Pattanásig feszült helyzet a Malév GH-nál

A Malév Ground Handling Zrt. (Malév GH) földi kiszolgáló vállalat dolgozói megdöbbenve értesültek Limburger Lóránt vezérigazgató terveiről: tulajdonosi elvárásokra hivatkozva 390 millió forintos megtakarítást szeretne elérni jövő év végéig. A lépéskényszer egyik fontos oka a Hochtief-Budapest Airport súlyosan elhibázott tervezését ellensúlyozni hivatott mohó árpolitikája, a bérleti díjak drámai emelése. A költségcsökkentés oroszlánrészét a dolgozói juttatások megkurtításával tervezi a vezetőség. Tizenöt százalékos fizetéscsökkentés és a cafetéria teljes elvonása szerepel a tervek között. Ez azonban nem járható út.

A 10-15-éves szakmai tapasztalattal rendelkező kétkezi dolgozók nettó fizetései cafetériával együtt 140 és 170 ezer forint között alakulnak a cégnél. Ebből venne el most további 30-40 ezer forintot Limburger Lóránt vezérigazgató - épp a fűtési szezon kezdetén. A menedzsment elmondása szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV vezetőinek „kisebb gondja is nagyobb" annál, mint hogy mi történik a háromszázötven érintett családdal.

A vállalat dolgozóinak fizetése hét éve folyamatosan veszít értékéből. A tartalékokat felélték, felgyorsult a munkaerő elvándorlása, cserélődése. A cég működése nem garantálható a bérköltség további csökkentésével. A kiadások között e tételek már ma is 50 százalék alatt vannak, miközben Európában a 60-80 százalékos arány a jellemző. Minimálbéren nem találnak olyan embert, aki huszonnégy órás beosztásban, vasárnap és ünnepnapokon, az utasokra kedvesen mosolyogva, esőben-hóban, milliárdos értékű berendezéseket és gépeket kezelne - ráadásul szakmailag és nemzetbiztonsági szempontból is megbízhatóan.

A LESZ évek óta hangoztatja, hogy a vezetőség háza táján kellene megtakarítani, amennyit csak lehet. Tavasszal a dolgozók több mint felét elküldték a cégtől. A menedzsmenttől azonban összesen egy fő távozott. Túlméretezett juttatások, értelmetlen párhuzamosságok, megmagyarázhatatlan munkakörök és szükségtelen igazgatóságok visznek el legalább százmillió forintot évente. Az erőforrásokkal - beleértve a know-how-t is - rosszul gazdálkodnak. Limburger úr azonban hallani sem akar a LESZ takarékossági javaslatairól. Úgy tűnik, valamiért minden egyes menedzserhez ragaszkodik, aki az elmúlt éveket végigcsinálta mellette.

A dolgozók többsége kollektív tárgyalások megkezdésére hatalmazta fel a szakszervezetet. A cégvezetőség eközben nyomásgyakorlással egyenként akar rábírni minél több munkavállalót az „önkéntes" lemondásra fizetésükről.

A LESZ egyetért a tulajdonossal abban, hogy versenyképes, önfenntartó vállalatot kell teremteni. Erre jó esély is van. Azonban nem a kétkezi dolgozók sarcolása az ide vezető út. A LESZ ezúton is sürget minden szakmai és politikai döntéshozót, hogy akadályozzák meg a helyzet elmérgesedését. Ellenkező esetben a repülőtéren már szokásosnak mondható illegális sztrájktörők bevetése is kevésnek bizonyulhat e stratégiai jelentőségű ágazat működtetéséhez a következő hónapokban.