Társadalmi párbeszéd - szakszervezeti oktatási kézikönyv

2012 szeptemberében a „Munkahelyeket Európának" elnevezésű foglalkoztatáspolitikai konferencia alkalmával José Manuel Durăo Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy „a társadalmi párbeszéd, a kollektív alku és konzultáció DNS-ünk része". Pontosan ez okból kifolyólag, minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd tovább fejlődjön és erősödjön, különösen az új tagállamokban és a jelölt országokban, ahol számos fontos kihívást azonosítottunk az EU-bővítés utolsó két köre óta.

Társadalmi párbeszéd - szakszervezeti oktatási kézikönyv

A gyenge nemzeti munkaügyi jogszabályrendszer, a rosszul megtervezett intézményes keretek, a munkáltatói és munkavállalói oldal reprezentativitásával kapcsolatos problémák, a külső (nyelv és nemzetközi kommunikáció), az európai társadalmi párbeszéddel kapcsolatos információ eljuttatása a szakszervezeti tagokhoz, és belső (az európai társadalmi párbeszéd formáinak és folyamatainak elégtelen ismerete) kapacitás akadályai, valamint az ágazati társadalmi párbeszéd és kollektív alku elfogadása, a leggyengébb láncszem. Ezek a kérdések - amennyiben nem kezelik őket megfelelően és azonnal - olyan kockázatot jelentenek, amelyek aláássák az európai társadalmi párbeszéd egészének eddig elért eredményeit. Az európai társadalmi párbeszédnek olyan eredményeket kell hoznia, amely a szociális partnereknek, tagjaiknak és a társadalomnak jelent előnyt az összes tagállamban.

Sürgősen szükség van arra, hogy az új tagállamokban és a tagjelölt országokban kialakuljon a társadalmi párbeszéd új kultúrája, amelynek értelmében megteremtődik a szociális partnerek kölcsönös bizalma és elkötelezettsége annak érdekében, hogy közösen hozzák létre és valósítsák meg a társadalmi párbeszéd célkitűzéseit közös érdeklődésre vonatkozó területeken az ágazatokban, nemzeti és európai szinten. A társadalmi párbeszéd akkor erős és sikeres, ha a szociális partneri szervezetek erősek és elkötelezettek. A szakszervezeti oktatás alapvető szerepet tölt be a szakszervezet kapacitásának erősítésében. Az ACTRAV-ITC-ILO képzőivel együtt segít Önöknek az e cél eléréséhez vezető úton!

Önök előtt egy olyan új pedagógiai eszköz van, amelyet az ITC-ILO munkavállalói tevékenységi programja hozott létre a 2011-2012 között megvalósított EK-ILO társadalmi párbeszéd és ipari kapcsolatok területén megvalósuló együttműködésének keretén belül. A projekt egyik része a munkavállalói szervezetek kapacitásépítése volt annak érdekében, hogy erősödjön az ágazati társadalmi párbeszéd az új tagállamokban és az Európai Unió jelölt országaiban egyes kiválasztott ágazatok területén. A projekt az EFFAT1 és EMCEF2 (2012 májusától industriALL3) szervezetekkel partnerségben került megvalósításra a 04.03.03.01. költségvetési tétel mögött álló célkitűzésnek - az európai társadalmi párbeszéd támogatása - megfelelően. A kézikönyv, amely hét, egymástól külön is felhasználható modulból áll nemzeti szintű szakszervezeti oktatás területén, ebben az európai kontextusban keletkezett. Célja az, hogy támogatást nyújtson az ágazati szakszervezetek társadalmi párbeszéddel kapcsolatos alapvető ismereteinek kialakítása területén, és hogy ösztönözze e szakszervezetek részvételét az európai társadalmi párbeszéd testületeiben és folyamataiban. A kézikönyv fő kedvezményezettjei az új tagállamokból és a jelölt országokból származó nemzeti szakszervezetek lesznek ágazati szinten, amelyek olyan európai szakszervezeti szövetségek tagjai, amelyekkel az ITC-ILO már együttműködött korábbi, EU által támogatott kapacitásfejlesztési projektek során. Ezek az európai szövetségek az industriALL, az EFFAT, az ETF, az UNI és az EFBWW.

Bár különböző feladatokat már kipróbáltak és teszteltek, egy öt társadalmi párbeszédből álló workshop-sorozat során a kézikönyvet teljes formájában elsőként a záró konferencián mutatta be a szerzőpáros, Kristin Carls és Jeff Bridgford. Az ágazati társadalmi párbeszéd erősítése az új tagállamokban és a jelölt országokban az EFFAT és az industriALL ágazataiban című záró konferenciára Brüsszelben került sor 2012. szeptember 13-14-én több mint negyven szakszervezeti vezető részvételével, akik a mezőgazdasági, szálloda- és vendéglátóipari, idegenforgalmi, kitermelési, vegy- és energia ágazatot képviselték a következő országokból: Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság).