Csak a gazdagoknak jár a jó egészségügyi ellátás

A média figyelmét is felkeltette az Uzsoki Utcai Kórház azon gyakorlata, hogy a fizetős betegeknek bevezették az un. VIP ellátást. Ennek a gyakorlatnak a legvitatottabb pontja az, hogy a betegeknek nem szükséges várólistán várakozniuk olyan műtétekre, melyekre egyébként nagy a sorban állás.

Csak a gazdagoknak jár a jó egészségügyi ellátás

Több újságcikkben megfogalmazódott, hogy a gazdag betegek eltérő ellátása nem csupán jogi aggályokat vet fel, de az egyben méltánytalan is. Az átlagos magyar állampolgár ugyanis hosszú évekig fizeti a társadalombiztosítási járulékait, amelyért cserébe egyre kevesebb, valamint egyre alacsonyabb minőségű szolgáltatást kap. Ennek oka az, hogy az egészségügyből hosszú évek óta forráskivonás történik, így az ellátórendszer jelentős forráshiánnyal küszködik. A Magyar Orvosi Kamara 2013 decemberében közzétett álláspontja szerint „az egészségügyi ráfordítások összege reálértéken nemhogy nem nőtt, de kifejezetten és a GDP arányában hazai és európai viszonylatban példátlan mértékben csökkent, mára alig 4% körüliként a kontinens sereghajtója. Tudományos-szakmai evidenciák sora bizonyítja, hogy a gyógyítás mögé sorakozó ipari, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység minimum 8%-ban járul hozzá a nemzeti össztermékhez, azaz bőven megtermeli azt, amiből tisztességesen működtetni lehetne. Ráadásul ezzel a munkaerőpiac egyik főszereplője. Mindezt veszélyezteti az a szűkkeblű monetáris szemlélet, amely folytonosan uralja, s egyben gúzsba köti ágazatunkat. Hiába kerültek egységes irányítás alá a kórházak, a permanensen alulfinanszírozott, és a valós egészségügyi szükségleteket figyelmen kívül hagyó állapotuk okán adósságállományuk újabb és újabb rekordokat döntöget. Az ágazati amortizáció tudatos mellőzése a költségtényezők közül közgazdasági abszurdum.

Az alulfinanszírozással egyidejűleg megjelentek a piacon a magán szolgáltatók, amelyek éppen a legnyereségesebb területeket veszik ki a rendszerből. Ennek ellensúlyozására a kórházak arra törekedtek, hogy a veszteséges területeken fokozzák a teljesítményüket, azaz minél több és minél súlyosabb betegeket lássanak el. Ekkor lépett közbe az állam, és a fenntartható finanszírozás biztosítása érdekében 2004 áprilisában bevezette többek között az un. teljesítmény volumen korlátot (TVK). A TVK alapján a kórház kizárólag egyedileg meghatározott mértékű ellátást nyújthat, azon felül az OEP finanszírozására nem tarthat igényt. Ezzel egyidejűleg megjelentek a várólisták is, hiszen a kereten felüli betegek nem részesülhetnek OEP által finanszírozott ellátásban. A kórházakban ennek következtében felszabadult kapacitás keletkezett, hiszen a drága műszereket nem áll módjukban folyamatosan használni. Ezen túlmenően megindult az orvosok átáramlása a magán egészségügyi szolgáltatókhoz.

A fenti folyamatok tükrében döntött úgy az Uzsoki Utcai Kórház, hogy létrehoz egy un. VIP részleget, ahol a fizetős, elsősorban külföldi betegek részére emelt szintű szolgáltatásokat nyújtanak. A díjtételben a műtéti beavatkozások árán túlmenően benne foglaltatik az elő-, illetve az utóvizsgálatok ára is. Jelenleg a részleg 6 kórteremmel és 8 ággyal működik, és ennek a megduplázását tervezik. A VIP részleg kihasználtsága a kórház szerint nagyon jó. A VIP részleg működése decemberben indult, s ott jelenleg ortopédiai, traumatológiai, illetve nőgyógyászati betegségeket gyógyítanak, s ezt a belgyógyászattal szeretnék kiegészíteni. Ez azt jelenti, hogy jelenleg túlnyomórészt térd- és csípőprotéziseket ültetnek be. A tevékenység folytatására a kórháznak ÁNTSZ engedélye is van. A kórház a VIP részleg miatti támadásokra reagálva cáfolta azt, miszerint a fizetős részleg a kórház alapkapacitását csökkentené. Ezzel összefüggésben kihangsúlyozta, hogy valamennyi kórházra a kapacitásbőség a jellemző, nem véletlenül jelent meg a kórházbezárások terve valamennyi párt programjában. A várólisták pedig egyértelműen a TVK-k eredményei. A kórháznak ennek következtében felesleges kapacitása van, amit a minimumkövetelmények miatt nem lehet csökkenteni. Ezen túlmenően a kórház és a betegek is abban érdekeltek, hogy az orvosok ne hagyják el az intézményt, hanem felszabaduló idejükben a kórházon belül folytassanak gyógyító tevékenységet, hiszen az ebből származó bevétel a „normál” betegellátásra fordítódik. Végezetül a kórház arra is rámutatott, hogy a szóban forgó műtétek várólistája rövid, mindösszesen 2-3 hónap, így nem emiatt motiváltak a betegek. Amennyiben ugyanakkor egy beteg úgy dönt, hogy a fizetős ellátást választja, a megürült helyére a várólistán más beteg léphet előre.

A LIGA Szakszervezetek 2013. december 13. napján elfogadott programja különös hangsúlyt helyez az egészségügy megfelelő működésére, ezen belül az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítására, az egészségügy megfelelő működéséhez szükséges források biztosítására, az egészségügyben dolgozók tisztességes bérezésére, valamint a megelőzés fokozott támogatására. Ennek megfelelően aggályosnak tartja az egészségügy krónikus alulfinanszírozottságát, mely sem a tisztességes bérezést, sem pedig a megfelelő színvonalú ellátást nem teszi lehetővé. A LIGA Szakszervezetek támogatja az öngondoskodást, valamint azt is, hogy a társadalom tehetősebb tagjai magánszolgáltatók egészségügyi szolgáltatásait vehessék igénybe. Úgy véli azonban, hogy a tehetősebb betegek elkülönült gyógyítása, kezelése állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményekben jogilag megkérdőjelezhető, illetve nem segíti a társadalmi szolidaritás fenntartását, amely nélkül egyetlen társadalom sem képes hosszú távon létezni. A LIGA ezen társadalmi szolidaritás meggyengülését a demokratikus átmenet egyik legnagyobb fogyatékosságának tartja. Nem véletlenül utal arra a 61/1992. (XI.20.) AB határozat, hogy habár az állampolgárok hivatása, képzettsége, kereseti viszonyai jelentősen eltérhetnek, az államnak nem csak joga, hanem kötelezettsége is, hogy figyelembe vegye ezen különbözőségeket. Az államnak ugyanis mindenkit egyenlő méltóságú emberként kell kezelnie. Színvonaltalan, illetve hiányzó OEP által finanszírozott egészségügyi ellátás biztosításával az állam lényegében ezen kötelezettségét szegi meg. Ezen túlmenően az alulfinanszírozással az állam az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat piaci alapú szolgáltatások nyújtására kényszeríti, melynek számos negatív hatása állhat elő. Az ügyről Oláh Ibolya Pénzért mindent című száma jut eszembe (nem a kórházra asszociálva, hangsúlyozom !):

PÉNZÉRT MINDENT LEHET!
ORSZÁGOM KIADÓ
PÉNZÉRT BÁRMIT VEHET,
FŰ ALATT, AZ A JÓ!

Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő