A nyugdíjrendszer nem fenntartható, a nyugdíjkassza 2014 évi többlete ellenére?
Több mint érdekes hírt közölt a napi.hu, a 2014 évi költségvetés zárszámadása alapján. A nyugdíjkassza bevétele 183 Md ft-tal haladta meg, az adott évben nyugdíjra kifizetett összeget. A többletet a költségvetési hiány fedezésére fordították.
A nyugdíjkassza jelentős többlettel zárt, miközben a Varga Mihály miniszter a „Férfiak 40” népszavazási aláírás gyűjtés megindításakor, nyugdíjcsökkentéssel fenyegette meg a jelenlegi nyugdíjasokat.
Jelentem, az első évi „Férfiak 40” alapján fizetendő többlet nyugdíj kifizetés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll. Feltéve, hogy az alkotmánybíróság tovább engedi a kezdeményezést, hogy az aláírásgyűjtés rendben lesz, a népszavazás sikeres, és eredményes lesz, és a törvénymódosítás megtörténik.
Eddig nem olvastam egyetlen a sikeres népszavazás következményeit számba vevő elemzést sem. Az én várakozásom szerint az első néhány év kivételével, amíg az eddig feltorlódott 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők belépnek a rendszerbe, a lépés jelentős többletkiadással nem jár.
Könnyen belátható hogy a korhatár betöltésével előbb-utóbb amúgy is belépnek a nyugdíjrendszerbe, a későbbiekben azonban komoly problémát jelent majd a 40 év szolgálati idő megszerzése.
A munkába állási életkor egyre későbbre tolódik. Sokaknak már első munkahely megszerzése is gondot jelent, a diplomások 23-25 éves korban végeznek, és életpályájuk során a munkaviszonyuk, a biztosított státuszuk is igen töredezett. Így koránt sem magától értetődő - ami a Ratkó generáció tagjainál szinte szabály - hogy csaknem folyamatos munkaviszonnyal, biztosított viszonnyal rendelkeznek.
Ez az oka, hogy véleményem szerint néhány éven belül, 2020 után, egy viszonylag alacsony értéken stabilizálódik majd a „ Férfiak 40” jogcímen nyugdíjra jogosultak éves száma.
A másik nagy tanulság, hogy az elkülönített nyugdíjjárulék alap megszűntetése óta, nincs információ, áttekintés a nyugdíjkassza pénzügyi helyzetéről. Az átláthatóság mind a járulékbefizetők mind a SZOCHO adófizetők, mind a nyugdíjasok szempontjából igen fontos lenne. Ezzel elkerülhető lenne az ellentmondás, hogy miközben naponta jelennek meg felmérések, közlemények, amelyek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát kérdőjelezik meg, - a nyugdíjasok körében nem kis aggodalmat okozva - addig a nyugdíjkassza a költségvetés nettó befizetője.
És egy befejező megjegyzés. Ha kormány és a nyugdíjas szervezetek közötti párbeszéd létezne, az alkalom lehetne diskurzus folyatására a nyugdíjkasszában keletkező többlet befizetés felhasználásra, az adott soron belül, mert a szociális feszültség a nyugdíjasok között létezik.
R.L.
