalékkal csökkentek a reálbérek
A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek már csak 2,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, a nettó átlagkeresetek viszont stagnáltak az előző évihez képest márciusban, ami az inflációt figyelembe véve a reálbérek 5 százalékos csökkenését jelentette. Év eleje óta gyakorlatilag stagnál az alkalmazásban állók létszáma a legalább 5 fős vállalkozásoknál, miközben a közfoglalkoztatottak létszáma márciusban már 93 ezer főre emelkedett - derül ki a KSH friss jelentéséből.
+2,7% bruttó bér - 0% nettó bér emelkedés
2012 márciusban a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 222 741 forint volt, mindössze 2,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Vagyis beigazolódott az a sejtésünk, hogy a februári kiugró bruttó béremelkedési adatokat a márciusi magasabb bázis "kiírja" majd. (2011 februárjában ugyanis épp különösen alacsony volt a bruttó átlagbér (202 650 forint), márciusban viszont már visszaemelkedett, 216 906 forintra).
A 2,7 százalékos bruttó béremelkedés azonban a nettó bérek szintjén csak stagnálásra volt elég, így nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek megegyeztek a tavalyival. Az inflációt figyelembe véve (márciusban 5,5 százalékos volt a fogyasztói árindex) a nettó reálkeresetek 5,2%-kal voltak alacsonyabbak.
Összejöhet egy új reálbér-csökkenési rekord
Az év első három hónapjában a reálbérek változása -3,7 százalék volt. Tekintve, hogy idén az infláció még tovább emelkedhet az adóváltozások miatt, meglehet, hogy összejön a rendszerváltozás - illetve a Bokros-csomag - óta legnagyobb mértékű reálbércsökkenés. Utoljára 2007-ben volt a legnagyobb esés, éves szinten -4,8 százalék.
A közmunkabér különösen lehúz
Az adatokat közelebbről megnézve kiderül, a nemzetgazdasági bérszintet különösen a közfoglalkoztatás húzta le. Márciusban már 93 ezer fő volt közfoglalkoztatott a közszférában, többségük immár teljes munkaidőben. A közmunkások (szakképzettség nélküli) bruttó bére 71 800 forint (a szakképzettséget megkívánó feladatokért pedig 92 ezer forint jár). A közfoglalkoztatottak beleszámítanak a közszféra adataiba, de a KSH közöl közfoglalkoztatás nélküli számokat is. Ebből kiderül, hogy a közmunkásokkal együtt a közszféra bruttó bérei 4 százalékkal csökkentek márciusban, míg közmunkások nélkül 2,2 százalékkal emelkedett.
Emellett azonban igaz, hogy a közszféra egyéb területein is csökkentek a bérek a tavalyihoz képest, ilyen például az oktatás (-1,2%) és az egészségügy (-6,7%).
De csökken a versenyszféra reálbére is
A versenyszférában eközben márciusban 5,8 százalékkal voltak magasabbak a bruttó keresetek, ebből a rendszeres keresetek (tehát bónuszok, jutalmak nélkül) 6,8 százalékkal emelkedtek.
A versenyszférában a nettó kerestek 2,7 százalékkal voltak csak magasabbak a tavalyinál, így az 5,5 százalékos inflációt leszámítva itt is reálkereset-csökkenésről beszélhetünk (kb. -2,7 százalék körüli mértékben)
25 ezer fős létszámcsökkenés a versenyszférában
A KSH létszám és keresetek statisztikája a versenyszférából a legalább 5 fős vállalkozásokat veszi figyelembe. A márciusi adatfelvétel azt mutatja, ebben a körben az alkalmazásban állók száma lényegében kisebb ingadozásokat leszámítva stagnál január óta. A tavalyihoz képest pedig rendre alacsonyabb ~25 ezer fővel.
De 93 ezer fővel több közmunkás
A közszféra létszáma kissé tovább apadt, ám eközben a közfoglalkoztatás márciusban megugrott, és már 93 ezren voltak közmunkások a közszférában, a tavalyihoz képest 4,1 százalékkal emelve meg a közszféra létszámát. Ez kellett ahhoz, hogy a tavalyihoz képest a nemzetgazdasági alkalmazotti létszám összességében legalább stagnálni tudjon.
Képek:
