Itt az újabb lesújtó statisztika a munkaügyi ellenőrzésekről

Tavaly szeptember és október között ismét vizsgálta az úgynevezett anyagmozgatási tevékenységet az azóta már megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. Az indoklás szerint azért volt szükség az ellenőrzés-sorozatra, mert a magyarországi halálos munkabalesetek egynegyede ebből a tevékenységből származik - talán ennek is köszönhető, hogy a területre vonatkozó biztonsági szabályok sokkal szigorúbbak, mint a többi munkaeszközre vonatkozóak.

Ezek után nem meglepő, hogy a hatóság igyekezett a "lehető legszélesebb körre kiterjedően" elvégezni a vizsgálatokat, így vizsgálták az építőiparhoz, a mezőgazdasághoz, a hulladékszállításhoz, valamint a termeléshez kapcsolódó anyagmozgatási technológiai folyamatokat, az ott alkalmazott emelőgépeket és használatuk jogszerűségét, továbbá a raktározásra, tárolásra használt létesítményekben, kereskedelemben használt állványokat, illetve emelőgépeket is. További szempont volt az anyagmozgatással, illetve emelőgépek üzemeltetésével foglalkoztatottak munkakörülményeinek vizsgálata is. Vizsgálat alá vonták úgy a kézi, mint a gépi anyagmozgatási munkákat, technológiákat, továbbá a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények megvalósulását is vizsgálták az ellenőrzések során.

Még mindig lehangoló eredmények

A helyzet azonban sajnos nem sokat javult az elmúlt időszakban, sokan máig nem figyelnek oda a biztonsági előírásokra. Ennek is köszönhető, hogy az 1326 vizsgált munkáltatóból 1156-nál találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz az ellenőrizettek 87 százalékánál. Bár ez még mindig jobb eredmény, mint az egy évvel korábbi 94 százalékos arány, nagy elmozdulásról biztosan nem beszélhetünk.

A hatóság a munkaeszközöket is ellenőrizte, mégpedig egészen pontosan 8196-ot, és szerencsére itt már jobb arányokkal találkozhatunk, ám még így is lehangoló, hogy a vizsgált eszközök közel harmada (31,4 százaléka) volt problémás. A legrosszabb a helyzet az építési teher- és személyemelőknél volt, itt a vizsgált eszközök 68,7 százaléka volt valamilyen mértékben a szabályoknak nem megfelelő, de nem sokkal jobb a helyzet a gépjármű emelőknél (58,2 százalék) és a targoncáknál (52,3 százalék) sem.

Amennyiben a személyeket nézzük, úgy azt látjuk, hogy 24860 ellenőrzött 14,75 százalékánál találtak valamilyen problémát, azaz 3668 főnél.

Mindezeknek köszönhetően a hatóság több ezer határozatot hozott az érintett vállalkozások ellen, aminek keretében többek közt 520 emelőgépet és munkaeszközt függesztettek fel, 292 munkavállalót eltiltottak, miközben kiszabtak közel 4 millió forintnyi munkavédelmi bírságot is.

Néhány érdekesebb részlet

A hatóság, a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított az emelőgépek kezelői jogosultságának ellenőrzésére, ám az eredmény nem sokat javult, mint írják a jelentésükben, "mindig sok a szabályozatlan, rendezetlen, ellentmondásos kérdés". Ennek megfelelően előfordult, hogy nehéz volt a vizsgálandó emelőgépre megfelelő, érvényes kezelői jogosultsággal rendelkező munkavállalót megtalálni, így néha azért hiúsult meg egy-egy ellenőrzés, mert az adott munkáltatónál nem volt érvényes kezelői jogosultsággal rendelkező munkavállaló. Ezek után nem meglepő, hogy néha olyanok kezelik a gépeket, akiknek nincs kezelői jogosultságuk, de mégis - mert alkalom adódik és találkoznak egy nem kellően lezárt emelőgéppel - úgy gondolják, kipróbálják.

A munkaügyi felügyelők szerint a gépjármű emelőknél sem jobb a helyzet, itt ugyanis "teljes a tanácstalanság". A munkáltatók szerint elfogadhatatlan, hogy gépjárműszerelők a gépjármű emelőket külön vizsga nélkül ne kezelhessék. A probléma gyökere a hatóság szerint, hogy az autószerelő szakképesítésnek nem része az emelőgép-kezelő képzés, így szeretnék elérni azt is, hogy minden autószerelő szakképesítést szerző személy azzal párhuzamosan emelőgép-kezelő szakképesítést is szerezzen.

Gondot okozott sokszor a nem rendeltetésszerű használat is: például amikor targonca villájára helyezett rakodólapon emelik fel a magasba a munkavállalókat - ennek veszélyét jól mutatja, hogy tavaly ebbe ketten is belehaltak. A hatóságnak ugyanakkor elég nehéz ezeket az eseteket kiszűrni, mivel általában csak ad-hoc jelleggel, rövid ideig végzik így a munkát.

Szinte kivétel nélkül, minden esetben szükséges volt intézkedést hozni a megfelelő tartalmú kockázatértékelés elkészítésére, ugyanis a kockázatértékelések nem tartalmazták a kézi anyagmozgatás, az emelőgépek, az emelőgép kezelés kockázatait, veszélyeit, az érintetteket, veszélyeztetettek azonosítását, kockázatot súlyosbító tényezőket. Nem számoltak a kézi anyagmozgatást végzőket, az emelőgép kezelőket érő terhelésekkel (pl. megemelt teher tömege, rossz munkamódszer, kedvezőtlen klíma körülmények), így a szükséges megelőző intézkedéseket (pl. megfelelő tájékoztatás, oktatás, egyéni védőeszköz szabályzás) sem tették meg.

Bár a munkáltatók 99 százaléka biztosította a munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, 92 százalék pedig ezeket a rendeltetésének megfelelően is használta, a védősisakoknál a használhatósági időre általában nem figyeltek oda, így számos lejárt használhatósági idejű sisakot talált a hatóság.