Törvénytár és jogi útmutató

A koronavírus-járvány kapcsán meghozott, munkavállalókat és a munkáltatókat érintő legfontosabb kormányrendeletek.

Erre nincs szabály. Mivel a túlórát előre nem látott okok miatt lehet elrendelni (hirtelen nagy megrendelés, szűkített határidő, stb.), azt nem lehet tervezni. Egyedüli szabály, hogy a munkáltató köteles a méltányos mérlegelés elvét figyelembe venni, azaz pl. várandós nők, vagy idős és beteg szüleit egyedül ápoló munkavállalóknál figyelembe kell venni az egyéb körülményeket is.

A www.magyarorszag.hu (jogszabálykereső) oldalon elérhetőek a hatályos jogszabályok. Az oldal a legutolsó változást a szövegben külön jelöli.

Feltétlenül. A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak az első 30 napban.

A megbízási szerződés polgári jogi jogviszonyt hoz létre és nem munkaviszonyt. Ez azt jelenti, hogy a munkajogban szabályozott jogaimat nem is gyakorolhatom. Ilyen jogok például a szabadság, betegszabadság, felmondási védelem, végkielégítés, felmondásnál az indoklási kötelezettség a munkáltató részéről. A megbízás egy sima szerződéses jogviszonyhoz hasonlítható, ahol a törvény a gyengébb felet nem védi.

A munkaviszonynak meghatározott ismérvei vannak. Ilyenek például az, hogy a munkavégzés személyes, az a munkáltató által kijelölt helyen történik, rendszeres jellegű, a munkáltató eszközeivel végzem a munkát, a munkáltató utasításai alapján, a felek alá-fölérendeltségi viszonyban vannak és a munkámért rendszeresen munkabért kapok. Amennyiben ezen ismérvek fennállnak, abban az esetben akkor is munkaviszony jön létre, ha a felek megbízási szerződést kötöttek. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyébként kérelemre a jogviszonyt át is minősítheti. A „munkavállaló” jogait bíróság előtt is kikényszerítheti.

A Munka törvénykönyve nem ismeri a próbanap kategóriáját. A munkavállaló teljesítményének a megismerésére a próbaidő, esetleg a szakmai gyakorlat szolgál.

3 hónap és egy alkalommal meghosszabbítható. Ebben az esetben sem lehet 3 hónapnál hosszabb. Próbaidő csak a munkaszerződésben köthető ki.

Természetesen jár. A munkáltató azonban a munkaviszony első 3 hónapjában nem köteles kiadni a szabadságot. Amennyiben nem adja ki, az később értelemszerűen kivehető.

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Igen lehet. Ennek mértéke évente maximálisan 44 nap vagy 352 óra. Ezt arányosan kell alkalmazni, amennyiben a munkaviszony az év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.

A munkavállaló keresőképtelensége, a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

A munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Bizonyos munkakörökben (osztott munkaidő, megszakítás nélküli, többműszakos, idényjellegű tevékenység, készenléti jellegű munkakör) ez kivételesen csupán 8 óra.

Munkabérből való levonásnak kizárólag jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. A munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő 10. napig tájékoztatást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A munkaviszonyban a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján végzi a munkát. Kivételes esetben lehet ezt csak megtagadni. Akkor vagyok erre köteles, ha ezzel más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetem. Akkor tagadhatom meg, ha az un. munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (Munka törvénykönyve, kollektív szerződés) vagy a munkavállaló életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

A napi munkaidőnek meg kell lennie. Amennyiben nem a munkaközi szünetben dohányzom, abban az esetben ezt be kell később pótolnom.

A munkavégzés megszakításával kell kiadni legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően. Több részletben is ki lehet adni, de az első 6 órára eső 20 percet egészben kell kiadni.

A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.

Akkor, amikor ezt a törvény elrendeli: például gyermek 3. éves korának betöltéséig annak gondozása céljából, a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermek személyes gondozása esetén a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából, illetve önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítés alatt.

Fiatal - 18. életévét be nem töltött munkavállaló esetében a munkaidő-beosztást az alábbi korlátokkal lehet meghatározni: napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani, éjszakai munka nem rendelhető el, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani,6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem beoszthatók,egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidő biztosítása kötelező.