A fiatalok foglalkoztatási helyzetének előmozdítása

A projekt bemutatása során Vadász Borbála projektvezető felvázolta a téma aktualitását, a projekt gyakorlati megvalósításának folyamatát, céljait és preferenciáit.

Ismert, hogy az ifjúsági munkanélküliség kérdését annak jelentősége miatt az európai döntéshozók kiemelt kérdésként kezelik. A munkanélküliségi ráta a fiatalok körében uniós átlagban meghaladja a 20%-ot (2012. végén 23,4 % volt), és ez komoly problémákat vet fel, nemcsak szociális, hanem gazdasági szempontból is. Az ifjúsági munkanélküliség az uniónak 153 milliárd Eurós bevételkiesést okoz, amely a GDP 1,2%-át teszi ki. Az inaktivitás eredménye mind a munkáltatók, mind a fiatalok, mind az állam szempontjából negatív hatásokkal jár.

A munkáltatók számára hátrányt jelent, hogy hiányzik az új, jól képzett, lendületes munkaerő, ennek következményeként pedig romlik a termelékenység, a versenyképesség, és emelkednek a képzési költségek.

A pályakezdőként megélt munkanélküliség a fiatalok teljes karrierpályájára rányomja a bélyegét, de életük során kihat az egészségi állapotuk romlására is. A fiatalok helyzete a társadalom egészére befolyással bír, hiszen az önálló jövedelemmel nem rendelkezők a családi megtakarításokat élik fel.

Az állam szempontjából az ifjúsági munkanélküliség a szociális háló túlterhelését eredményezi, emellett hatással van a nyugdíjrendszerre, hiszen a járulékfizetők száma csökken. A belső kereslet stagnálása negatívan érinti az építőipar alakulását, mert a bevétellel nem rendelkező fiatalok nem tudnak önálló háztartást alapítani. A helyzet a népességszám csökkenésének irányába hat.

A jelenség kezelése érdekében hosszútávú oktatási és munkaerő-piaci reformokra, hatékonyabb támogatási és tanácsadási rendszerre, valamint a szociális partnerek széleskörű bevonására lenne szükség.

Ennek akadályait a szereplők közül a vállalatok - különösen a kis és közép-vállalatok - a forráshiányban, a befektetett eszközök lassú megtérülésében, a nagy adminisztrációs teherben, illetve a szakember hiányban jelölték meg, míg az oktatási intézmények a gyakorlati képzőhelyek hiányára, az egyenetlen minőségbiztosításra hivatkoztak. Gondot okoz ezek mellette a mobilitás hiánya, az oktatásból kieső tanulók magas aránya, és a képzési formák közötti átjárhatóság nehézkessége is. Problémát jelent még, hogy a felmérések szerint a szakképzési rendszerekbe a gyengébb képességű diákok kerülnek, ami összefügg a szakképzés rossz imidzsével.

Fentiekre megoldást jelenthet a célzott, diverzifikált állami támogatási rendszer kialakítása, az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése, a szociális partnerekkel együttműködve. A korai, személyre szabott karriertanácsadás, érthető, világos, hozzáférhető szakmai profilok kialakítása, amellyel kézzelfoghatóvá tehető egy-egy foglalkozás, szintén hasznos lehet, ahogyan a tanulás melletti munka ösztönzése, a színvonalas oktatóképzés, és hiányszakmák adatbázisának az oktatási intézmények számára hozzáférhetővé tétele is.

A magyar helyzetet és a hazai kormányzati kezdeményezéseket Busch Irén, a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályának vezetője mutatta be.

A magyar fiatalok 29,9%-os munkanélküliségi rátája ismert tény, azonban érdekes emellett további indikátorok vizsgálata.

Komoly gondot jelent - ha csak a tapasztalatszerzés lehetőségét nézzük is -, hogy az oktatásban részt vevő fiatalok mindössze 2%-a dolgozik hazánkban, különösen, ha összevetjük ezt a számot a holland, dán, vagy a német ifjúság 40-45%-os mértékű számadatával.

A foglalkoztatási ráta a fiatalok körében 18,6%, míg az uniós átlag 32,9%. Végzettség szerinti bontásban látszik, hogy lemaradásunk az alap-, és középfokú végzettségűek tekintetében van (5,1% és 29,3% az Unió 19,6% és 43,5%-os számához képest), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája az EU átlagával megegyezik (55,4%).

A munkanélküliségnél is nagyobb baj, hogy növekvő tendenciát mutat Magyarországon a nem tanuló és nem dolgozó (úgynevezett NEET) ifjúság aránya; ők tehát sem az oktatás, sem a munkaerő-piac világában nincsenek jelen.

Kimutatható, hogy az álláskereső fiatalok száma az utóbbi időben szintén nőtt, amelynek részben oka a növekvő regisztrációs hajlandóság, nagyobb részben azonban az elhúzódó gazdasági válság miatt a fiatalok iránti csökkenő munkaerő-piaci kereslet, továbbá az a jelenség, hogy a fiatalokat nagyobb számban alkalmazó 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál csökken a foglalkoztatottak száma, hogy a közszféra létszáma szintén csökkenő tendenciát mutat, a nyugdíjkorhatár pedig nő. Ehhez járul még, hogy kevesebb a továbbtanulók száma mind a felsőoktatási intézményekben, mind a szakiskolákban.

Érdekesség, hogy mely nemzetgazdasági ágakban figyelhető meg a fiatalok jelenléte: a 25 éven aluliak aránya magas a feldolgozóiparban, a vendéglátásban, és az adminisztratív munkakörökben, alacsony viszont az oktatásügyben és az egészségügyben. A pályakezdők esetében keresett foglalkozásnak minősülnek a következők: a bolti eladó, az egyéb termék összeszerelő, a gépészmérnök, a húsfeldolgozó, a lakatos, a forgácsoló, a pénztáros, a villamosmérnök.

Az ifjúsági munkanélküliség leküzdése érdekében többek között az alábbi kormányzati intézkedések születtek: a fiatalok foglalkoztatását ösztönző adó- és járulékrendszer kialakítása, a civil és nonprofit szervezetek foglalkoztatási programjainak ösztönzése (TÁMOP 1.4.1.), a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését segítő foglalkoztatási programok támogatása (TÁMOP 1.4.3.) a szakképzési rendszer átalakítása (duális képzési rendszer erősítése), a pályaorientáció erősítése (TÁMOP 2.2.), valamint a fiatalok vállalkozóvá válásának segítése (TÁMOP 2.3.6.).

Kiemelkedő jelentőségű még az Első Munkahely Garancia Program, amelynek keretében a 25 évesnél fiatalabb pályakezdő foglalkoztatott teljes bérköltségét átvállalja az állam 6 hónap időtartamra, a munkáltató 4 havi továbbfoglalkoztatási kötelezettségével, amennyiben az érintett alapbére nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 150%-át.

Lehetőség van emellett lakhatási támogatás, és utazási költségtérítés igénylésére is.

A konferencia jó gyakorlatok és pozitív nemzetközi kezdeményezések bemutatásával zárult. A Gundel Károly szakképző iskola szakmai igazgató helyettese, Kovács László ismertette a nagymúltú intézmény tevékenységét, dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományért Egyesület elnöke a Lányok Napja program bemutatásával a fiatal nők tudományos, mérnöki pályaválasztásra ösztönzését, Szabó Eszter, a GE kommunikációs igazgatója pedig a vállalat tehetséggondozó programját, a GE Foundation Nyíló Világ Programot.

dr. Szilágyi Veronika
Fiatalok Ligája elnök