Változás és digitalizáció

A tanácsadó ülésen résztvevőket ezúttal Juan Menéndez-Valdés, az Eurofound igazgatója üdvözölte, majd a „B” kutatási osztály kutatási vezetője, Irene Mandl a kutatási osztály tevékenységének és projektjeinek állását foglalta össze. A tájékoztató szerint a közelmúltban két - a tanácsadó bizottság területéhez tartozó - nagyobb projekt fejeződött be, amelynek eredményei publikálásra is kerültek. Ezek:

1. Egyes, kiválasztott platform típusú foglalkoztatás foglalkoztatási és munkafeltételei (angolul itt található)
2. Automatizáció, digitalizáció és platformok hatása a munkára és foglalkoztatásra (angolul itt található)

A következőkben összefoglalót adunk a folyamatban levő projektekről.

1. Jól működő és befogadó munkaerőpiac projekt

• a munkaerő-piaci szegmentálás és az ez ellene fellépő szakpolitikák vizsgálatának projektje: az adatok elemzése megkezdődött
• leépítések után alkalmazott munkaerőpiaci eszközök vizsgálata: munkaanyag elkészült
• az un. „living wage”, vagyis a megélhetéshez elegendő bér kérdésének vizsgálata: munkaanyag elkészült (erről bővebben később).

2. Strukturális változások követése és kezelése: folytatódik az Európai Állások Monitor (EJM) és az Európai Szerkezetátalakítási Monitor (ESZM) adatfelvétele és elemzése. A rendelkezésre álló adatokból a korábban megkezdett elemzés befejeződött a vállalati átalakítások utáni munkafeltételek elemzése kapcsán.

3. Innováció és vállalati munkahelyteremtés: a 4. Európai Vállalati Felmérés adatainak elemzése mellett az innovációt elősegítő intézkedések értékelésére, vállalatnagyság és a munkahelyteremtéseinek összefüggéseinek vizsgálatára és a munkahelyi gyakorlatok és az adott vállalaton belüli foglalkoztatási szint összefüggéseinek elemzése befejeződött, a publikálás folyamatban. Az új projekt - a munkahelyteremtés a szociális vállalkozásokban és szövetségekben - munkája megkezdődött.

4. A digitális kor kihívásai: két projekt van folyamatban, a szolgáltatások automatizációjának foglalkoztatási hatásainak és az internet alapú technikákat használó és távmunkások munkafeltételeinek vizsgálata (erről bővebben lásd alább.)

Mans Martensson, az Eurofound kommunikációs menedzsere az Eurofound kommunikációs eredményeiről és stratégiai hálózatépítéséről beszélt. Elmondta, hogy az Eurofound nagy hangsúlyt fektet a kutatások eredményeinek megfelelő terjesztésére, és ez nem csak írásos formában történik (nyomtatott publikációk, online anyagok), hanem rendezvényekre is sor kerül. Folyamatosan követik a média-megjelenéseket, a letöltések számát, számon tartják a kutatási hivatkozásokat (A májusban kiadott automatizáció-digitalizáció kiadványt például 2 228-szor töltötték le és 5674 alkalommal tekintették meg.)

Ezt követően a jelenlevő kutatási menedzserek két kutatásról adtak ezúttal bővebb tájékoztatást. A korábbi tanácsadó bizottsági ülésen John Hurley és Carlos Vacas már beszéltek a megélhetési bérekről, akkor a kutatás még kezdeti fázisban volt. Mostanra már bővebb információkat tudtak átadni: megerősítették, hogy egyáltalán nem általános az ezzel kapcsolatos szakmai-politikai párbeszéd, viszont egyre több helyen kerül előtérbe a megélhetési bér kérdése, különösen közép-kelet Európában, illetve mint „megélhetési órabér”, az északi országokban. Bár szinte minden angol nyelvű országban van erre vonatkozó koncepció (Egyesült Államok, Kanada, Új - Zéland. Írország és Anglia), Európában az egyetlen rendszer Angliában működik. Nem kifejezetten megélhetési órabért, de megélhetést biztosító bevételi / jövedelmi szintet vagy ahhoz hasonlót számítanak Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában (a kormányzati szervek), valamint Bulgáriában, Csehországban és Magyarországon (a szakszervezetek).

Angliában egyfajta sémaként működik a rendszer, amelyhez a munkáltatók önkéntes alapon csatlakozhatnak (jelenleg 4500 munkáltató alkalmazza és fizeti azt a bért minimum a munkavállalóinak, amely megfelel a megélhetési bér kritériumainak). Az összeget évente újraszámolják, jelenleg például Londonban egy egyfős háztartásban 9.15 font a megélhetési bér óránként, Londonban pedig 10.45 font.

Irene Mandl az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci integrációját segítő kormányzati szakpolitikai kezdeményezésekről adott áttekintést. Ennek a kutatásnak a hátterét az adta, hogy egy ideje már a korai nyugdíjazás helyett az idősebb dolgozó korosztályok egyre további munkaerőpiacon tartása került az előtérbe. Az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci integrációjának vizsgálata esetében több befolyásoló tényezőt is figyelembe vettek: nem mindegy, hogy milyen egy adott országban a munkaerő iránti igény, a foglalkoztatásra vonatkozó jogi illetve intézményi háttér, de a társadalmi normák és értékek is befolyásoló erővel bírnak. Továbbá a mobilitási lehetőségek, a munkakeresés milyensége, a termelékenység és a fizetések, a készségek és az egészségi állapot is hatással rendelkeznek. A kutatás azt találta, hogy európai szinten a szakpolitika alapvetően támogatja a rendszer az idősebb munkavállalók munkavállalását, nemzeti szinten viszont nagyok a különbségek. Számtalan típusú állami beavatkozást és kezdeményezést azonosítottak, ezek között szerepelt az idősebb emberek foglalkoztatásának védelme, a korai nyugdíjazás kevéssé vonzóvá tétele, diszkrimináció elleni kampányok, egészségmegőrzés, készségfejlesztés, rugalmas foglalkoztatás elősegítése és földrajzi mobilitás támogatása. A megvizsgált lehetőségek közül - a kutatás korlátjainak figyelembevételével - arra az eredményre jutottak, hogy a programok közül vannak, amelyek jobban, vannak, amelyek egyáltalán nem működnek. A működőek közé tartoznak például a hosszú távú antidiszkriminációs stratégiák, a munkaidő csökkentés, hosszú távú képzések, korai beavatkozás típusú kezdeményezések, egyénre szabott és rendszeres tanácsadás és az idősek közötti hálózatépítés. Ugyanakkor egyáltalán nem használnak - különösen az alacsonyan képzett idősebb dolgozók körében - a rövid képzések és az általános tanácsadás.

A kutatási beszámolókat követően az ülés utolsó napirendi pontjaként Irene Mandl a 2019 és a 2020-as terveket ismertette.
Az Eurofound következő Munkaerőpiaci - változás Tanácsadó Bizottságának ülésére előreláthatólag 2019. március 13-án, Brüsszelben kerül sor.

Kelemen Melinda