Újabb 4,5 millió munkahely szűnhet meg

Összehangolt politikai irányváltásra van szükség, hogy visszafordíthassuk az eurózónában egyre növekvő munkanélküliséget - véli az ILO. Veszélybe kerülhet az euró is.

Újabb 4,5 millió munkahely szűnhet meg

A következő négy évben 17,4 millióról csaknem 22 millióra nőhet az euróövezetben a munkanélküliség, ha nem történik összehangolt politikai irányváltás, közölte az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (International Labour Organization - ILO) a Foglalkoztatási válság az euróövezetben: trendek és politikai válaszok című jelentésében.

Figyelmeztetnek arra, hogy politikai irányváltás nélkül az euróvezet összes országa - azok is, amelyek már jelenleg is bajban vannak, és az egészségesebb tagállamok is - nehéz helyzetbe kerülnek majd. "Nemcsak az euróövezet van bajban, az egész világgazdaságra átterjedhet a járvány" - jelentette ki az ILO főigazgatója, Juan Somavia. Ha nem ösztönzik célzott intézkedésekkel a reálgazdaság befektetéseit, elmélyül a gazdasági válság, és soha nem indul be a foglalkoztatás növekedése. Emellett globálisan elfogadott, egységes álláspontra van szükség abban a kérdésben, hogy melyik út vezet a munkahelyteremtő növekedéshez. Ez fontos feladat az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a Bretton Woods-i rendszer és a G20 vezetői számára - tette hozzá az ILO főigazgatója. Az eurózóna 17 országának több mint a felében nőtt a munkanélküliség 2010 óta, és több mint 3 millió a 15 és 24 év közötti fiatal munkanélküliek száma. Az euróövezetben a munkaképes korú emberek több mint egyharmada vagy munkanélküli, vagy kívül rekedt a munkaerőpiacon, és emelkedik a hosszú távú munkanélküliség.

Az erősebb gazdaságokat is veszély fenyegeti

Különösen sok munkahely szűnt meg Dél-Európában, de még Ausztria, Belgium, Németország, Luxemburg és Málta - vagyis azok az országok, ahol a foglalkoztatás nőtt 2008 óta - is érzékel olyan jeleket, amelyek szerint nem várható a munkaerő-piaci helyzet további javulása. A helyzet lehetne még ennél is rosszabb, ugyanis sok vállalat megtartotta a dolgozóit abban a reményben, hogy javulni fognak a gazdasági körülmények. Ha nem válnak be a várakozásaik, könnyen fenntarthatatlanná válik az alkalmazottak megtartása, ami újabb jelentős munkahelyvesztéshez vezethet. Az ILO szerint minden jel arra utal, hogy fennáll az elhúzódó munkaerő-piaci recesszió kockázata, amely veszélyezteti a közös valuta fenntarthatóságát.

A foglalkoztatási helyzet társadalmi feszültségeket kelt, és csökkenti a bankok, a pénzügyi rendszer, a nemzeti kormányok és az EU-intézmények iránti bizalmat. A jelentés szerint a megszorítások gyengébb gazdasági növekedést, rosszabb banki mérlegeket eredményeztek, ami a hitelek további csökkenéséhez, emiatt kevesebb befektetéshez és nagyobb mértékű munkahelyvesztéshez vezetett.

Arra a problémára is rávilágít az ILO, hogy azokban az euróövezeti gazdaságokban, ahol nő a munkanélküliség, egyre csökken az álláskeresők támogatására szánt források mértéke is. Ennek épp az ellenkezője érvényes az erősebb gazdaságokban. A szociális párbeszéd során az adóalap kiszélesítéséről született megállapodás segíthet a foglalkoztatást előmozdító programok finanszírozásában.

Az ILO javaslatai

1. Helyre kell állítani a tagállamok pénzügyi rendszerét, azzal a feltétellel, hogy a kis cégek ismét kapjanak hitelt. Igazságosabb lenne, ha a részvényesek fizetnék ki a mentőcsomagokat. Ez egyben azt is jelentené, hogy az adófizetőknek kevesebbet kellene fizetniük, és a jövőben kevesebb megszorító intézkedésre kerülne sor.

2. A befektetések előmozdítása és az álláskeresők - főként a fiatal munkavállalók - támogatása. Ennek a költsége a becslések szerint kevesebb lenne, mint az euróövezet kormánykiadásainak 0,5 százaléka, rövid időn belül megtérülne. A finanszírozásához célszerű lenne újra meghatározni az Európai Strukturális Alapok legfontosabb célkitűzéseit, és mobilizálni az Európai Beruházási Bankot.

3. Az euróövezethez tartozó országok versenyképességében meglévő különbségek kezelése. Ez új lehetőséget teremt arra, hogy a szociális párbeszéd révén biztosítsuk, hogy az erősebb gazdaságokban a dolgozók jövedelme a termelékenységgel arányosan nőjön.

A különböző országok által képviselt nézetek miatt nem könnyű megegyezni egy összehangolt stratégiában. Ha azonban nem történik azonnali politikai irányváltás, aminek a hatására visszaszerezhető a dolgozók és vállalkozások bizalma és támogatása, nehéz lesz megvalósítani azokat a reformokat, amelyek képesek visszaállítani az euróövezetet a stabilitás és a növekedés útjára - jelentette ki Raymond Torres, az ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója, és a jelentés vezető szerzője.